Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Keresztényüldözés ma

Évről évre egyre több keresztényt ölnek meg világszerte a vallásuk miatt

Hihetetlen mértékű a keresztényüldözés a világban

2020. január 21. - Emide Buda

Elkészült a „Portes Ouvertes" francia evangélikus egyesület legfrissebb jelentése, melyből kiderül, hogy évről évre egyre több keresztényt ölnek meg világszerte a vallásuk miatt. 2019-ben naponta nyolc keresztény esett áldozatul az ellenük irányult támadásoknak, és egyre több templomot zárnak be vagy rongálnak meg - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A kereszténység már évek óta vezeti az üldözött vallások listáját a nagyvilágban, sőt, minden évben egyre jobban elhúz a többi vallástól. A "Portes Ouvertes" (Nyitott Kapuk) francia evangélikus egyesület minden évben statisztikát készít a világszerte a vallásuk miatt inzultált, illetve megtámadott hívekről, és a számadatokból kiderül, hogy a kereszténység magasan a legüldözöttebb vallás, évről évre egyre több, sok esetben halálos támadás éri őket. A Portes Ouvertes civil szervezet adatai szerint 2018-ban világszerte 245 millió keresztényt üldöztek vallásuk miatt, akik közül 4305 személyt megöltek, 3150 embert pedig bebörtönöztek.

A most elkészült jelentésből kiderül, hogy a 2019-es év még nehezebb volt a keresztények számára, 2019-ben ugyanis több mint 260 millió hívőt érintett a keresztényüldözés, azaz minden nyolc keresztény hívőből egyet.

Drasztikusan megnőtt az egyházak ellen elkövetett erőszak mértéke is, 2019-ben világszerte 9488 támadás történt a keresztény istentiszteleti helyek és vallási intézmények ellen, szemben a 2018-ban történt 1847 esettel, ami az előző évben történt eseteknek több mint ötszöröse. A legtöbb eset Kínában történt, ahol 5576 egyházi létesítményt korlátoztak, zártak be vagy pusztítottak el az új törvény alapján, mintegy ezer embert pedig bebörtönöztek. Angolában sem sokkal jobb a helyzet, ott ugyanis egy kormányhatározat értelmében 2000 templomot zártak be.

2018. májusi bombatámadás Indonéziában egy keresztény templom ellen, 11-n meghaltak, sokan megsérültek FORRÁS: AFP/ANDY PINARIA

A támadók elsősorban a hatalmi pozícióban lévő keresztényeket célozzák meg, és fenyegetik, bebörtönzik vagy meggyilkolják őket, de sok esetben hétköznapi emberek esnek áldozatul. A legfrissebb adatok szerint 2019-n világszerte 3711 embert bebörtönöztek, 2983 keresztényt pedig meggyilkoltak a vallásuk miatt, ami azt jelenti, hogy naponta nyolc ember esett áldozatul a keresztényüldözésnek. A legtöbb halálos áldozat Afrikában volt, Nigériában 1350, a Közép-afrikai Köztársaságban pedig 924 fő vesztette életét az őket ért vallási indíttatású támadásokban.

A keresztényüldözésnek két fajtáját határozzák meg, az első a fizikai erőszak alkalmazása, a második pedig a folyamatos elnyomás, amivel a keresztény hívők nap mint nap kénytelenek szembesülni, Kínában például 18 éves kor alatt nem lehet belépni egyetlen egyházi épületbe sem.

A Portes Ouvertes minden évben felállít egy rangsort azokról az országokról, ahol a legnagyobb a keresztényüldözés. A 2019-es adatok alapján összeállított listán Észak-Korea végzett az első helyen. Itt már egy Biblia birtoklásáért is koncentrációs táborba viszik az embert. A második helyen Afganisztán áll, ahol a saját családtagjai hajtják végre a halálbüntetést azon, aki megkeresztelkedik. A lista harmadik helyezettje Szomália, itt az al-Shabaab terroristacsoport elkapja és megöli azokat, akikről azt gyanítják, hogy keresztény vallásúak.

A tavalyi év adatai alapján most először bekerült Algéria a keresztényeket leginkább üldöző húsz ország közé, és a frankofón afrikai országok közül is egyre több szerepel a listán, például Burkina Faso, Nigéria és Kamerun, ahol egyre több iszlamista terrorcsoport tartózkodik. Ráadásul a helyzet az iszlám terjedésével csak súlyosbodik.

https://www.origo.hu/itthon/20200117-v4na-hihetetlen-mereteket-olt-a-keresztenyuldozes.html?fbclid=IwAR0fEcRlKTnQofznFDLQRzPka7as-1DW6SjJi0rdrSzviZg627v2nSpqPAM

Bővebben: https://www.portesouvertes.fr/

Lefejezések, elrabolt szeminaristák – Fokozódik a keresztényüldözés Nigériában

Lefejezések, elrabolt szeminaristák – Fokozódik a keresztényüldözés Nigériában

KITEKINTŐ – 2020. január 16., csütörtök | 19:46

Fegyveresek vittek magukkal négy szeminaristát a fővárostól, Abujától 140 kilométerre északra fekvő Kakau településről, a Jó Pásztorról elnevezett nagyszemináriumból január 8-án. December 26-a óta még inkább fokozódik a keresztényüldözés a területen, sok keresztényt brutálisan meggyilkoltak.

A felfegyverzett férfiak éjjel fél 11 és 11 óra között támadtak a szemináriumra, vaktában lövöldöztek, de szerencsére nem találtak el senkit. A támadás után, a névsorolvasáskor derült ki, hogy magukkal vittek négy szeminaristát. A rendőrség közleménye szerint a több mint félórás lövöldözés során bementek a hálótermekbe, ahol 268 diák lakik. A Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) pápai jogú nemzetközi segélyszervezet közzétette a nevüket: Pius Kanwai (19 éves), Peter Umenukor (23 éves), Stephen Amos (23 éves) és Michael Nnadi (18 éves).


December 26-án egy menyasszonyt és két koszorúslányát fejezték le a Boko Haram terrorszervezet milicistái a Maiduguri és Yola közti útszakaszon. Martha Bulus épp a december 31-i esküvőjére készült barátnőivel. Kiszállították az autóból, és lefejezték őket pusztán azért, mert katolikusok voltak. A hírt Francis Arinse, a maiduguri egyházmegye kommunikációs igazgatója erősítette meg. Naga Williams Mohammed tiszteletes, a Christian Association of Nigeria vezetője hozzátette, hogy ugyanazon a területen, ugyanazon a napon a Boko Haram fegyveresei nyolc másik keresztényt gyilkoltak meg hidegvérrel, és elraboltak két nőt.

Nigériában a keresztényüldözés egyre nagyobb méreteket ölt. Január 9-én éjszaka muszlim fuláni pásztorok kerítették be Kulben falut, és meggyilkoltak tizenhárom keresztényt, a többi lakost pedig házuk elhagyására kényszerítették. Ők az erdőbe menekültek. Joseph Fidelis Bature maiduguri pap elmondta: „A helyzet elfajult december 26-a óta, amikor tizenegy keresztényt végzett ki brutális módon az Iszlám Állam. Szinte mindennap ér minket támadás, nem merünk kimozdulni, úgy élünk, mintha börtönben lennénk. Ha a nyugat nem lép közbe, kiirtanak minket, gyakoroljanak nyomást a kormányaikra! Látva ezt a csendben zajló mészárlást, ne hallgassanak!”

Fidelis atya tavaly januárban a Tempi.it olasz portálnak elmondta, hogy 2014-ben a Boko Haram kampányt hirdetett annak érdekében, hogy kalifátussá tegye Nigéria északi részét, meg is szerzett egy 30 ezer négyzetkilométernyi területet. Amikor a maiduguri egyházmegye északi részét bekebelezték, a püspöki konferencia lehetővé tette a papoknak, hogy ideiglenesen elhagyják a területet. A 38 éves Fidelis atya, bár személyesen is megfenyegették, nyája mellett maradt. Azt mondta nekik, amíg egy is marad közülük, ő szentmisét mutat be neki, és csak akkor zárja be a templomot, ha mindenki elmegy: „Jobb meghalni a hitünkért a templomban, mint elmenekülni, mert a hit fontosabb az életnél.” Senki nem menekült el, és Joseph atya folytatta szolgálatát az üldözött keresztények között.

Elmondta, hogy amikor 2015-ben hónapokig tartó összetűzések után Muhammadu Buhari elnök úgy nyilatkozott, hogy legyőzték a Boko Haramot, a dzsihadisták nagymértékben visszaszorultak. Később azonban szövetségre léptek az Iszlám Állammal, és aggasztó módon megnőtt a merényletek száma. Az egész országot iszlamizálni akarják, és ki akarják űzni a keresztényeket egész Nyugat-Afrikából. Az egyházmegye az összetűzések epicentrumában helyezkedik el, a többéves merénylethullám után kétmillió menekült él táborokban. De nemcsak északon szenvednek a keresztények, hanem az ország középső részén is, ahol a muszlim fuláni pásztorok tartják rettegésben a keresztény földművelő lakosságot. Az Amnesty International adatai szerint három év alatt 3641 embert gyilkoltak meg ezen a területen.

Joseph atya négy évet Rómában tanult, utána ismét visszatért népéhez. „Nekünk, nigériaiaknak a hit többet ér az életnél. Csodálkoznának, ha látnák, a nehézségek ellenére milyen sok ember él boldogan. Kemény próbatételek érnek minket, de megtapasztaltuk azt az erőt, egységet, gazdagságot, amit csak a hit adhat. Láttuk, hogy Isten valóban létezik, és velünk szenved” – vallja.

Forrás: Avvenire.it; Fides.org; Tempi.it

Fotó: Avvenire; Agensir; Vatican News

Magyar Kurír

https://www.magyarkurir.hu/hirek/lefejezesek-elrabolt-szeminaristak-fokozodik-keresztenyuldozes-nigeriaban

Meg mernék csinálni ezt Mohameddel is? (Vigyázat, mélyen sértő képek!)

Magassarkúban ábrázolja Jézust a legújabb svéd LGBTQ-barát oltárkép

Magassarkúban ábrázolja Jézust a legújabb svéd

LGBTQ-barát oltárkép

Újabb LGBTQ-barát oltárképet raknak fel a svédországi Szent Pál templomban, miután az előzőt azért kellett levenni, mert a transzneműek felháborodtak, hogy őket bizony túl negatív színben tüntetik fel a nemrég felaplikált “alkotáson”. Az új kép természetesen szintén nem éppen keresztény-konzervatív, hiszen ezúttal Jézust ábrázolják rajta magassarkú cipőben, transznemű emberekkel körülvéve az Utolsó Vacsora mintájára. Ismeretes, nemrég a svédországi Malmőben az ország – és vélhetően az egész világ – első homoszexuális témájú oltárképét szentelték fel tavaly év végén. A Paradicsom című festményt 2012-ben készítette a saját magát kultúr-marxistaként jellemző fotóművész, Elisabeth Ohlsson Wallins, akit Lucas Cranachnak az „Ádám és Éva” című festménye ihletett meg.

Az újragondolt “műalkotás” természetesen nem egy férfit és egy nőt ábrázol az édenkertben, hanem egy homoszexuális férfi- és egy leszbikus női párt, valamint egy transznemű férfit. Az egy dolog, hogy a festmény nagy felháborodást keltett világszerte, a történet vicces része azonban az, hogy a transzneműek is felemelték a hangjukat ellene, mert úgy érezték, őket túl negatív kontextusban jelenítik meg rajta. 

Fotó: JOHAN NILSSON/TT News Agency/AFP

A felháborító oltárképet most egy jól átgondolt ötlettől vezérelve lecserélték, de ne gondoljuk, hogy egy templomhoz méltó alkotásra, és azt se, hogy azért, mert visszatérnének a svéd kultúra alapjaihoz. Természetesen (?) egy újabb LGBTQ-párti darab kerül a helyére, amelyen Jézus Krisztust magassarkúban, gyanús szexuális orientációjú karakterek körében ábrázolják Leonardo Da Vinci Utolsó Vacsorájának mintájára. A cserétől azt remélik, hogy a transzneműek is boldogok lesznek. 

Persze itt is volt egy kis malőr, hiszen az ötlet felvetése után a gusztustalan oltárkép alkotója, Ohlsson Wallins felháborodásának adott hangot, biztosan megijedt attól, hogy ezúttal ő marad ki a jóemberkedésből. 

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC/AFP/GettyImages

A Svéd Egyháznak igenis baja volt eddig a transznemű emberekkel, most pedig az, hogy azt a látszatot akarják kelteni, hogy érdeklik őket a transzneműek, valóban egy fontos lépés, de attól még ördögi dolog, hogy leveszik a képet. Szégyeneben maradnak a történelemben.

– mondta akkor a felháborodott alkotó. 

De mielőtt bárki megsajnálná Wallinst, megnyugtatjuk a kedélyeket, hogy azért döntöttek éppen emellett a darab mellett, mert ez is Wallins alkotása, vagyis a végén mindenki jól járt. 

A svéd keresztények egyébként sokszor próbálják bizonygatni, hogy nagyon modern a felfogásuk. Nemrég a stockholmi püspök, a leszbikus  Eva Brunne jelentette be, hogy neki több közös vonása van a muszlimokkal, mint a keresztényekkel.

