Orbán: Az egész keresztény kultúra áll szervezett támadás alatt
Egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját és megbénítja a karjaikat, holott egy egész kultúra áll szervezett támadás alatt. Itt Európában, az eddig legsikeresebb keresztény civilizáció földjén is - erről beszélt Orbán Viktor a keresztényüldözésről szóló mai konferencián. A miniszterelnök idézte Szent István Intelmeit, és azt mondta, nemcsak egy uralkodó volt, hanem látnok is.
A magyar kormánynak meggyőződése, hogy a keresztények bajai Európában és a keresztények üldözése Afrikában és a Közel-Keleten nem választhatóak el egymástól. A tények ismertek, a világ minden 5 vallási üldözöttjéből négy keresztény, 2018-ban 4300 keresztényt öltek meg hite miatt, 1847 keresztény templomot/intézményt támadtak meg.
“Európa mégis csendes, újra és újra csendes” - hangoztatta Orbán Viktor a keresztényüldözésről szóló második Budapesten rendezett konferencián.
“Egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját “
A miniszterelnök a Corinthia Hotelben Európa kapcsán úgy fogalmazott: egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját és megbénítja a karjaikat, Európában a keresztényüldözés csak emberi jogi kérdés lehet. És ha emberi jogi kérdés, akkor a keresztények nem is nevezhetőek meg külön. “Ez is valami” - mondta a miniszterelnök, aki szerint “tudnunk kell, hogy akik a keresztényüldözést csak humanitárius problémaként kezelik, arról nem beszélnek, ami a legfontosabb. Nemcsak egyes emberek és közösségek, hanem egy egész kultúra áll szervezett támadás alatt, ez pedig a mi kultúránk és a mi civilizációnk, nemcsak Afrikában, nemcsak a Közel-Keleten, hanem itt Európában, az eddig legsikeresebb keresztény civilizáció földjén is”.
Orbán Viktor azt mondta, hogy “a támadás formái változatosak, népességcsere, bevándorlás, megbélyegzés, kigúnyolás, a politikai korrektség szájkosara" - sorolta.
Arra, hogy miért épp Budapesten tartják a konferenciát, az volt a miniszterelnök válasza, hogy bár “számos jó és igaz keresztény politikus dolgozik ma Európában, de a mai európai korszellemben, a mai média viszonyok között és a folyamatos koalíciós egyezkedések súlya alatt nem tudnak, nem mernek, nem akarnak megszólalni”.
Magyarországon más a helyzet
De mint mondta, itt Magyarországon más a helyzet.“Koalíciómentes kormányzás, politikai stabilitás, bevándorlásellenes közhangulat, a keresztény kultúra megvédését követelő többség. Aki azt mondja, ne a bajt hozzuk oda, a segítséget vigyük oda, ahol a baj van” - hangoztatta Orbán Viktor a konferencián, hozzátéve: Magyarország a muszlim bevándorlási invázió útvonalán fekszik, ezért meg kell védenie magát.
Ami most Szíriában, Nigériában vagy Irakban történik, az sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Az európai keresztények nagy bajban vannak, a helyzeten az segíthet, ha visszatalálnak a gyökereikhez - mondta a miniszterelnök.
Fajtaidegenek vagyunk - a kulcs a keresztény hit
Orbán Viktor előtte arról beszélt, hogy a magyar törzsek zöme 1100 évvel ezelőtt jött a Kárpát-medencébe, korábban jöttek mások is, de eltűntek. “Fajtaidegenek és kultúridegenek vagyunk”, irodalmunk, táncaink csak ránk jellemzőek, sem germán sem szláv kulturára nem - hangoztatta a miniszterelnök, aki szerint katonai erényeink nem lettek volna elegendőek. Megmaradásunk kulcsmozzanata a keresztény hit feltétele volt, a lelki újjászületés és a valódi megtérés is volt, valamint a keresztény államrend.
Szent István intelmei
A magyar nép és a magyar kormány hisz abban, hogy a kereszténység segíthet a népek megtartásában. Orbán Viktor idézett Szent István Imre herceghez írt Intelmeiből, és azt mondta, hogy nemcsak egy uralkodó volt, hanem “látnok is”. Az Intelmeket a magyar politika “kezikönyveként” jellemezte, meg kell fogadni a benne foglaltakat, le kell horgonyozni mellette - mondta.
A kedvenc részének nevezte: “semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gőg és a dölyfösség”.
