Bár az iraki alkotmány mindenkinek biztosítja a vallásszabadságot, a nem iszlám hívőket elnyomják. A CSI támogatásával létrejött konferencián jogszakértők és lelkészek keresték a kiutat.

Észak-Irak útjain: ha fölismernek egy keresztényt, az életével fizethet a hitéért CSI  

„Csak 40 résztvevőre számítottunk, de végül 75-en jöttek el” – meséli lelkesen William Varda, a CSI iraki partnere. A CSI támogatásával rendezett bagdadi konferencián számos vallásfelekezet lelkészei vettek részt, köztük muzulmán bírák, ügyvédek, professzorok és emberi jogi szakértők. „Elképesztő volt az emberek őszintesége és nyíltsága – mondta Varda. – Bár sok média képviselői voltak jelen, a hozzászólók mégsem tettek lakatot a szájukra.”

Bagdadi konferencia muzulmán, keresztény, szabeus, jezidi lelkészek, és bírák, ügyvédek, egyetemi tanárok, valamint emberi jogi aktivisták részvételével. A jelentős arab nyelvű médiák is beszámoltak az eseményről, ami megmozdította az egész iraki társadalmat.

Kisebbségellenes törvények

A konferencia 2012. december 15-én kezdődött, és témája az elnyomott iraki vallási kisebbségek (köztük keresztények, szabeusok és jezidi hívők) helyzete volt. Irakban előnyt élvez az iszlám, a többi felekezetet viszont olyan hátrányos rendelkezések sújtják, amelyek a különböző vallási közösségek eltűnését okozhatják. Az eredetileg keresztény szülők gyermekei például automatikusan muzulmánná válnak, ha az anya vagy az apa iszlámra tér. Ez azt jelenti, hogy az egész családot egy olyan vallásra kényszerítik, amit ők valójában elutasítanak.

Erőszak hatására tért át

A keresztény Aiad (akinek a nevét saját biztonsága érdekében megváltoztattuk) még Szaddam Huszein idején került börtönbe. A férfinak választania kellett: ha nem akarja egész életét rács mögött tölteni, föl kell vennie az iszlámot. Akkora nyomás nehezedett Aiadra, hogy nem volt más lehetősége, és végül elmondta az iszlám hitvallást (saháda). Muzulmán fölfogás szerint ezzel máris iszlámra tért. Új személyi igazolványt kapott, amelyben már a vallási hovatartozása muszlim lett, és szabadon engedték.

A kényszer áttérés következményei

Aiad évek múltán feleségül vett egy szír-ortodox nőt. Négy gyermekük született, ám egyiket sem merték regisztráltatni a hatóságoknál, hiszen akkor mindannyian muzulmánok lettek volna. Őt már iszlámra kényszerítették, ez mégegyszer nem fordulhat elő a családban – gondolta az édesapa.

De papírok nélkül a gyerekeket még iskolába sem irathatják be. Az apának nem maradt más választása, hamis okmányokat kellett szereznie, amelyek igazolták a gyerekek keresztény vallását. Nemsokára valódi igazolványra lesz szükségük, és akkor akár 15 év börtönt is kaphat, panaszolja Aiad.

Iraki keresztény gyerekek: senki sem tudja, hányat tettek muszlimmá a törvények CSI  

A fiatalokat is sújtja a törvény

Aiad első házasságából született felnőtt fia, Szalam (a nevét megváltoztattuk) is érintett. Az iszlámisták 2010-ben Moszul közelében túszul ejtették, mivel rájöttek, hogy keresztény. Fogsága idején brutálisan összeverték és megerőszakolták. Az iszlámisták Szalamot is arra kényszerítették, hogy elmondja a sahádát. Amikor elengedték, nem adták vissza a kereszténységét bizonyító iratait, ezért nem tudja igazolni magát.

Mivel az apja hivatalosan muzulmánnak számít, Szalam is csak muszlim igazolványt kaphat. Gyermekei pedig automatikusan muzulmánok lesznek, akkor is, ha keresztény nőt vesz feleségül.

Bonyolult okmányhelyzet

Elintézhetők az iratok visszamenőleges hatállyal? Ez nem olyan egyszerű, hisz akkor Aiad hitehagyottnak számít, aki elárulta az iszlámot. Ezt számos iszlám ország halállal bünteti. Ha tehát az apa például templomba jár, hogy imádkozzon Jézushoz vagy csak keresztet visel a nyakában, könnyen hitehagyottnak nézhetik. Aki nem muszlim létére iszlámra tért, és most vissza akar lépni korábbi hitébe, állandó életveszélynek teszi ki magát.

Eredmények

A 2012. decemberi konferencián újabb lépést tettünk afelé, hogy a hátrányosan megkülönböztető törvényeket megváltoztassuk és az alkotmány biztosítson valódi vallásszabadságot.


A résztvevők javasolták a parlamentnek, hogy dolgozza át azokat a rendelkezéseket, amelyek a nem muzulmán családokban élő kiskorúakat automatikusan muszlimnak veszik, ha az egyik szülő iszlámra tér. A cikkelynek ki kell mondania: a kiskorú akkor is megtarthatja eredeti vallását, ha egyik szülője áttér. Törvényben meghatározott nagykorúvá válásakor szabadon dönthessen arról, hogy milyen hitet választ.

Az iraki szövetségi bíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a diszkrimináló rendelkezéseket. Ha a bíróság úgy rendelkezik, ezeket a cikkelyeket meg kell változtatni.

Az újabb hátrányok elkerülése érdekében a nem muszlimok számára iktassanak be egy – nem a saríán alapuló – fejezetet a törvényben.

Iraki családjog

Az iraki polgári- és családjog több törvényből áll.

Az 1972-es évi 65. számú törvény 21. cikkelye kimondja: a nem muzulmán szülők gyermeke az egyik szülő iszlámra térése esetén automatikusan muszlim lesz.

Az 1959-es évi 188. számú törvény a saría elvei alapján rendelkezik a házasságkötésről, válásról, felügyeleti jogról és a hagyatékról. A 2. cikkely kimondja, hogy a törvény nem vonatkozik a külön polgárjoggal rendelkező csoportokra. Jelenleg azonban ilyen nem létezik, annak ellenére, hogy az iraki alkotmány 41. cikkelye külön polgárjogot ígér azoknak a vallási kisebbségeknek, amelyek nem a saríát követik.

Hamurabbi emberi jogi szervezet – a CSI iraki partnere

Iraki partnerünk, a Hamurabbi emberi jogi alapítvány egy nem kormányzati szervezet (NGO), amely a vallási kisebbségeket támogatja. Jogi képviseletet és humanitárius segélyt biztosít a rászorultaknak, és az emberi jogok betartásának szempontjából vizsgálja az iraki alkotmányt. A Hamurabbi részt vett az új alkotmány kidolgozásában is.

A szervezet vezetői Pascale és William Varda. Pascale Varda asszony 2004-2005-ben a bagdadi kormány kivándorlás- és menekültügyi minisztere volt.