Forrás: svt.se; Fotó: AP/TT

https://pestisracok.hu/magassarkuban-abrazolja-jezust-a-legujabb-sved-lgbtq-barat-oltarkep/?fbclid=IwAR0ZTsykiBqOBcLNOeDxsOPV5Gkn1pkUOXYU3UR6c5jJaA3bEBaT1onCVtA 

Dezse Balázs

Véres Karácsony Nigériában

Az Iszlám Állam folytatja a vezetőjük meggyilkolása miatt indított bosszú-hadjáratot

Tizenegy keresztény férfi kivégzéséről tett közzé egy alig egyperces videót karácsonykor az Iszlám Állam, írja a BBC.

boko_1.jpg

Az áldozatokról egyelőre csupán annyit tudni, hogy mindannyian férfiak és Nigéria északkeleti részén, Borno államban fogták el őket. Az 56 másodperces videót  az ISIS félhivatalos hírügynöksége, az Amaq december 26-án tette közzé, és elemzők szerint azt pont úgy időzítették, hogy egybeessenek a karácsonyi ünnepségekkel. A felvételek szerint az egyik férfit lelőtték, a másik tízet pedig lefejezték.

Az ISIS közölte, hogy a mostani kivégzések annak a bosszú-hadjáratnak a része, amelyet vezetőjük és szóvivőjük meggyilkolása miatt indítottak. Donald Trump október végén a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy meghalt az Iszlám Állam régóta keresett első számú vezetője és alapítója, Abu Bakr al-Bagdadi. Később kiderült, hogy az al-Bakr jobb kezének tekintett Abu Hasszan al-Muhadzsir, a szervezet szóvivője is meghalt.

https://index.hu/kulfold/2019/12/27/iszlam_allam_keresztenyek_kivegzes_video_bosszu/   

PL

Islamic State in Nigeria 'beheads Christian hostages'

  • 3 hours ago

Screen grab from previous Iswap video (2015)Image copyrightAFP
Image captionOne faction of Islamist group Boko Haram now fights under the banner of "Islamic State West Africa Province"

The Islamic State group has released a video claiming to show the killing of 11 Christians in Nigeria.

IS said it was part of its recently declared campaign to "avenge" the October deaths of its leader and spokesman in Syria.

No details were given about the victims, who were all male, but IS says they were "captured in the past weeks" in Nigeria's north-eastern Borno State.

The 56-second video was produced by IS's "news agency" Amaq.

It was released on 26 December and analysts say it was clearly timed to coincide with Christmas celebrations. 

Nigeria's government has not commented on the video.

The footage was filmed in an unidentified outdoor area.

One captive in the middle is shot dead while the other 10 are pushed to the ground and beheaded.

IS's late leader and spokesman Abu Bakr al-Baghdadi and Abul-Hasan Al-Muhajir were killed in Syria in late October. Nearly two months later, on 22 December, IS declared a new militant campaign to "avenge" their deaths and has since claimed a flurry of attacks in various countries under the banner of that campaign. 

One faction of Nigerian Islamist group Boko Haram now fights under the banner of "Islamic State West Africa Province" (Iswap).

Last year, Iswap killed two midwives it had previously taken hostage.

Bibliákat égetnének LMBT-aktivisták Debrecenben

bibliat.jpg

Olvasónk újabb képeket küldött szerkesztőségünkbe a Debrecent elárasztó keresztény ellenes feliratokról.

A Breitportal már hetek/hónapok óta cikkezik arról, hogy a debreceni LMBT-lobbi milyen kommunista-időket idéző tempót diktál a városban. Röviden nézzük meg, hogy mi is történt eddig.

Besúgó-rendszer gender módra

Több magyar egyetemen is feltűntek a kollégiumi és iskolai hirdetőfalakon a Háttér társaság (LMBT jogvédő szervezet) plakátjai, amelyek a homofóbia jelentésére buzdítanak. A plakátokon a következő szöveg szerepel:

“JELENTSD A HOMOFÓBIÁT!”

Habár a magyar jogrendszer a különböző zaklatások, testi erőszak formáit szexuális irányultságtól függetlenül szankcionálja, a szervezet fontosnak tartotta, hogy még az olyan esetekben is komoly feljelentés és jogi procedúra szakadjon a “homofóbok” nyakába, ha azok beszólnak, diszkriminálnak, vagy kiközösítenek. Hasonló retorzióra számíthatnak a fenyegetés szerint azok is, akik kirekesztenek, előítéleteik vannak, vagy esetleg pletykálkodnak. Egyszóval az alapvető szólás-, és véleményszabadságot is elvitatná az LMBT-lobbi a velük egyet nem értőktől.


A liberális trendeket meglovagolva a debreceni genderaktivisták önkényesen transznemű vécévé nevezték át az egyetemi mellékhelységeket. (Ez azt jelentené, hogy azok a férfiak, akik magukat nőnek mondják simán bemehetnének a lányvécébe.)
Transznemű WC a Debreceni Egyetemen.

Portálunk információi szerint a helyi egyetemistáknak is csípte a szemét az LMBT-akció, ezért tiltakozásukat fejezték ki az egyetem vezetése felé. Indoklásukban azt írják, bosszantó, hogy az “egyenlőség és szabadság” jegyében más embereket megfosztanak a gondolkozási és világnézeti szabadságuktól. Egy diák úgy fogalmazott, a “homofób” stigma pejoratív megbélyegzésnek minősülhet.

Keresztényellenes feliratok százai a debreceni utcákon

Vélhetően ugyanaz a csoport pár hónappal később elárasztotta az egyetem környéki utcákat és a várost keresztényellenes falragaszokkal. (A ragasz mérete, betűtípus és persze a gendertempó is alátámasztja a kapcsolatot.)

Az olvasóink által beküldött fotók tanulsága alapján a következő feliratok kerültek ki az oszlopokra, utcai felületekre:

“HARCOLJ AZ LMBTQI-JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉÉRT! PUSZTÍTSD A KLERIKALIZMUST!”

“A HOMOFÓBIA AZ IDIÓTÁK ERKÖLCSE!”

“PUSZTÍTSD A VALLÁSOS ELMEBAJT! ÉGESD A BIBLIÁT!”

Egyik olvasónk saját bevallása szerint már 150 hasonló ragaszt távolított el az utcákról, de a letépett gyalázkodó feliratok helyére esténként rendre újak kerülnek ki. Forrásunk hozzátette, most már úgy tűnik, központilag is zajlik a ragaszok eltávolítása.

http://breitportal.hu/2018/08/12/bibliakat-egetnenek-lmbt-aktivistak-debrecenben/?fbclid=IwAR1UCEqbgTNP48Va0gY6yos3PHWj_-zapoSVl3CLpu1uRmZUk-Nbx5rOnPw

Nigéria- Vér és könny

Több, mint ezer keresztényt öltek meg idén Nigériában

 

  

Egyre durvábbá váltak a fuláni pásztorok támadásai és a Boko Haram iszlamista terrorszervezet is rengeteg keresztényt mészárolt le a 2019-es év során. 

 

A Humanitarian Aid Relief Trust ( HART) brit civil szervezet számításai szerint több, mint ezer keresztényt gyilkoltak meg Nigériában az elmúlt évben — írja a The Christian Post.  A HART beszámolója szerint

a magas szám elsősorban a fuláni hordák területfoglalási kísérleteinek a következménye.

A fulánik egy többségükben muszlim nomád népcsoport, akik kelet és közép-afrikai országok területein élnek. Nigériában a fulánik az északi muszlim többségű megyékben éltek, de az elmúlt években elkezdtek betörni a vegyesebb középső területekre.

Nigéria — keresztény nőket és csecsemőiket gyilkolták halomra

A világ vezetőinek segítségét kérik az Adara régióban élő keresztények, akik régóta szenvednek a fuláni törzs kegyetlenségétől.

2018-ban 2400 keresztényt öltek meg a szervezet adatai szerint.

A nigériai helyzetet bonyolítja, hogy nem mindig egyértelmű, hogy mi motiválja a gyilkosságokat. A fuláni pásztorok és a Boko Haram ugyanis nem csak keresztényeket öl meg. Ráadásul vannak olyan támadások, ahol az elkövetőket sem lehet beazonosítani.

Jubilee Campaign idén júliusban a Nemzetközi Büntetőbíróság elé vitte a nigériai keresztények ügyét, mivel a szervezet szerint már indokolt, hogy népirtásnak minősüljön a keresztények üldözése.

A HART beszámolója szerint a hírek szándékosan lekicsinyítik a támadások súlyosságát és sokszor csak farmer összecsapásoknak nyilvánítják őket. Azonban a helyiek szerint a vallásnak igenis fontos szerepe van a konfliktusban.

„Valaminek sürgősen változnia kell. Minél tovább toleráljuk ezeket a gyilkosságokat, annál merészebbé válnak az elkövetők. Gyakorlatilag zöld lámpát adunk nekik az öléshez”

— nyilatkozta Caroline Cox brit parlamenti tag, a HART egyik alapítója.

Elrabolt életek — Népirtás Nigériában

Hiába a népirtás ténye, a segítség már tíz éve késik. Hajdú Tímea írása.

Kopt keresztények kitoloncolása az életveszélybe. Németország, mit csinálsz?!

Ötezer kopt család kitoloncolását tervezi Németország

A német hatóságok ötezer kopt keresztény családot kívánnak kitoloncolni annak ellenére, hogy Egyiptomban a szélsőséges iszlamisták gyakran követnek el támadásokat a helyi közösségek ellen.

Nagy felháborodást keltett a közeli-keleti keresztények körében, hogy a menekültek befogadásáról elhíresült Németország ötezer kopt keresztény család visszatoloncolását tervezi – közölte a Germany Voice arab nyelvű oldala.

Az egyiptomi Igazság és Fejlődés az Ember Jogokért szervezet közleményben figyelmeztette a német hatóságokat a koptok hazaszállításának veszélyéről.

Az emberjogi szervezet szerint az elmúlt években Észak-Afrikából és Közel-Keletről elmenekült keresztények sok helyen életveszélyes körülmények között éltek, és nem volt más választásuk, minthogy elhagyják őseik földjét – számolt be a szerkesztőséghez eljuttatott közlemény alapján a Sanad News.

Zijad Al-Kanai, a szervezet szóvivője arra kérte az Európai Unió tagállamait, hogy állítsák meg a keresztény menekültek hazaszállítását.

Al-Kanai szerint szégyentelenül viselkedik a német hatóság, ha keresztény hitükért elmenekült embereket akarnak visszatoloncolni annak ellenére, hogy már megkapták a menekültstátuszt.

Követeljük, hogy ne vigyék vissza a Közel-Keletre azokat a keresztény menekülteket, akik életveszélyben lennének Egyiptomban, Szíriában és Irakban – mondta az emberjogi szervezet szóvivője.

Üldözők és üldözöttek

DR. ILKEI CSABA: Kisegyházak, szekták, vallási közösségek és az állami, állambiztonsági szervek a jelentések tükrében

A tanulmány a kisegyházak, felekezetek, szekták, vallási közösségek és az állami, állambiztonsági szervek kapcsolatát vizsgálja 1945 és 1990 között az egyházi elhárítás és a hálózati személyek jelentéseinek tükrében. Helyenként a korabeli államvédelmi, állambiztonság illetékeseinek szemszögéből láttatja az eseményeket és a mindenkori hivatalos álláspontnak megfelelő értékeléseket idéz.

 

A tanulmány nem érinti a rendszerváltás utáni eseményeket, az egyházpolitikai, vallástörténeti, hitéleti és személyi vitákat, tartózkodik a szélsőséges véleményektől. A dokumentumok túlnyomó többsége az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából, a tudományos kutató munka helyszínéről származik. Az ÁBTL csak a fenti időszak iratait őrzi.

 

Budapest, 2019. december havában.                                                                    A Szerző

 

 

 

Kisegyházak, szekták, vallási közösségek

 

és az állambiztonság

 

  1. július 30-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminiszterének: Erdei Ferencnek a miniszteri tanácsosa: dr. Szebenyi Endre, a miniszter rendeletére hivatkozva értesíti a Magyarországi Szabadegyházak Szövetségét a belügyminiszterhez írt 250.105./1945.VI.3. sz. kérelmükkel kapcsolatos hivatalos válaszról.

 

„Tárgy: Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének működése.              

 

Fenti számú kérelmükre megengedem, hogy a Magyarországi Szabadegyházak (baptista, methodista, adventista, Ókatolikus, keresztyén testvérgyülekezetek, üdvhadsereg, Krisztus hívő zsidók gyülekezete) evangéliumi munkásait (lelkipásztorokat, diakónusokat, evangélistákat, stb.) magyar nyelvű személyi igazolással lássa el, abból a célból, hogy az igazolvány tulajdonosai magukat szükség esetén a hatóságok előtt kellőképpen igazolhassák.

Értesítem Címet, hogy fenti számú rendeletem visszavonásáig Cím kizárólag vallásos összejövetelei nem esnek a gyülekezési tilalom alá, úgyszintén templomaik, imatermeik és kifejezetten egyházi célokra szolgáló helyiségeik a hatóságok igénybevétele alól mentesek.

Szövetségüknek társadalmi gyűjtésre vonatkozó kérelmét a fennálló jogszabályaink szerint esetenként fogom elbírálni.

 

Budapest, 1945. évi július hó 30.

 

A miniszter rendeletéből:                           

Dr. Szebenyi s.k.                                

miniszteri tanácsos                               

 

Másolat megküldve:

Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányának

Budapest                                     

Bajza u. 52.                                  

 

(A Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének működését engedélyezi a belügyminiszter 1945. július 30-án)

 

A szabadegyházakról – kisegyházak, szekták, önálló felekezetek, vallási közösségek, csoportok, stb. – ezt követően hosszú éveken át csak a jelentések szintjén esik szó a klerikális reakció elleni harcban, az ellenséges tevékenység operatív felderítése, elhárítása során. Az állambiztonság kísérletet sem tesz átfogó, rendszerszemléletű értékelésre, összefüggésben a társadalmi mozgásokkal, a jogi és politikai háttérrel, beéri alkalmi csoportosításokkal, elnagyolt és felszínes információkkal és következtetésekkel, a pártos ítélkezés ateista közhelyeivel és sablonjaival.