Végül Orbán Viktor azt mondta, a keresztény üldözöttektől azt kapjuk, amire Európának is szüksége van: keresztény hitet, szeretetet és kitartást. Soli deo gloria! - zárta szavait a miniszterelnök.
Szijjártó: A keresztényfóbia nem fogadható el semmilyen formában
Szijjártó Péter külügyminiszter - aki a konferencián angol nyelven szólalt fel -, arról beszélt, sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne.
A magyar kormány eddig is visszautasította és a jövőben is visszautasítják a nemzetközi közösség részéről azt a megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.
Szijjártó Péter bírálta az ENSZ migrációs csomagját is. Ez szerinte ugyanis csupán három választási lehetőséget sugall az egyes országoknak, így azt dönthetnék el, hogy eredet-, tranzit- vagy célországok akarnak-e lenni. Semmit nem mondanak azokról az országokról, akik ezek egyikét sem akarják. De minden országnak joga van úgy dönteni, hogy ezek egyike sem akar lenni - mondta a miniszter.
Azbej Tristan: A keresztény emberek megvédése “becsületbeli ügy”
Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár - aki megnyitotta a konferenciát - “népirtásról” beszélt, azt mondta, nem fogadják el azt a megközelítést, hogy a keresztény emberek élete kevesebbet ér, mint másoké.
A mi küldetésünk az, hogy közös nemzetközi cselekvéssel megvédjük a keresztény embereket. Ez nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy - hangoztatta.
Az államtitkár szerint a keresztények üldözése korunk legnagyobb és legelhallgatottabb emberi jogi válsága, ami a Nyugat “szégyenteljes hallgatása mellett zajlik". Ma a legüldözöttebb vallás a kereszténység, ezt pedig nem lehet elhallgatni a politikai korrektség szájzárával - tette hozzá.
De ma Budapest a keresztény szabadság fellegvára, szimbólum, az üldözött keresztények számára a béke szigete - hangoztatta Azbej Tristan.
Erdő Péter: Nem szabad hallgatni
A konferencián Erdő Péter esztergom-budapesti prímás arról beszélt, nem szabad hallgatni az üldözött keresztényekről, “rá kell mutatni az események jellegére”. Azt is hozzátette: hasznosak a szolgálatok, mindenkinek fel kell emelnie a szavát a keresztény üldözöttek megsegítése érdekében. Segíteni kell, de “ha csak lehetséges vissza kell térniük szülőföldjükre”, hogy ott folytassák életüket. Erdő Péter beszéde kezdetén Thomas Mannt idézte - “mély a történelem kútja” -, Eszter könyvének üzenetet is, valamint Máté evangéliumát, miszerint megjövendelték a keresztények üldöztetését.
Szabó István köszönetet mondott
Szabó István, a református egyház zsinati elnöke, Dunamelléki püspök Pál apostol levelét idézte, amit az üldözött keresztényeknek írt: eszerint szinte “megelevenedünk, ha erősen álltok az Úrban”. Azt mondta, a keresztényüldözések célja, “hogy tagadják meg Krisztust, az üdvözítőt”.
A püspök az üldözött keresztények segítéséért, a kezdeményezésért köszönetet mondott a kormányoknak, politikusoknak, és mindazoknak, akik a nemzetközi politikát szavuk súlyával akarják befolyásolni, vagy áldoznak is rá, és maguknak az üldözött keresztényeknek is, “akik exponálják magukat”.
Azoknak is köszönetet mondott, akik imádkoznak az üldözött keresztényekért, “mert ők a békéért imádkoznak” - hangoztatta Szabó István.
Fabiny Tamás: Nem levenni kívánjuk a keresztet, hanem feltenni
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy a keresztnek nincs fogantyúja, “nem olyan mint ahogy egy diplomata a táskáját viszi”.
Három keresztről szólt: egy nigériai püspök barátjától kapta az egyiket, a másik kereszt egy iraki menekülni kényszerülő sofőré volt, amit miután hazatért, egy muszlim asszonytól kapott vissza, aki megőrizte nekik a keresztet. A harmadik kereszt története pedig arról szól, hogy két éve tették le az evangelikus templom alapkövét Budakeszin, és a hat oszlopra 12-12 vértanú nevét írják.
Magyarországon nem levenni kívánjuk a keresztet, hanem feltenni azt. Új templomokat akarunk építeni, és nem akarjuk pizzériává alakítani őket - mondta Fabiny Tamás a konferencián.
Csuhaj Ildikó