 

A rendszerváltást megelőző négy évben lesz elkerülhetetlen az elmélyültebb szembenézés a szabad vallásgyakorlás korlátaival, a hitüket másképp megélni akarók alkotmányos törekvéseivel. Az állambiztonság rákényszerül a valósághoz közelítő elemző munkára, a kisegyházak megkülönböztetések nélküli számbavételére, tevékenységük differenciált értékelésére, törekvéseik jobb megértésére, s egyúttal felkészülve a reformok megkívánta párbeszédre és együttműködésre.

 

1987-ben születik a témakör első említésre méltó feldolgozása a Rendőrtiszti Főiskolán „Az ellenség tanulmányozása” tárgykörben, Tóth Ferenc¨ ”Ellenséges tevékenység egyházi területen” című ideiglenes jegyzetében. (ÁBTL 4.1. A-3971). Majd 1989-ben jelenteti meg a BM Kiadó a rendszerváltás előtti legalaposabb kézikönyvet a vallásokról, a Dr. Balázs Tibor szerkesztette „Igaz hittel” címűt. (ÁBTL 4.1. A-3247)

 

(„Ellenséges tevékenység egyházi területen”, 1987)

 

Az utóbbi szándékát jelzi, hogy az előszót Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) elnöke írta. Rámutat, hogy az utóbbi évek mulasztását igyekszik pótolni a kézikönyv, egyebek között azért is, mert a fiatalság még mindig nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy kellőképpen eligazodhasson a vallás és az egyházak működése nem egyszerű kérdéseiben.

 

„Hazánkban több vallási felekezet működik, egymástól eltérő alapállással – hitelvekkel, liturgikus gyakorlattal – tömegbefolyással. Ettől függetlenül valamennyien kényesek hitük igazságára, tanításuk ’egyedül üdvözítő’ voltára. Ez a ’szuper érzékeny’ igény vallástörténeti ismereteket, körültekintő és tapintatos hozzáállást, magas fokú empátia készséget kíván a velük való foglalkozás során.”- mutat rá az ÁEH elnöke, aki a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a társadalmi megújulás terhe nagy súllyal nehezedik mindenkire.

 

A hazánkban működő szabadegyházakról (kisegyházakról) a belügyi kiadvány leírja, hogy legtöbbjük a XIX. században alakult, jobbára a reformáció által létrehozott protestáns egyházakból szakadtak ki, kezdetben ellenzéki csoportosulásként, majd vallási szektaként, később önálló egyházként. Két összefüggésben fejtettek ki ellenállást a történelmi vagy a megreformált egyházakkal szemben:

 

  • A kereszténység lényegétől eltérőnek minősítették az egyházi hierarchiát, intézményrendszert, különösen annak hatalmi megnyilvánulásait.

 

  • Kiábrándulva az osztálytársadalomból, gyakorlatilag a ’bűnös világtól’ elfordulva, a kisközösségeket, a hívek és a papok (prédikátorok) egyenjogúságát, a gyülekezetek önálló önkormányzaton alapuló életét tartják fontosnak.

 

Erőteljes térnyerésük a XIX. – XX. században következett be, amikor a nyugatot járt céhlegények, mesteremberek, illetve az ideérkező vendégmunkások behozták az országba a Bibliához ragaszkodó tanításaikat. Elterjedésük éppen ezért elsősorban a legszegényebb vidékeken volt tapasztalható. 1945 előtt – így a belügyi kiadvány – megalázó megkülönböztetésben részesültek a történelmi egyházaktól és az állami szervektől. Ezért is volt rájuk jellemző az elzárkózás, a befelé fordulás, az illegáció.

 

1950-ben a Szabadegyházak Szövetsége átalakult a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsává. Ezek után a Szabadegyházak Tanácsának tagegyházait, illetve a Tanácshoz nem tartozó felekezeteket sorolja fel és jellemzi a kiadvány. Az erről szóló ismereteket én itt kiegészítem a már említett megelőző, 1987-es Jegyzetben megjelentekkel, néhol megemlítve az aktuális adatokat is.

 

Szabadegyházak Tanácsa (SZET)

 

A kisegyházak érdekvédelmük, zavartalan működésük érdekében a Szabadegyházak Tanácsában egyesültek, megtartva autonómiájukat. A Tanács segítő, koordináló, konzultatív testület, nem felekezeti, hanem egyesületi jellegű.  Célja a tagegyházak együttmunkálkodásának előmozdítása, a napi feladatok elvégzése a közös célok érdekében. Szervei: Elnök, Plenáris Tanács, Elnökségi Tanács.

 

A Szabadegyházak Tanácsának Konferenciája: a tagegyházak lelkészeinek, prédikátorainak, igehirdetőinek és felelős vezetőinek munkaközössége, amelyet az elnökség kétévenként hív össze. A kisegyházak világközpontjaitól jelentős anyagi támogatást kapnak. 1989. december 12-én szűnt meg.

 

 

A Szabadegyházak Tanácsának tagegyházai:

 

  • Magyarországi Baptista Egyház
  • Magyarországi Hetednapi Adventista Egyház
  • Magyarországi Metodista Egyház
  • Evangéliumi Pünkösdi Közösség
  • Isten Egyháza
  • Keresztyén Testvér Gyülekezet
  • Szabad Keresztyén Gyülekezet
  • Őskeresztyén Apostoli Egyház
  • Élő Isten Gyülekezete

 

 

A Szabadegyházak Tanácsához nem tartozó felekezetek:

 

  • Krisztusban hívő Nazarénus Gyülekezet
  • Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
  • Unitárius Egyház
  • Buddhista Misszió
  • Magyar Iszlám Közösség

 

 

Működési engedély nélkül működő szekták 1987-ben:

 

  • Jehova Tanúi
  • Őrálló Reform Adventisták
  • Hare Krisna Mozgalom
  • Mormon Egyház
  • Moon szekta
  • Új Apostoli Egyház

 

 

A  SZET tagegyházairól:

 

 

Magyarországi Baptista Egyház

 

 

1612-ben Londonban alapította az első gyülekezetet John Smith prédikátor. Európában 1842-ben Johann Gerhard Oncken hívott életre gyülekezetet Hamburgban.

 

A Hamburgból hazatérő Rottmayer János kisiparos hozta be Magyarországra 1846-ban, s májusban Budapesten alakult meg az első gyülekezet. Ő szervezte a második missziót is. A harmadikat 1873-ban Meyer Henrik. A sokáig önállóan működő gyülekezetek 1900-ban szövetségbe tömörültek. 1905-ben Ócsán egy közgyűlésen elfogadták a „Hitvallomása és szerkezete a keresztelt keresztény gyülekezeteknek, melyeket közönségesen baptistáknak neveznek” címet viselő alapokmányt. Ezt az „Ócsai hitvallás” –t az állami szervek is tiszteletben tartották. (77.092/1905 sz. VKM rendelet). Az állami elismerés után szerveződésük felgyorsult. Az 1947 évi XXXIII T. C. megszüntette a bevett és elismert felekezetek megkülönböztetését, egyenjogúsította a vallásfelekezeteket. A baptisták 1955-től használják mai megnevezésüket.

 

Tanításuk és hitéletük gyakorlati forrása az Újszövetség és az őskeresztény gyülekezetek példája. A „baptista” kifejezés bemerítőt jelent, az Újszövetség eredeti görög szövegéből származik, („baptidzó”: bemeríteni, bemártani), utalva arra, hogy a baptisták hitvallás alapján és bemerítéssel keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően. A személyes döntésen alapuló, önkéntesen vállalt, tevékeny gyülekezeti tagság elvét vallják, elutasítják az államegyház (vagy népegyház) intézményét, az állam és az egyház szétválasztásának hívei.

 

A legnagyobb protestáns közösség a világon. Egyháztörténeti vélemény szerint, a reformátusok és a baptisták között az egyetlen lényeges különbség, hogy a baptisták csak hitvalló felnőtteket keresztelnek teljes vízbemerítéssel.

A kisegyháznak 1989-ben négy egyházkerület száz körzete 430 gyülekezetében kb. 20 ezer hívő tagja és 100 lelkésze volt hazánkban. Tagja a Magyarországi Ökumenikus Tanácsnak, a Keresztyén Békekonferenciának, az Egyházak Világtanácsának és a Baptista Világszövetségnek. Hetilapja a „Békehírnök”.

 Ma közel 300 településen mintegy 50 ezer hívőt számlálnak.

 

 

Hetednapi Adventista Egyház

 

Jézus Krisztus második eljövetelét váró és hirdető vallási közösség. Alapítója William Miller (USA) 1816-ban, akit 1845-ben magatartása miatt kizártak az egyházból.

 

Miller tanítása szerint a Biblia, Dániel könyve 8. rész 14. pontjában megjövendölt próféciai idő 1844-ben véget ért és ehhez számítva ezer évet, már elkezdődött a világvége eljövetelének előkészítése. A mozgalom központja ma is az USA. A mai vezetők azt vallják, hogy Miller számításai helyesek voltak. Krisztus már elkezdte újabb eljövetelének előkészítését, amit a pápa – mint antikrisztus – akadályoz, illetve fékez.

 

Hazánkban az első gyülekezet 1898-ban Fogarason alakult meg Ludwig R. Conradi és dr. John F. Huenedgardt János német adventista lelkészek erdélyi missziója után. Később Budapesten (1901), Békéscsabán (1901), Miskolcon (1908), Gyulán (1909), Egerben (1912) alakultak gyülekezetek.

 

A gyülekezetek 1925-ben egyesültek, 1935-ben a magyar adventista unió 2400 főt számlált. 1945-ig el nem ismert egyházként működtek, teljes illegalitásba kényszerültek. Üldöztetésük miatt 1941-ben Bibliakövetők Felekezete néven szerveződtek. 1975-77-ben szakadás következett be az egyházban. Mintegy 1200 hívő távozott és alakított később önálló egyházat Keresztény Advent Közösség néven. (Közülük 1990 után sokan visszatértek a hetednapi adventisták közé.)

 

1987-ben, szabadon gyakorolva vallásukat 3 egyházkerület 143 gyülekezetében híveinek száma kb. 5-6 ezer, a prédikátoroké 85. Sajtója az évente hatszor megjelenő „Lelkésztájékoztató” volt.

 

 

Magyarországi Metodista Egyház

 

1729-ben Oxfordban alapította John Wesley anglikán lelkész. Halála (1791) után kiváltak az anglikán egyházból. Ma 108 országban mintegy 75 millió metodista él.

 

Magyarországon 1898 óta van jelen, első prédikátora Robert Möller. Az első gyülekezet 1900-ban Békésszentandráson alakult Ottó Melle szervezésében, aki aztán 1905-ben a fővárosban is megindította a metodista missziót. 1945-ig el nem ismert egyházként üldözték. 1947-ben a 120.000/1947 VKM rendelet alapján törvényesen elismert vallásfelekezet lett.

 

Az Iványi Tibor vezetésével kivált csoport 1981-ben megalapította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, amely ma az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola Fenntartója.

 

Hitelveiben hangsúlyozza a Biblia előírása szerinti életet. Tanításuk középpontjában a Jézus Krisztusba vetett hit általi üdvösség, az isteni kegyelemből való megigazulás áll. Elkötelezettek a szociális szolgáltatások iránt, a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás jegyében gyakorolják a szegények, elesettek, magukra maradottak felkarolását, önzetlen segítését.

 

Teljes jogú tagjainak csak azokat ismeri el, akik elkötelezik magukat az „Általános Szabályok”-ban körvonalazott keresztyén életre. Kb. 2 ezer hívővel, 14 prédikátorral 39 gyülekezetben működnek.  (1989-es adat.) A kisegyház tagja a Metodista Világszövetségnek.

 

 

Evangéliumi Pünkösdi Közösség

 

Az Amerikából hazatértek pünkösdi mozgalmából alakult 1920-ban. Szalai József és neje 1921-ben tért haza Amerikából a Somogy megyei Darány községbe, ahol felépült az első magyar pünkösdi imaház. 1923-ban Lerch János Gyönkön, Mihók Imre Bakonycsernyén és Budapesten alapított gyülekezetet, amely néhány év után kettészakadt.  A felekezet „Magyarországi Istengyülekezetek” néven tartotta konferenciáját 1928-ban. Működésüket rendeletileg betiltották. (363.500/1939. BM)

 

1945 után a felekezet négy ága kezdte el működését, 1989-es adatok szerint:

  • Isten Gyülekezete (600 hívő, 8 prédikátor)
  • Evangéliumi Pünkösdi Egyház (550 hívő, 55 gyülekezet)
  • Apostoli Keresztény Gyülekezet (2500 hívő, 23 prédikátor)
  • Őskeresztény Felekezet (1500 hívő, 10 prédikátor)

 

1947 óta bejegyzett egyházként működik. 1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Majd a 2011. évi országos közgyűlés határozott úgy, hogy ettől kezdve a felekezet neve: Magyar Pünkösdi Egyház. Keresztény, pünkösdi-karizmatikus irányultságú felekezet. Hitéletük alapja, lelki életük meghatározója a Szentírás és a Szentháromság, jellemzőjük a Lélek keresztsége. A Lélek új kiáradása útján közöttük ismét megjelennek az ősegyház karizmái.

 

[1987-es adatok szerint: a hívők száma kb. 5 ezer, a prédikátoroké 30. Négy egyházkerületben 156 gyülekezet működik. A kisegyházat 7 tagból álló Tanács irányította.]

 

Új adatok szerint a Kárpát-medencében élő magyar és más nemzetiségű hitvalló pünkösdiek és hozzátartozóik létszáma: kb. kettőszázezer.

 

 

Isten Egyháza

 

1890-ben az USA-ból indult.(Church of Gold.) Evangéliumi neoprotestáns szabadegyház, magyarországi kezdete 1907-re nyúlik vissza. Hazánkba Schulz András kisiparos hozta be Svájcból. (Isten Gyülekezete, Élő Isten Gyülekezete, Isten Egyházának Gyülekezetei).

 

 Budakeszin alakult az első gyülekezet. 1947-ben Vigh János szervezte ujjá és szerezte meg az állami elismerést.  Öt tagú Missziós Bizottság irányítja. Az evangéliumi egyházak tagjainak egységét és együttmunkálkodásuk szükségességét hirdeti és mozdítja elő, felekezetekhez való tartozás nélkül. Nincs tagfelvétel vagy tagnyilvántartás, mert hiszik, hogy minden újjászületett ember automatikusan Isten Anyaszentegyházába tartozik. Valamennyi kontinensen elterjedt.

 

 

Keresztyén Testvérgyülekezet

 

1830-ban John Nelson Darby anglikán pap alapította. Nem hitelvi, hanem szervezeti problémák miatt szakadt ki az anglikán egyházból. Evangéliumi irányultságú konzervatív protestáns nézeteket vall. Sokáig csak úgy nevezték magukat: testvérek (brethren). Hitvallása lényegében megegyezik a Kálvin-i tanításokkal, annyiban tér el, hogy a keresztelést felnőtteknél víz alá merítéssel végzik.

 

Hazánkban 1890-ben Buttcher Frigyes alapította. 2200 hívőt vall magáénak, 30 gyülekezetben, 30 igehirdetővel. A helyi gyülekezetek laza szövetségében a helyi gyülekezetek autonómok, nem ismernek el semmilyen egyházkormányzati szervet, alá és fölé rendeltség nem létezik.

 

 

Szabad Keresztyén Gyülekezet

 

Hazai eredetű kisegyház, amely 1941-ben főiskolások és egyetemista hallgatók szervezésében alakult. 1950 óta tagja a SZET-nek, kb. 600 hívővel, 8 gyülekezetben, 30 igehirdetővel.

 

Más forrás szerint, a pünkösdi-karizmatikus Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet két gyökere: az 1920-as években Debrecen környékén Sándor János vezetésével alakult csoport és a II. világháború idején, Budapesten Dr. Mézes Zsigmond orvos nevéhez köthető értelmiségi fiatalok köre, melyek 1966-ban egyesültek. 1988-tól közösségi imaházuk Zuglóban van.

 

 

Őskeresztyén Felekezet

 

Lásd még: Evangéliumi Pünkösdi Közösség.

Híveinek száma kb. 2 ezer, prédikátoraiké 20, 4 egyházkerület 20 körzetében, 60 gyülekezetben. (1987-es adat.)

 

 

Élő Isten Gyülekezete

 

Lásd még: Isten Gyülekezete.

Alapításának pontos idejéről nem maradt fenn írásos emlék. Budapesten az 1928-tól munkálkodó „pünkösdi lelkületű” két közösség 1932-33-ban egyesült Baumann Béla vezetésével, aki 1955-ig irányította a mozgalmat. 1953-ban a budapesti gyülekezet létszáma: 346 fő volt. A nyolcvanas években mintegy 500 fős a felekezet, 2 egyházkerületben, 10 gyülekezettel, egy prédikátorral és 10 igehirdetővel.

 

 

 

A SZET - hez nem tartozó felekezetek:

 

 

Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet

 

1830-ban Svájcban és Magyarországon kibontakozott vallási közösség. Hittanilag a protestáns evangéliumi kereszténység anabaptista ágának ultra konzervatív fundamentalista irányzata. (Nazarénus: Istennek szentelt, szent életet élő, szent ember.) Közjogi helyzetük rendezését hosszú ideig gátolták a fegyverfogás és az állami eskü tilalmáról szóló radikális nézeteik, valamint a keresztséggel és a házasságkötéssel kapcsolatos államegyházi adminisztráció elutasítása. Az állami elismerést 1977-ben nyerték el. A SZET –nek nem tagja, de bizonyos ügyei intézésére felkérte a Tanácsot.

 

A hívők száma 1987-es közlés szerint 3 ezer, 1989-ben a BM kiadvány már 7 ezer hívőt tüntet fel a Gyülekezetre hivatkozva. 112 teljesen önálló gyülekezetben 35 prédikátor, 42 prédikátor-helyettes és mintegy 100 igehirdető működött.

 

Közös ügyeik intézésére az egyház közös szolgálói jogosultak. Az országos vezetést rendszerint a rangidős szolga látja el.

 

 

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

 

Alapítói 1974-75-ben szervezeti és felfogásbeli véleménykülönbségek miatt váltak ki a Magyarországi Metodista Egyházból, 1981-ben önálló működési engedélyt kaptak az államtól. Az egyház elfogadja az ún. Apostoli hitvallást, a keresztény élet meghatározójának egyedül a Szentírást tartja, Isten Szentlelkének irányításában bízva kívánja betölteni a keresztény egyház mindenkori feladatát.

 

 Híveik számát 9 gyülekezetben 900 főre becsülte a belügyi forrás 1989-ben, 9 igehirdetővel. Az országos ügyekben a Közgyűlés döntött, amely megválasztotta az Evangéliumi Testvérközösség elnökét is

 

 

Unitárius Egyház

 

A XVI. században Magyarországon kibontakozó protestantizmus sajátos irányzata, melyet Dávid Ferenc teológus alapított az Erdélyi Fejedelemség területén, 1568-ban. Hitelelveikben tagadják a szentháromságot. Társadalmilag a Habsburg ellenesség jellemezte. Az állammal 1948-ban kötött megállapodás szerint működő felekezet. Alapegysége az egyházközség, melyet kollektív vezető testület irányít. Legfőbb irányító szerve a Zsinati Tanács, mely 7 évre választja a püspököt és a főgondnokot.

 

Az unitárius egyház jellegzetesen magyar szellemű. Jelentős mértékben kiveszi a részét a romániai magyarok segítésében és felkarolásában. Tevékenységükben jelentős szerepe volt a főgondnoknak, ifj. Bartók Bélának. Híveinek számát a nyolcvanas években kb. 5 ezer főre becsülik. Nyolc egyházközségben öt gyülekezet működik. Az irányítás öt tagú Missziós Bizottság kezében van.

 

2010-ben az erdélyi és a magyar unitárius egyház egyesült Magyar Unitárius Egyház néven, Kolozsvár központtal, az egyház egysége helyreállt. A 2011-es népszámlálás során Romániában 57 686, Magyarországon 6266 unitáriust jegyeztek fel.

 

 

Buddhista Misszió

 

1952 óta működik hazánkban. A tibeti lámista tanításokat követik. Az egyházközösség 1953-ban az Anagarika Govinda láma által alapított nyugati buddhista rendhez: az Árya Maitreya Mandalához csatlakozott. Nem hitelveket propagál, hanem azt az utat igyekszik megvilágítani, amely a szenvedésből és a tökéletlenségből a boldogsághoz és a harmóniához vezet az etikus viselkedés, a meditációs gyakorlatok és a mély belátás segítségével.1957 óta kelet-európai központként funkcionál, kb. száz hívő vallási igényét szolgálja nálunk. (1989-es belügyi adat) A misszió vezetője a láma, amelynek 16 rendtagja van.

 

 

Magyar Iszlám Közösség

 

1916-ban törvényesen ismerték el az iszlám vallást Magyarországon, ez biztosította a működési feltételeket. 1931-ben jött létre a Gül Babáról elnevezett Magyar Mohamedán Autonóm Egyházközösség, amelynek kulturális főtitkára Germanus Gyula (Abdul Karim) volt. 1949-től felszámolták a vallási összejöveteleiket. Az ÁEH elnöke a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény értelmében 1988. augusztus 15- i hatállyal törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította a Magyar Iszlám Közösséget, amely jogfolytonossággal működhetett tovább.

 

A Magyar Iszlám Közösség névadója és első sejkje Dr. Mihálffy Balázs (Abdel Rahman) lett 1988-ban, aki elvégezte a kairói Al-Azhar Egyetemet, 1983-ban vette fel az iszlám vallást, s többször is lefordította nemcsak a Koránt, hanem a siíták szent könyvét: a Nahjul Balaghát is. A Közösségnek 1989-ben kb. 150 híve volt.

 

 

 

Működési engedély nélkül működő egyházak, szekták 1987-ben:

 

 

 

Jehova Tanúi

 

Létrejöttének gyökerei a 19. századi amerikai millerita mozgalomig nyúlnak vissza. Első vezetője Charles Taze Russel (1852-1916) pittsburghi posztókereskedő. 1881-ben Őrtorony Társulat néven jegyezték be a szervezetet, melynek alapítója és első elnöke William H. Conley volt.

 

A Jehova Tanúi olyan keresztény közösség tagjai, akik tevékenyen Jehova Istenről és az emberiséget érintő szándékáról a Biblia szerint „tanúskodnak”. Szeretnének dicsőséget és imádatot szerezni Jehovának, aki Isten szava: a Biblia szerint, az egyedüli igaz Isten és a mindenek Teremtője. Csak egy igaz Isten van, akit a Biblia JHVH-nak nevez (Zsoltárok könyve 83 19)

 

Hazánkban 1945 előtt illegalitásban működtek. 1945 után hűségnyilatkozatot tettek az új állami berendezkedésnek, később azonban szembefordultak vele, amiért 1950-ben betiltották őket. Illegalitásban, külföldi irányítással és anyagi támogatással folytatták tevékenységüket.  1969-ben a belügyi adatok szerint létszámuk kb. 7 ezer fő volt, ebből a budapesti peremkerületekben ezer fő, a többiek jórészt Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Pest megyében voltak találhatók, általában az elmaradottabb rétegekhez tartozó, alacsony műveltségű, nehéz körülmények között élők, akik hajlamosak a vallási fanatizmusra. A társadalomtól szigorú hitelvek alapján elkülönülők vezetői nemcsak a katonai szolgálat megtagadásával váltak ismertté, hanem azzal is, hogy a bibliai jövendöléseket követve időről időre megjósolják a világ teljes elpusztulását, s csak az marad életben, aki hisz Jehovában. A tagság mintegy 60 százaléka nő, zömmel idősebbek. A fiatalok főleg családi kapcsolatok révén kerültek a szektába.

 

Központi irányító az országszolga, akit munkájában 10 tagú vezetőség támogat. Az országot 10 körzetre osztották fel. Szorosan kötődtek külföldön – Svájc, USA – működő központjaikhoz.

 

1989-ben mintegy 8-10 ezer jehovistáról tudott a belügyi jelentés. Az 5 tagú országos vezetés 13 kerületet irányított, egy-egy kerület 3-4 körzetből, egy-egy körzet 3-4 gyülekezetből állt. (A gyülekezetek tovább tagolódtak 8-10 fős tanulócsoportokra.) 2016-ban Magyarországon 22 400 megkeresztelt tagjuk volt.

 

 

Őrálló Reform Adventisták

 

Az adventista egyházból kiszakadt közösségnek hozzávetőleg 260 tagja volt.

 

 

Hare Krisna Mozgalom

 

Indiai eredetű kultikus vallás. 1966-ben alapította az Amerikai Egyesült Államokban élő, északkelet indiai származású diploma nélküli gyógyszerész: Bhaktivedánta Szvárni Prabhupáda, aki 1896-ban született Kalkuttában, s filozófiát tanult az egyetemen. Gandhi követői közé tartozott, békés eszközökkel harcolt az angolok ellen. Nemzetközi szervezete a „Nemzetközi Társaság a Krisna-tudat ápolására.” Főként az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és egyes afrikai országokban tevékenykednek a társadalomtól elkülönülve.

 

A vallás alaptanítása a Krisna herceg által megfogalmazott dharma és karma törvénye.  Minden élőlényt öröktől fogva létező lélekként tartanak számon, hisznek a lélekvándorlásban. Az erőszakmentesség számukra a hitből fakadó erkölcsi irányultság. Az erkölcstan négy pillére: a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a könyörületesség. A hívők négy szabály követését tartják különösen fontosnak: a húsevés kerülését (könyörületesség az állatok iránt), a kábító- és mámorítószerektől való tartózkodás, a korlátozott szexualitás, valamint a szerencsejátékok és a pénzügyi spekuláció kerülése.

 

A 70-es évek közepén jelentek meg hazánkban. Kezdettől többféle irányzata ismert, 1987-ben 300-400 taggal számoltak, elsősorban az ifjúság körében.

 

 

Mormon Egyház

 

Hivatalos nevük: Jézus Krisztus Mai Szentjei Egyháza. A vallás alapja: a szentháromság. Hitelvük magában foglalja az Újszövetség minden erkölcsi elvét és alaptételét. Semmiféle erőszak nem alkalmazható, az ellentéteket szelídséggel, gyöngédséggel, meggyőzéssel, tűréssel és őszinte szeretettel kell feloldani. A világban kb. 3 millióra becsülik jelenlétüket. Többségük az Egyesült Államokban él, világközpontjuk Utah államban Salt Lake City. Egyházukat 700 egyházkerületre osztották, csaknem 6 ezer gyülekezettel, élén a püspökkel. A mormon vallás újkori, modern, sikere egyesek szerint a demokratikus működésben is rejlik. A gyülekezetben a szolgálatért semmiféle díjazás nem jár. Az egyházat az elnök irányítja két tanácsadóval. A három tagú elnökség feladata az egyház világi ügyeinek gondozása, ellenőrzése. A fő tisztségviselők mellett központi tanácsok, jóléti szervezetek is működnek. Minden gyülekezeti szervezetnek három tagú vezetősége van.

 

A 70-es évek elején tűnt fel Magyarországon, a nyolcvanas években 200 híve volt. 1988-ban kapott állami elismerést, működési engedélyt.

 

 

Moon szekta

 

1954-ben Sun Myung Moon tiszteletes Dél-Koreában, Szöulban hozta létre az újkeresztény Egyesítés Egyháza nevű vallási mozgalmat, amit sokan Moon szektának neveztek.

 

Híveinek Jézus félbehagyott megváltását kellene befejezniük. Hisznek egy egyetemes Isten létezésében, minden ember megváltásában, abban, hogy egy XX. századi koreai azt a küldetést kapta Jézustól, hogy teljesítse Krisztus második eljövetelét. Az Egyesítő Egyház tagjai szerint ez a Messiás maga Moon tiszteletes. Az egyház jelmondata: „One Family Under God”: Egy család Isten színe előtt. Nemzetközi vegyes házasságokkal próbálják megteremteni a világbékét. Tömegesen tartanak esküvőket, ahol a fiatalok megkapják Isten áldását, hogy örökre együtt maradhassanak, haláluk után a szellem világában is.

De a szekta vezetője inkább egy saját gazdasági birodalom létrehozásán ügyködött, kiterjesztve tevékenységét az Egyesült Államokra. Azzal vádolták, hogy a hívőktől kicsalja pénzüket, a fiatalokat agymosásnak veti alá. (Korábban adócsalás miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték az USA-ban.)  Messiásnak hitte magát, a sátáni uralomtól akarta megszabadítani a világot. 2012-ben, 92 éves korában hunyt el.

 

Hazánkban a nyolcvanas években, főleg a fiatal értelmiségiek körében eresztett gyökereket.

 

 

Új Apostoli Egyház

 

Az 1860-as évek elején alakult a németországi Katolikus Apostoli Egyházból az apostoli intézmény folytonosságának biztosítása érdekében. Az apostolok élén álló ősapostolt Krisztus helytartójának tekintik. Istentiszteletük inkább a protestánshoz áll közel, sajátossága a megpecsételés kézrátétellel kiszolgáltatott szentsége, amely a Szentlélek adományát közvetíti, és a keresztség kiszolgáltatása a gyülekezet elhunytjainak is. Németországban mintegy 350 ezren vannak, a nagyvilágban 9 milliós közösséget alkotnak.

 

Magyarországon 1872 óta működnek, állami elismerésükre 1985-ben került sor. A Jézus idejében élt 12 apostol utódainak vallják magukat. Néhány száz hívőt számlálnak.  A Magyarországi Új Apostoli Egyház temploma 1998-ban épült Nagymányokon, külföldi segítséggel.

 

 

Néhány Egyházi Világközpont (1987)

 

 

Európai Egyházak Konferenciája (EEK)

 

Európa keresztyén (nem római katolikus) egyházainak ökumenikus szervezetét: az Európai Egyházak Konferenciáját (Conference of European Churches, CEC) 1959-ben alapította az Európa országaiban működő több mint 120 ortodox, protestáns, anglikán, ókatolikus egyház és negyven társult szervezet közössége. Irodái Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban találhatók. Magyarországi tagszervezete: a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT).

 

A CEC feladatának tekinti, hogy segítse az egyházakat abban, hogy az egyház és a társadalom kérdéseit teológiai és szociáletikai nézőpontból vizsgálják, hatékonyan képviseljék a népek közötti megbékélést, a teremtett világ megőrzését.

 

A CEC kiemelt partnere az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa. A két szervezet együttműködését az úgynevezett Ökumenikus Charta alapozza meg.

A MEÖT 1943-ban alakult, jelenleg 11 tagegyház, valamint további 22 egyház és egyházakhoz kötődő szervezet együttműködése képezi a közös munka alapját. Tagja a genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának és társult tagja a CEC-nek, amelyen keresztül részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács mellett működő egyházi képviselet munkájában.

 

1987-ben 116 tagegyháza volt. Legfőbb irányító testülete a 7 évenként ülésező nagygyűlés. Két nagygyűlés között az évenként ülésező 22 tagú Tanácsadó Testület, illetve a félévenként ülésező 6 tagú Elnökség irányítja a szervezet munkáját. A napi ügyek intézését és a genfi központ irányítását a Főtitkárság végzi.

 

 

Egyházak Világtanácsa (EVI)

 

1948-ban alakult Amszterdamban protestáns kezdeményezésre. (World Council of Churches, Ökumenikus Világtanács) Célja a hitélet fejlesztése szerte a világon, az egyházak szerepének növelése, a béke, az igazságosság és az egyházak megújulásának, egységének előmozdítása. Székhelye: Genf.

1987-ben 112 országból 308 tagegyháza volt

 

Legfőbb irányító szerve a 7 évenként ülésező nagygyűlés, amelyen a küldöttek megválasztják a vezető testületeket és meghatározzák a következő időszak teológiai céljait. A határozat a tagegyházak számára kötelező.

 

A két nagygyűlés között a szervezet munkáját az évenként ülésező Központi Bizottság 150 tagja végzi és felügyeletet gyakorol a genfi központ munkája felett. A KB ülései között a 15 tagú Végrehajtó Bizottság irányít. Az Elnökség 7 tagú.

 

 

Hetednapi Adventista Generál Konferencia

 

Székhelye Washington.

A világszervezet regionális központokat (un. divisiókat) működtet, ezekhez tartoznak a tagegyházak. A magyarországi Hetednapi Adventista Egyház 1985-től a Transeurópai Divisióhoz tartozik, amelynek székhelye London.

 

A szervezet elnökségét 4 évenként választják.

 

 

Baptista Világszövetség

 

Világközpontja Washington.

Földrészenként van szervezete, ami összefogja a tagegyházakat. A magyar egyház az Európai Baptista Szövetséghez tartozik. Kétévenként elnököt, ötévenként főtitkárt választ.

 

 

Jehova Tanúi Világközpontja

 

Székhelye New York

Vezetőjét választják, tisztségét haláláig tölti be. A tagegyházak regionális központokhoz tartoznak. A magyarországi tagegyház a Kelet-Európai Iroda Wiesbaden/bécsi fiókirodájához tartozik. A tagországok függőségi viszonyban vannak a világszervezettől, a választott vezetők működéséhez a központ jóváhagyása kell. (A központ New Yorkból Warwickba költözött.)

 

 

Kisegyházak az állambiztonság célkeresztjében

 

 

A kisegyházak elleni fellépés egyik első áttekintő jelentése a forradalom után Berényi István rendőr őrnagytól származik. („A klerikális reakció ellenséges tevékenysége népi demokratikus rendünk ellen. Az operatív munka sajátosságai és feladataink ezen a területen.” A BM. Rendőrtiszti Akadémia Politikai Nyomozó Tanszékének kiadványa, 1963.) (ÁBTL – 4.1. – A – 3794)

 

(„A klerikális reakció ellenséges tevékenysége népi demokratikus rendünk ellen”, 1963.)

 

Az állam által engedélyezett Szabadegyházak Szövetsége keretén belül 10 felekezettel és szektával foglalkozik, legjelentősebbnek ítélve a baptista, a metodista és a Keresztyén Testvérgyülekezetet. Megállapítása szerint, tagjaik kis részben értelmiségiek, nagyobb részt elmaradott munkások és parasztok, s noha vallási életükre a fanatizmus jellemző, mindennapi munkájukat többségük szorgalmasan ellátja. (A „Jehova Tanúi” szekta a SZET – en kívül, illegálisan működő szektaként nyilvántartott.)

 

Ellenséges személyek és csoportok kihasználva a vallásgyakorlás lehetőségeit és az egyszerű emberek tudatlanságát, fanatizálják a befolyásuk alá kerülteket, s a rendszerrel való szembeállást és az üldözöttség hangulatát terjesztik.

 

Egyházpolitikai kérdésekben támadják az állammal együttműködő vezetőket, nacionalista kijelentésekkel, megnyilvánulásokkal és külföldről bejuttatott sajtótermékek útján is izgatnak a törvényes rend ellen. Az ifjúság és a fiatal értelmiségiek megnyerésére különösen a baptisták és a keresztyén testvérek tesznek erőfeszítéseket.

 

Az állambiztonság több olyan személyt, szekta vezetőt is számon tartott, akik megpróbálták lejáratni az állammal kooperáló vallási vezetőket, mondván, ők eladják a felekezeteket az államnak. Azt terjesztették, hogy a kisegyházak helyzete rosszabb, mint korábban volt. Az egyes szekták vezetőségén belüli harcot, illetve a szektatagok és a vezetők között kiéleződött számtalan konfliktust néhányan arra igyekeznek felhasználni, hogy tagjaikat a nyugati politika elismerésére és a nyugati vallási központok irányítási jogosultságának elfogadására ösztönözzék. Ezt erősíti a nyugati szervezetek számtalan segélye, sajtó és propaganda anyaga, könyvkiadványa, valamint a személyes kapcsolatok megteremtése a hivatalos és turista utak szorgalmazásával.

 

A nyomozó szervek operatív munkájuk eredményének tudták be, hogy sokoldalú módszerekkel sikerült bénítani a szektásodás folyamatát, bizonyos bomlási folyamatokat elindítani, egyes szekta vezetők tekintélyét lejáratni, bizalmatlanságot kelteni, aktív tagokat leválasztani, újabb érdeklődőket távol tartani, akciókat meghiúsítani és további beszervezéseket végrehajtani kritikus pontokon. A SZET-en belül további feladatnak tekintették egyes ellenséges személyek tanulmányozását, megfigyelését, tevékenységük dokumentálását, a nyugati központok felé irányuló illegális csatornák felderítését.

 

 

A SZET-en kívüli, s viszonylag nagy taglétszámú Jehova Tanúi és vezetője: Konrád János ellen külön operatív terv készült.

 

 

 A szekta körzetekre volt osztva, a körzetvezetők rendszeres kapcsolatban álltak az országszolgával, s – különösen az amnesztiarendelet után – viszonylag szabadabban és nehezebben követhető módon működtek. Eredményesen alkalmazták az elhárítással szemben a kisebb csoportok szervezését és széles körben kiterjesztették a házi agitációt. A nehezebben ellenőrizhető 3-4 tagú kiscsoportok a tapasztalatok alapján sikeresebb hitéletet biztosítottak a korábban nagy létszámú csoportok helyett, melyeket több helyütt könnyen felszámoltak és nem maradt el a bírói felelősségre vonás. Az amnesztiával szabadlábra került egyes körzet- és csoportszolgák ugyanakkor nem voltak hajlandók ismét bekapcsolódni a korábbi tevékenységébe, kijelentve, hogy betartják azokat a feltételeket, amelyeket az amnesztia rendelet részükre előírt. Több helyütt sikerült olyan helyzetet kialakítani, hogy a futároktól a körzetszolgák nem merték átvenni a küldeményeket, mert abban is a rendőri szervek esetleges provokációs intézkedéseit látták.

 

A kisegyházak helyzetének újabb, az előzőt meghaladó áttekintésére Geréb Sándor rendőr alezredes „Szigorúan titkos”jelzésű munkája nyújt lehetőséget 1969-ből: „A klerikális reakció aknamunkájának formái és módszerei, az operatív elhárítás elvei, feladatai, alapvető módszerei”(ÁBTL 4.1. – A – 3824)

 

 

(„A klerikális reakció aknamunkájának forrásai és módszerei”, 1969.)

 

 

A Szabadegyházak Tanácsához tartozva változatlanul 10 kisegyház működik, tagjainak létszámát százezerre teszik. A történelmi egyházakból a fanatikusok közül többen kiválnak és a kisegyházakhoz csatlakoznak. Azok tagjai között azonban akadnak olyanok is, akik az „egyháziasodással” (szervezet és hierarchia) nem értenek egyet, ezért kiválnak, külön kis csoportokba tömörülnek és illegálisan folytatják tevékenységüket. Sőt, igyekeznek másokat is befolyásuk alá vonni és szembeállítani a lojális egyházi vezetéssel. A szélsőséges, fanatikus személyek e törekvésükhöz eszmei és anyagi támogatást kapnak a külföldi felekezeti központoktól.

 

A kisegyházak közül létszámukat tekintve változatlanul a baptisták a figyelemreméltók 20 ezer taggal és az adventisták 5 ezerrel. A nazarénusok hitelveik szerint konokul elvetik a fegyveres szolgálatot, vállalva a börtönbüntetést is, s új jelenségként, gyermekeiket sem engedik részt venni a honvédelmi ismeretek oktatásában.

 

A nyugati felekezeti központok megpróbálják a kisegyházakat szervezetileg szorosabb irányítás alá vonni. Ennek következtében némely közösségben – adventisták, baptisták – megkísérelték a lojális vezetőséget puccsszerűen leváltani, követelték az államtól való függetlenséget, illegális tevékenységre buzdítottak, erősítve a vallási fanatizmust, a szektásodást. Ezért az állambiztonság mindenütt  operatív lépésekkel támogatta az egyházvezetés lojális szárnyát, az ellenséges befolyás csökkentését. Több „reakciós” személyt szignalizáció alapján kiszorítottak a vezetőségekből, ahol ez sem segített, ott a kizárást alkalmazták.

 

Az állambiztonság a párt útmutatásának megfelelően nem a szektásodást, hanem az „egyháziasodást” támogatta: a szerintük progresszív teológiai alapokon álló Szabadegyházak Tanácsához való tartozást erősítette minden eszközzel, így az ügynökségek szervezésével is. A párt határozottan kimondta: az illegális szekták visszaszorítása, elsorvasztása és a legalitásra törekvők támogatása tartósan fontos feladata a belügyi munkának. Az országban ekkor mintegy 30-40 engedély nélküli vallási csoport működött, egy-egy ilyen csoport – a jehovistákat kivéve – 20 – 100 tagot számlált.

 

Az egyházi elhárítás külön foglalkozott a „Jehova Tanúi” szekta ellenséges tevékenységének visszaszorításával, a mély illegáció felszámolásával, a vezetés pozitív befolyásolásával. Bár differenciáltan alkalmazta az adminisztratív intézkedéseket, önkritikusan belátta, hogy ezzel nem ért el kellő eredményt. Ezért koncentrálta operatív erőit, kombinálta módszereit, s a szekta legális működési feltételeinek előkészítése érdekében személyes kapcsolatot teremtett az országos vezetőkkel, egyes körzeti és gyülekezet szolgákkal. Mindez elősegítette, hogy az ÁEH érdemi tárgyalásokat kezdett az államhoz való viszonyuk rendezéséről. Annak ellenére is, hogy a tagság többsége ellenezte a legalitást és a szekta nemzetközi központja sem támogatta az állammal való megegyezést, noha bizonyos engedményeket tett. A hadkötelezettség maradt továbbra is a megegyezés legfőbb gátja.

 

A nyílt ellenséges tevékenység 1967-69-ben csökkent. Ám egyes szektatagok még mélyebb illegalitásba húzódtak, egyes csoportok elzárkózása növekedett, rendszeresen terjesztettek tiltott írásokat, fokozták a házi agitációt. A konspiráció érdekében még kisebb csoportokat szerveztek, önellenőrzést folytattak.

Az egyházi elhárítás pedig differenciáltan alkalmazta a rendőri felügyelet alá helyezést, a rendőri figyelmeztetést és a nevelő jellegű beszélgetést. Több esetben kezdeményezett szabálysértési eljárást az egyesülési jog megsértéséért és szabott ki pénzbírságot.

 

Operatív úton elérte több fanatikus személy lejáratását, akik közül egyeseket kizártak a szektából, néhány vezető tekintélye pedig megingott a tagság előtt.

Nevelés célzatú beszélgetést folytattak a katonai szolgálat megtagadása miatt elítélt személyekkel. A különböző büntetőintézetekben 25 személlyel találkoztak. Tapasztalataik szerint a börtönben lévő fiatalok többsége továbbra is fanatikus, kitart hite mellett és nem mutat megbánást. (A foglalkozás hatására mindössze két személy kérte börtönbüntetésének felfüggesztését és vállalta a katonai szolgálatot.)

 

1972-ben a BM Tanulmányi Csoportfőnöksége új, ideiglenes jegyzetet ad ki a Rendőrtiszti Főiskola számára Geréb alezredes tollából. („Az ellenség tanulmányozása, a klerikális reakció helyzete”,), (ÁBTL I.4.1.- A -3829/15)

 

 

(„Az ellenség tanulmányozása, a klerikális reakció helyzete”, 1972.)

 

Magyarországon ekkor már 15 – 20 illegális szekta működik. A BM úgy látja: az ellenséges, fanatikus elemek felismerték, hogy befolyásuk megtartása érdekében jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz. A felekezetek nyugati központjai is – hasonlóan a katolikus és protestáns egyházak nemzetközi szerveihez – ösztönözték őket eddigi nyílt ellenséges tevékenységük megváltoztatására. Hazai kapcsolataikat arra intik, hogy lazítsanak hitelvi kötöttségeiken, és az illegális módszerek helyett, keressék a legális egyházi keretek adta lehetőségeket, hogy ennek leplezésével folytathassák tevékenységüket.

 

A nyugati központok intenciói alapján a kisegyházak területén tevékenykedő ellenséges elemek célkitűzése, taktikája lényegében megegyezik a katolikus és protestáns egyházi reakcióéval, - állapítja meg az értékelés. Céljuk: a befolyásuk alá vont személyek szembefordulása a lojális egyházi vezetőkkel; létszámuk növelésével, hitéletük mélyítésével erősíteni a felekezeteket, fékezni, akadályozni pozitív irányú fejlődésüket.

 

A kisegyházak „Nem politizáló”, ún. evangelizáló egyházat akarnak, amelynek megvalósítására a jelenlegi hivatalos vezetés nem alkalmas, mert – véleményük szerint – túlzottan elkötelezte magát az államnak. Leglényegesebb tevékenységük a missziós munka, melyet a nyugati központok erőteljesen ösztönöznek és ehhez jelentős anyagi segítséget is nyújtanak. Emelkedett a nyugati felekezetektől beutazók száma, akik felkeresik a gyülekezeteket és maguk is folytatnak missziós tevékenységet. Ellenséges, fanatikus kapcsolataiknak különböző fedéssel fiktív meghívásokat küldenek, s kiutazásuk esetén illegálisan részt vesznek missziós konferenciákon, tanfolyamokon, ahol kiképzésben részesülnek.

 

A missziós tevékenység magába foglalja a vallásos propagandaanyagok széles körű terjesztését, az ún. „iratmissziót” is. A nyugati szervezetek nagy mennyiségben juttatnak be ilyen anyagokat, de ezekben igyekeznek kerülni a direkt ellenséges kitételeket, így biztosítva legális terjesztésüket. (Ilyen szervezet például az NSZK-ban működő „Evangéliumi Iratmisszió”, a londoni „Biblia – társulat”, vagy a svájci „Evangélikus Európa Misszió”.) Különböző nyugati felekezetei rádióadók is bekapcsolódtak a missziós munkába. Levelezőkapcsolatokat létesítenek, propagandaanyagokat küldenek, a kapcsolatok egy része aztán információt szolgáltat a hazai felekezetei életről, a hitélet szabad gyakorlásának korlátairól.

 

A tanulmány megállapítja: a kisegyházak legfanatikusabb, ellenséges elemei a lojális vezetőkkel való szembenállásukban eljutnak odáig, hogy a felekezetektől elszakadnak, s elkülönült szektás csoportot szerveznek maguk köré. E csoportok nemegyszer bázisul szolgálnak az ellenséges tevékenységhez, s esetenként törvénybe ütköző cselekményeket is elkövetnek: illegális összejöveteleket tartanak, igyekeznek fiatalokból külön csoportot szervezni és az engedély nélküli bibliakörökben szélsőséges irányba befolyásolni őket.

 

Létszámuk, fanatikus hitelveik és ismert bigottságuk miatt ez a belügyi értékelés is a jehovistákkal foglalkozik első helyen. Tartósan elkülönülnek a társadalomtól és szemben állnak azzal (megtagadják a katonai szolgálatot, a hivatali esküt, a szavazati jog gyakorlását, elzárkóznak a kollektív kulturálódás minden formájától, stb.)

 

1971-ben az országos vezetés utasította az alsóbb vezetőket és a tagokat: vegyenek részt az országgyűlési és tanácsi választásokon és azokon lelkiismeretük szerint szavazzanak. Előfordult már, hogy a katonai szolgálatból leszerelt fiatalokat visszavették a szektába. A lojális vezetők már nem szorgalmazták a nagy létszámú rendezvények szervezését és – általában – óvtak a törvénysértő cselekményektől.

 

Ám hamarosan kiderült: egyes vezetők és csoportok csak taktikai okokból tanúsítanak lojális magatartást és kerülik az összeütközést a hatóságokkal, s ez a megtévesztés azonos volt a szekta nyugati központjának álláspontjával. Változatlan volt az egység a fő célokban, így abban, hogy nem vesznek részt semmilyen fegyveres kiképzésben. Ugyanakkor a tagok létszámának növelése érdekében erősítették a házi agitációt, az ún. „hírnöki munkát”, fokozott figyelmet fordítottak az értelmiségre, az egyetemistákra. A lojális törekvésekkel szembeszállók száma nem csökkent, határozottan terjedt az az álláspont: az államhoz való lojalitás a szekta felszámolásához vezet. Néhány körzetben a hitéleti tanulmányi anyagokat önállóan szerzik be és azokat nem mutatják be az országos vezetőknek.

 

Ezekkel a konok jehovistákkal szemben az egyházi elhárítás továbbra is adminisztratív intézkedésekkel volt kénytelen fellépni, a türelmes társadalmi nevelőmunka rövidtávon kevés eredményt hozott.

 

Ha most előreugrunk 15 évet és ismét belelapozunk az „Ellenséges tevékenység egyházi területen” című elemzésbe, mely Tóth Ferenc munkája volt 1987-ben (ÁBTL 4.1. A-3971) a következő állapottal találkozunk.

 

A jehovista szekta vezetése hosszú előkészítő munka után 1984. március 20-án felvette a kapcsolatot az Állami Egyházügyi Hivatal vezetésével, az állammal való viszonyuk részleges rendezése céljából. A jehovisták vezetése eljutott odáig, hogy tagjai körében nem fejt ki agitációt a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítése ellen, de mellette sem! Fiataljaik döntésére bízza, hogy vállalják-e a szolgálatot. (Szüleik, szektatársaik mélyen fanatikus ráhatására azonban kb. kétharmaduk mindenféle katonai szolgálat teljesítését tagadja. Így már fiatalon börtönviseltté válnak, ezzel a szektán belül tekintélyt szereznek, mert szenvedtek hitükért. Körükből kerül ki a vezetői utánpótlás jelentős része.)

 

A belügyi értékelés szerint hazánkban a legnagyobb létszámmal és jelentőséggel továbbra is a Jehova Tanúi szekta bír, mintegy 8-10 ezer követőjük van.

Hozzájuk felfogásban és magatartásban nagyon közelállónak minősítették az „Őrálló Reform Adventista” szektát kb. 300-350 taggal. Indoklásuk: mindkét szekta egész hitelvi rendszere társadalomellenes. Tagjaiktól elvárják az élet örömeitől való maximális tartózkodást, a rendszeres hitbéli elmélyülést és a hittérítő tevékenységet. Belső életük jellemzője, hogy utánpótlásukat családi úton, gyermekeik közül biztosítják. Ennek eredményeként a szekták tagjainak csaknem egyharmada fiatal.

 

A kisegyházak tanításai és hitéleti gyakorlatuk megkívánja a nagyobb fokú zárkózottságot és befelé fordulást, ez potenciális veszélyességüket növeli a belügyi szervek számára. Példákat is sorolnak:

 

A metodista egyházban I. T. 12 lelkésztársával és mintegy 6-700 hívővel a lojális egyházvezetéssel – egyházpolitikai és személyes okok miatt – ütközve, kivált az anyaegyházból és hitéletét engedély nélkül illegálisan folytatja.

 

  1. Ü.adventistalelkész hasonló, de nyomósabb politikai okokból 8 lelkésztársával együtt, mintegy 300 hívővel elszakadt az anyaegyháztól. Radikalizálódásuk odáig fajult, hogy „politikamentes”, „tiszta evangéliumi tevékenység” folytatását követelték az egyházvezetéstől.

 

Mindkét szakadár csoport védelem és anyagi támogatás céljából igyekezett az egyházuk nemzetközi központját megnyerni. A belügyi kiadvány megjegyzi: ennek érdekében nem riadtak vissza attól sem, hogy valótlanságok állításával azt a benyomást keltsék külföldi kapcsolataikban, hogy politikai és hitéleti üldöztetésnek vannak kitéve.

 

Az nyolcvanas évek közepétől a „Hare Krisna” szekta amerikai ága igyekezett bázist teremteni a hindu eredetűek mellett. A belügy úgy látta: befolyásuk nemritkán bűnöző elemekre is kiterjedt. Missziós tevékenységük az egyetemi városokon kívül egyes megyék (Baranya, Csongrád) elhagyatott részeire is eljutott, tanyákat vásároltak, „védikus” mintafarmokat hoztak létre, hogy propagálják életformájukat. (A BM megrója a sajtót: „Tömegkommunikációs eszközeink gyakran nem tanúsítanak kellő éberséget és a szekta életformáját, felfogását népszerűsítő műsorokat sugároznak, cikkeket jelentetnek meg.”)

 

Az elemzés így folytatja:

 

A „Szentlélek Keresztség” szekta N. S.[Németh Sándor] volt katolikus teológiai hallgató és középiskolai tanári diplomával rendelkező felesége elsősorban fiatalokat toboroz a szekta soraiba.

 

A szekta tagjai világi dolgokkal nem foglalkozhatnak. Kisebb közösségekben élnek, egymás között házasodnak. A befolyásuk alá került fiatalokat lebeszélik a tanulásról. Szertartásaik túlfűtöttek, ezeken sokszor önkívületi állapotba jutnak, hisznek a karizmatikus gyógyulásban, a próféciákban és a csodákban.

A csoport tagjainak többsége érettségizett, jelentős számuk diplomás, átlagéletkoruk 25 év. Többségüket szembeállítják szüleikkel, kiszakítják őket családi kötelékeikből, - így a belügyi elemzés, amely a továbbiakban azt állítja: tevékenységük szélesítése érdekében az államtól erőszakos módon legalitást akarnak kiharcolni.

 

  1. S.  kapcsolatba került a belső ellenzék néhány tagjával, tanácsukra különböző helyekre nemegyszer rágalmazó beadványokat küldött. Biztos volt abban, hogy számára kedvező válasz nem érkezhet, de ütközést akart kiprovokálni.

 

[A „Szentlélek Keresztség” vallási közösség korábban az „Isten Gyülekezete” nevet viselte. Történetéről – egyebek között - a következőket írja Németh Sándor 1983. szeptember 11-i levelében Miklós Imrének:

 

Isten Gyülekezetének Missziója az 1920-as évek közepén alakult. 1939 –ben mint kommunista gyanús szektát BM rendelettel betiltották. Ez a hatósági túlkapás megosztotta az akkor kb. 3 ezer lelket számláló mozgalmat. Az egyház egyik része Békefi (Holczmann) Mihály vezetésével megszakítás nélkül tovább működött, a többi része új név alatt, több, egymástól és az Isten Gyülekezete Missziótól független felekezetet alapított. Az egymástól elkülönülő részek között áthidalhatatlan ellentétek támadtak, s többszöri kísérlettel sem lehetett többé a mozgalmat az eredeti formájában helyreállítani.

 

A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 37.551/1948.II.sz.iratával az Isten Gyülekezetének Misszióját törvényes egyházzá nyilvánította, amely a Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének is tagja lett, ám onnan Békefi hibájából 1961-ben kizárták.

 

Ungvári Sándor, aki az Isten Gyülekezetében nőtt fel, - bár később egy másik karizmatikus közösségben végzett lelkipásztori munkát – 1972-ben elhatározta, hogy prédikátori tevékenységét az Isten Gyülekezetében folytatja. 1981-ben Németh Sándorral közösen kezdtek hozzá a Gyülekezet jogi helyzetének tisztázásához és folyamodtak törvényes működési engedélyért 1983-ban, hogy elismert vallásfelekezetként háboríthatatlanul élhessenek vallásos életet.]

A különböző kisközösségi mozgalmak és szekták mellett több laza, állandó mozgásban lévő, kis létszámú (10 – 50 főig terjedő) illegális csoportosulás működését is jelzi az egyházi elhárítás. Ezekre a vallásos túlfűtöttség, a világi élettől való elfordulás, az aszkétizmus jellemző. Politikai, állambiztonsági szempontból nem fejtenek ki ellenséges tevékenységet, de illegalitásuk miatt potenciálisan veszély forrást jelenthetnek, - állapítja meg az idézett fenti forrás.

A külföldi diákok körében tapasztalható új jelenségként említik, hogy fokozódik a hitbuzgalmi tevékenységük. Azon túlmenően, hogy ragaszkodnak a számukra megfelelő hitélet gyakorlásához, tanulótársaik között erőszakos missziós tevékenységet is folytatnak. Az egyetemi kollégiumokban hittérítési szándékkal ún. Biblia tanulmányozó stúdiumokat szerveznek. Ezekhez különböző nyugati országokból angol, francia és spanyol nyelvű irodalmat, illetve jelentős anyagi támogatást kapnak.

 

A BM által 1989-ben megjelentetett, s már említett kézikönyv a vallásokról („Igaz hittel”) Miklós Imre előszavával megpróbál még egy dimenziót behozni az eddigi képbe: a magyar egyházi vezetők társadalmi tevékenységét. Ezt azzal indokolják, hogy a hazai egyházak, vallási felekezetek képviseletében mind több hazai egyházi vezető és dolgozó vállal tevékenységet az állami és társadalmi életben, szervezetek munkájában. Ez a tevékenység – mutat rá az elemzés – szervenként és személyenként   állandó változásoknak van kitéve a demokratikus átalakulás jegyében, ezért nem a személyek, inkább a szervezetek és az intézmények érdemelnek említést. Követem a felsorolást, de előre jelzem: itt a kisegyházakat, s azok képviselőit hiábavaló dolog keresni.

  • A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, ahol a római katolikus egyház képviselője állandóan jelen van;
  • Az országgyűlés tagjai között a különböző felekezetekből 5-6 képviselő foglal helyet;
  • A megyei és városi tanácsok, mint hatalmi szervek tagjai körében 32 egyházi személy található;
  • A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségében 12 egyházi vezető, különböző bizottságaiban 359 egyházi személy munkálkodik;
  • Az Országos Béketanács tagszervezete a Katolikus Papok Békebizottsága, a Református Papok Békebizottsága, az Opus Pacis, stb.
  • A Magyar Anyanyelvi Konferencia képviselőinek tevékenységében 12 egyházi vezető vesz részt.

 

 Folytatjuk

Egyházi elhárítás

 http://utolag.com/Ilkei/Kisegyhazak/Kisegyhazak.htm

 

 

"A tények ismertek, a világ minden 5 vallási üldözöttjéből négy keresztény"

“Európa mégis csendes, újra és újra csendes” - hangoztatta Orbán Viktor a keresztényüldözésről szóló második Budapesten rendezett konferencián.

Orbán: Az egész keresztény kultúra áll szervezett támadás alatt

Egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját és megbénítja a karjaikat, holott egy egész kultúra áll szervezett támadás alatt. Itt Európában, az eddig legsikeresebb keresztény civilizáció földjén is - erről beszélt Orbán Viktor a keresztényüldözésről szóló mai konferencián. A miniszterelnök idézte Szent István Intelmeit, és azt mondta, nemcsak egy uralkodó volt, hanem látnok is.

Orbán: Az egész keresztény kultúra áll szervezett támadás alatt
Orbán Viktor miniszterelnök, fotó: MTI

A magyar kormánynak meggyőződése, hogy a keresztények bajai Európában és a keresztények üldözése Afrikában és a Közel-Keleten nem választhatóak el egymástól. A tények ismertek, a világ minden 5 vallási üldözöttjéből négy keresztény, 2018-ban 4300 keresztényt öltek meg hite miatt, 1847 keresztény templomot/intézményt támadtak meg.

“Európa mégis csendes, újra és újra csendes” - hangoztatta Orbán Viktor a keresztényüldözésről szóló második Budapesten rendezett konferencián.

“Egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját “

A miniszterelnök a Corinthia Hotelben Európa kapcsán úgy fogalmazott: egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját és megbénítja a karjaikat, Európában a keresztényüldözés csak emberi jogi kérdés lehet. És ha emberi jogi kérdés, akkor a keresztények nem is nevezhetőek meg külön. “Ez is valami” - mondta a miniszterelnök, aki szerint “tudnunk kell, hogy akik a keresztényüldözést csak humanitárius problémaként kezelik, arról nem beszélnek, ami a legfontosabb. Nemcsak egyes emberek és közösségek, hanem egy egész kultúra áll szervezett támadás alatt, ez pedig a mi kultúránk és a mi civilizációnk, nemcsak Afrikában, nemcsak a Közel-Keleten, hanem itt Európában, az eddig legsikeresebb keresztény civilizáció földjén is”.

Orbán Viktor azt mondta, hogy “a támadás formái változatosak, népességcsere, bevándorlás, megbélyegzés, kigúnyolás, a politikai korrektség szájkosara" - sorolta.

Arra, hogy miért épp Budapesten tartják a konferenciát, az volt a miniszterelnök válasza, hogy bár “számos jó és igaz keresztény politikus dolgozik ma Európában, de a mai európai korszellemben, a mai média viszonyok között és a folyamatos koalíciós egyezkedések súlya alatt nem tudnak, nem mernek, nem akarnak megszólalni”.

Magyarországon más a helyzet

De mint mondta, itt Magyarországon más a helyzet.“Koalíciómentes kormányzás, politikai stabilitás, bevándorlásellenes közhangulat, a keresztény kultúra megvédését követelő többség. Aki azt mondja, ne a bajt hozzuk oda, a segítséget vigyük oda, ahol a baj van” - hangoztatta Orbán Viktor a konferencián, hozzátéve: Magyarország a muszlim bevándorlási invázió útvonalán fekszik, ezért meg kell védenie magát.

Ami most Szíriában, Nigériában vagy Irakban történik, az sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Az európai keresztények nagy bajban vannak, a helyzeten az segíthet, ha visszatalálnak a gyökereikhez - mondta a miniszterelnök.

fotó: mtiFotó: MTI

Fajtaidegenek vagyunk - a kulcs a keresztény hit

Orbán Viktor előtte arról beszélt, hogy a magyar törzsek zöme 1100 évvel ezelőtt jött a Kárpát-medencébe, korábban jöttek mások is, de eltűntek. “Fajtaidegenek és kultúridegenek vagyunk”, irodalmunk, táncaink csak ránk jellemzőek, sem germán sem szláv kulturára nem - hangoztatta a miniszterelnök, aki szerint katonai erényeink nem lettek volna elegendőek. Megmaradásunk kulcsmozzanata a keresztény hit feltétele volt, a lelki újjászületés és a valódi megtérés is volt, valamint a keresztény államrend.

Szent István intelmei

A magyar nép és a magyar kormány hisz abban, hogy a kereszténység segíthet a népek megtartásában. Orbán Viktor idézett Szent István Imre herceghez írt Intelmeiből, és azt mondta, hogy nemcsak egy uralkodó volt, hanem “látnok is”. Az Intelmeket a magyar politika “kezikönyveként” jellemezte, meg kell fogadni a benne foglaltakat, le kell horgonyozni mellette - mondta.

A kedvenc részének nevezte: “semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gőg és a dölyfösség”.

Végül Orbán Viktor azt mondta, a keresztény üldözöttektől azt kapjuk, amire Európának is szüksége van: keresztény hitet, szeretetet és kitartást. Soli deo gloria! - zárta szavait a miniszterelnök.

Szijjártó: A keresztényfóbia nem fogadható el semmilyen formában

Szijjártó Péter külügyminiszter - aki a konferencián angol nyelven szólalt fel -, arról beszélt, sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne.
A magyar kormány eddig is visszautasította és a jövőben is visszautasítják a nemzetközi közösség részéről azt a megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.

Szijjártó Péter bírálta az ENSZ migrációs csomagját is. Ez szerinte ugyanis csupán három választási lehetőséget sugall az egyes országoknak, így azt dönthetnék el, hogy eredet-, tranzit- vagy célországok akarnak-e lenni. Semmit nem mondanak azokról az országokról, akik ezek egyikét sem akarják. De minden országnak joga van úgy dönteni, hogy ezek egyike sem akar lenni - mondta a miniszter.

Azbej Tristan: A keresztény emberek megvédése “becsületbeli ügy”

Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár - aki megnyitotta a konferenciát - “népirtásról” beszélt, azt mondta, nem fogadják el azt a megközelítést, hogy a keresztény emberek élete kevesebbet ér, mint másoké.

A mi küldetésünk az, hogy közös nemzetközi cselekvéssel megvédjük a keresztény embereket. Ez nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy - hangoztatta.

Az államtitkár szerint a keresztények üldözése korunk legnagyobb és legelhallgatottabb emberi jogi válsága, ami a Nyugat “szégyenteljes hallgatása mellett zajlik". Ma a legüldözöttebb vallás a kereszténység, ezt pedig nem lehet elhallgatni a politikai korrektség szájzárával - tette hozzá.

De ma Budapest a keresztény szabadság fellegvára, szimbólum, az üldözött keresztények számára a béke szigete - hangoztatta Azbej Tristan.

Erdő Péter: Nem szabad hallgatni

A konferencián Erdő Péter esztergom-budapesti prímás arról beszélt, nem szabad hallgatni az üldözött keresztényekről, “rá kell mutatni az események jellegére”. Azt is hozzátette: hasznosak a szolgálatok, mindenkinek fel kell emelnie a szavát a keresztény üldözöttek megsegítése érdekében. Segíteni kell, de “ha csak lehetséges vissza kell térniük szülőföldjükre”, hogy ott folytassák életüket. Erdő Péter beszéde kezdetén Thomas Mannt idézte - “mély a történelem kútja” -, Eszter könyvének üzenetet is, valamint Máté evangéliumát, miszerint megjövendelték a keresztények üldöztetését.  

Szabó István köszönetet mondott

Szabó István, a református egyház zsinati elnöke, Dunamelléki püspök Pál apostol levelét idézte, amit az üldözött keresztényeknek írt: eszerint szinte “megelevenedünk, ha erősen álltok az Úrban”. Azt mondta, a keresztényüldözések célja, “hogy tagadják meg Krisztust, az üdvözítőt”.

A püspök az üldözött keresztények segítéséért, a kezdeményezésért köszönetet mondott a kormányoknak, politikusoknak, és mindazoknak, akik a nemzetközi politikát szavuk súlyával akarják befolyásolni, vagy áldoznak is rá, és maguknak az üldözött keresztényeknek is, “akik exponálják magukat”. 

Azoknak is köszönetet mondott, akik imádkoznak az üldözött keresztényekért, “mert ők a békéért imádkoznak” - hangoztatta Szabó István.

Fabiny Tamás: Nem levenni kívánjuk a keresztet, hanem feltenni

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy a keresztnek nincs fogantyúja, “nem olyan mint ahogy egy diplomata a táskáját viszi”. 

Három keresztről szólt: egy nigériai püspök barátjától kapta az egyiket, a másik kereszt egy iraki menekülni kényszerülő sofőré volt,  amit miután hazatért, egy muszlim asszonytól kapott vissza, aki megőrizte nekik a keresztet. A harmadik kereszt története pedig arról szól, hogy  két éve tették le az evangelikus templom alapkövét Budakeszin, és a hat oszlopra 12-12 vértanú nevét írják.

Magyarországon nem levenni kívánjuk a keresztet, hanem feltenni azt. Új templomokat akarunk építeni, és nem akarjuk pizzériává alakítani őket - mondta Fabiny Tamás a konferencián.

 

Csuhaj Ildikó

http://www.atv.hu/belfold/20191126-orban-az-egesz-kereszteny-kultura-all-szervezett-tamadas-alatt?source=hirforras

Letartóztatásokkal a keresztények ellen Eritreában

2019.05.21.

141 keresztényt tartóztatott le az eritreai titkosszolgálat

Fotó: Open Doors USA

141 keresztényt tartóztatott le az eritreai titkosszolgálat május 10-én Eritrea fővárosban Asmarában, az Open Doors információi szerint.

 

Köztük volt 14 gyermek, 104 nő és 23 férfi. A titkosszolgálat egy a kormány szerint „illegálisnak” titulált istentiszteletre csapott le. Eddig nem emeltek vádat senki ellen.

Az 1991-ben Etiópiából kivált Eritreában a lakosság fele-fele arányban keresztény és muzulmán hitvallású. A két közösség korábban aránylag békésen élt egymás mellett, ugyanis az eritreai alkotmány rögzíti a vallásszabadsághoz való jogot.

2001-ben azonban Issayas Aferwerki, az ország muzulmán elnöke hirtelen megtiltott minden "nem hivatalos” felekezethez tartozó hitgyakorlást az országban. (A hivatalos vallások közé tartozik a muzulmán, az ortodox, a katolikus és a református.)

Az Open Doors 50 országot tömörítő keresztényüldözést vizsgáló listáján jelenleg Eritrea a 7. helyen áll.

A keresztény jogvédő szervezetnek 370 fogva tartott eritreai keresztényről volt eddig tudomása a 2018-as éves jelentése szerint.

(Open Doors USA)

000_eritrea_harta.png

https://www.hitradio.hu/hirek/141-keresztenyt-tartoztatott-le-az-eritreai-titkosszolgalat?fbclid=IwAR2N3CxkpODs8KScnETjL0wzapQIcqQ-RoZ6rWa9dK37-f8VQ2EMtyeESQo

Vérfürdő és gyújtogatás Burkina Fasoban. Mise közben mészároltak le hat embert az iszlamista terroristák, és felgyújtották a templomot.

Dablo városában újabb mártírokat követelt a brutális iszlamista erőszak.

burk_1.jpg

A  vasárnapi misére betörő gyilkosok tüzet nyitottak a hívőkre, megölve a papot is, és felgyújtották a templomot. Féktelen dühükben a templom környéki üzleteket és egészségügyi intézményeket is felégették. A települést betölti a rettegés atmoszférája, gyakorlatilag szellemvárossá vált. A közeli katonai bázison állomásozó fegyveresek sajnos nem reagáltak időben, és nem tudtak közbeavatkozni.

burkinapolice_m.jpg

Az elmúlt másfél  hónapban ez volt a harmadik gyilkos  támadás keresztény  gyülekezetek ellen. A 2016 óta folyamatos dzsihadista terrorcselekmények  lassan élhetetlen országgá változtatják Burkina Fasot a keresztények számára.

terkep.png

Valószínűleg ez is a célja a térségben aktív  Al-kaida, Iszlám Állam és a helyi fiók-szervezetük, az Ansar-Ul Islam  gyilkosainak.

ansar.jpg

A szemünk előtt tesznek tönkre és élhetetlenné egy országot az iszlám  dzsihadisták, és nyomát sem látni bármiféle nemzetközi összefogásnak Burkina Faso megmentésére.

Közbenjáróblog

 Angolul bővebben:

https://www.bbc.com/news/world-africa-48246715

Francia:

https://www.lemondejuif.info/2019/05/horrible-massacre-islamiste-six-personnes-tuees-dans-une-eglise-dans-le-nord-du-burkina-faso/?fbclid=IwAR09IbSZnRi1L78rA_d3YWko1UzzTmm0Sw8BfJ5-9u9U4piad9jdWRREpxY

"Népirtáshoz kezd hasonlítani a keresztények üldözése." Szerintünk már az is!

Brit külügy: Az utóbbi két évtizedben egyre általánosabbá vált a Közel-Keleten a keresztények üldözése, s a néha már a népirtás szintjére emelkedő üldözés következtében milliók kényszerültek otthonuk elhagyására, illetve menekülésre

Az utóbbi két évtizedben egyre általánosabbá vált a Közel-Keleten a keresztények üldözése, s a néha már a népirtás szintjére emelkedő üldözés következtében milliók kényszerültek otthonuk elhagyására, illetve menekülésre – áll a Jeremy Hunt brit külügyminiszter által készíttetetett jelentésben.

„Milliók kényszerültek otthonuk elhagyására, sokakat megöltek, elraboltak, vagy börtönbe kerültek, s általános a diszkrimináció is – áll a jelentésben, amely azt is megállapítja, hogy Délkelet-Ázsiában és a Szahara alatti afrikai államokban a diszkrimináció mögött sokszor maguk az autoriter államok állnak. „A kényelmetlen igazság az, hogy a vallásukért üldözöttek túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka, keresztény” – idézte a jelentést a The Guardian című brit napilap.

A tanulmány külön-külön is foglalkozik egyes államokkal, az elemzők szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő pártja is tevékeny részt vállal a keresztények elleni támadásokban.  Törökországban – áll a tanulmányban – a keresztényeket gyakran állambiztonsági fenyegetésként kezeli a hatalom, s gyakran úgy állítják be őket, mintha nem is valódi törökök, hanem nyugati kollaboránsok lennének. Jeremy Hunt szerint a tanulmány kijózanító hatású, különösen úgy, hogy azt az új-zélandi mecsetek, majd a Srí Lanka-i keresztény templomok elleni gyilkos támadások után hozták nyilvánosságra.

Hunt azt is hangsúlyozta, korábban London nem beszélteleget a keresztényüldözésről. „Valószínűleg azért óvakodtunk erről beszélni, mert keresztény ország vagyunk, viszont a múltban gyarmattartók voltunk, s ez sokszor nyugtalanságot okoz. De el kell ismernünk – s ezt a tanulmány tartalmát ellenőrző érsek, Philip Mountstephen is megerősítette – a keresztények számítanak a leginkább üldözött vallási csoportnak” – mondta a politikus. Azt is hangsúlyozta, hogy a közel-keleti országokban a keresztények a legszegényebb rétegekhez tartoznak, s a népeségen belüli arányok egy évszázad alatt húsz százalékról 5 százalékra esett. „Elaludtunk a vártán, s nem csak a jelentésnek, hanem a Srí Lanka-i mészárlásnak is ébresztő hatása van” – magyarázta Hunt. Brit források szerint a közel-keleti államokban jelenleg mintegy 15 millió keresztény él.

damasak4.jpg

Hunt egyelőre csak az előzetes jelentést ismertette, a végleges tanulmány a nyárra készül el. Az elemzés szerint a keresztényüldözés mögött részben az áll, hogy a térségbeli államok politikai kudarcai miatt jó táptalajt találnak a szélsőséges vallási nézetek, miközben a térség államaiban nem erős a politikai intézményi rendszer. „A keresztényellenes gyűlöletbeszéd, különösen Iránban és Szaúd-Arábiában megjelent az állami médiában, illetve a vallási vezetők szótárában, s ennek az eredménye, hogy a keresztények nincsenek biztonságban, s hogy növekszik a velük szemben tanúsított türelmetlenség” – áll a tanulmányban.

lerombolt_templom.jpg

https://hvg.hu/vilag/20190503_Nepirtashoz_kezd_hasonlitani_a_keresztenyek_uldozese

Persecution of Christians 'coming close to genocide' in Middle East – report

Millions uprooted from homes, says UK-commissioned report, with many jailed and killed

Pervasive persecution of Christians, sometimes amounting to genocide, is ongoing in parts of the Middle East, and has prompted an exodus in the past two decades, according to a report commissioned by the British foreign secretary, Jeremy Hunt.

Millions of Christians in the region have been uprooted from their homes, and many have been killed, kidnapped, imprisoned and discriminated against, the report finds. It also highlights discrimination across south-east Asia, sub-Saharan Africa and in east Asia – often driven by state authoritarianism.

“The inconvenient truth,” the report finds, is “that the overwhelming majority (80%) of persecuted religious believers are Christians”.

Some of the report’s findings will make difficult reading for leaders across the Middle East who are accused of either tolerating or instigating persecution. The Justice and Development (AK) party of the Turkish president, Recep Tayyip Erdoğan, for instance, is highlighted for denigrating Christ

Hunt described the interim report – published on Thursday, based on a review led by the bishop of Truro, the Rt Rev Philip Mounstephen – as “truly sobering”, especially since it came as “the world was seeing religious hatred laid bare in the appalling attacks at Easter on churches across Sri Lanka, and the devastating attack on two mosques in Christchurch”.

Hunt, an Anglican, has made the issue of Christian persecution one of the major themes of his foreign secretaryship. “I think we have shied away from talking about Christian persecution because we are a Christian country and we have a colonial past, so sometimes there’s a nervousness there,” he said. “But we have to recognise – and that’s what the bishop’s report points out very starkly – that Christians are the most persecuted religious group.”

He added: “What we have forgotten in this atmosphere of political correctness is actually the Christians that are being persecuted are some of the poorest people on the planet. In the Middle East the population of Christians used to be about 20%; now it’s 5%.”

“We’ve all been asleep on the watch when it comes to the persecution of Christians. I think not just the bishop of Truro’s report but obviously what happened in Sri Lanka on Easter Sunday has woken everyone up with an enormous shock.”

The interim report is designed to set out the scale of the persecution and a final report in the summer will set out how the British Foreign Office can do more to raise awareness of the issue.

The report shows that a century ago Christians comprised 20% of the population in the Middle East and north Africa, but since then the proportion has fallen to less than 4%, or roughly 15 million people.

In the Middle East and north Africa, the report says, “forms of persecution ranging from routine discrimination in education, employment and social life up to genocidal attacks against Christian communities have led to a significant exodus of Christian believers from this region since the turn of the century.

“In countries such as Algeria, Egypt, Iran, Iraq, Syria and Saudi Arabia the situation of Christians and other minorities has reached an alarming stage. In Saudi Arabia there are strict limitations on all forms of expression of Christianity including public acts of worship. There have been regular crackdowns on private Christian services. The Arab-Israeli conflict has caused the majority of Palestinian Christians to leave their homeland. The population of Palestinian Christians has dropped from 15% to 2%.”

Palestinian Christians attend an Orthodox Easter service in Gaza
Pinterest
 Palestinian Christians attend an Orthodox Easter service in Gaza. Photograph: APAImages/Rex/Shutterstock

The report identifies three drivers of persecution: political failure creating a fertile ground for religious extremism; a turn to religious conservatism in countries such as Algeria and Turkey; and institutional weaknesses around justice, the rule of law and policing, leaving the system open to exploitation

The report says: “The rise of hate speech against Christians in state media and by religious leaders, especially in countries like Iran and Saudi Arabia, has compromised the safety of Christians and created social intolerance.”

In findings that may pose difficulties for the UK as it seeks to build relations across the Middle East, the report states: “In some cases the state, extremist groups, families and communities participate collectively in persecution and discriminatory behaviour. In countries such as Iran, Algeria and Qatar, the state is the main actor, where as in Syria, Yemen, Saudi Arabia, Libya and Egypt both state and non-state actors, especially religious extremist groups, are implicated.”

“In 2017 a total of 99 Egyptian Christians were killed by extremist groups, with 47 killed on Palm Sunday in Tanta and Alexandria. Egyptian Christians were continuously targeted by extremist groups during 2017 and 2018.

“Arrest, detention and imprisonment are common in Iran, Egypt and Saudi Arabia. For example in the course of six days before Christmas 2018, 114 Christians were arrested in Iran with court cases left pending as a form of intimidation. Though most cases in Iran involve converts, indigenous Christians such as Pastor Victor, an Assyrian Christian, with his wife, Shamiram Issavi, have also been targeted and imprisoned.”

It also highlights how states, and state-sponsored social media, sometimes incite hatred and publish propaganda against Christians, especially in Iran, Iraq and Turkey. “The governing AK party in Turkey depicts Christians as a ‘threat to the stability of the nation’. Turkish Christian citizens have often been stereotyped as not real Turks but as western collaborators.”

In Saudi Arabia, the report says, school textbooks “teach pupils religious hatred and intolerance towards non-Muslims, including Christians and Jews”.

The report says freedom of religious belief can also act as a means of helping those suffering gender discrimination, since there is clear evidence that female Christians suffer disproportionately.

Defending the claim of genocide, the report says: “The level and nature of persecution is arguably coming close to meeting the international definition of genocide, according to that adopted by the UN.”

The eradication of Christians and other minorities on pain of “the sword” or other violent means was revealed to be the specific and stated objective of extremist groups in Syria, Iraq, Egypt, north-east Nigeria and the Philippines. An intent to erase all evidence of the Christian presence was made plain by the removal of crosses, the destruction of church buildings and other church symbols.

“The killing and abduction of clergy represented a direct attack on the church’s structure and leadership. Where these and other incidents meet the tests of genocide, governments will be required to bring perpetrators to justice, aid victims and take preventative measures for the future. The main impact of such genocidal acts against Christians is exodus.”

Referring to the universal declaration of human rights, the report concludes: “The challenge that faces us at the beginning of the 21st century is not that we need to fight for a just legal system, it is rather that to our shame, we have abjectly failed to implement the best system that women and men have yet devised to protect universal freedoms.”

Since you’re here…

… we have a small favour to ask. More people are reading and supporting our independent, investigative reporting than ever before. And unlike many news organisations, we have chosen an approach that allows us to keep our journalism accessible to all, regardless of where they live or what they can afford.

The Guardian is editorially independent, meaning we set our own agenda. Our journalism is free from commercial bias and not influenced by billionaire owners, politicians or shareholders. No one edits our editor. No one steers our opinion. This is important as it enables us to give a voice to those less heard, challenge the powerful and hold them to account. It’s what makes us different to so many others in the media, at a time when factual, honest reporting is critical.

Every contribution we receive from readers like you, big or small, goes directly into funding our journalism. This support enables us to keep working as we do – but we must maintain and build on it for every year to come. Support The Guardian from as little as €1 – and it only takes a minute. Thank you.

https://www.theguardian.com/world/2019/may/02/persecution-driving-christians-out-of-middle-east-report

Vérfürdővel ért véget az istentisztelet

Legéppuskázták a pásztort és a gyermekeit, és két hívő is mártírhalált halt

 

Ismeretlenek megtámadtak egy protestáns templomot a hét végén Burkina Fasóban, és megöltek négy hívet, valamint a lelkészt is - közölték hétfőn helybeliek és biztonsági források.

A támadást az ország északi részén, Silgadji településen követték el vasárnap. További két ember eltűnt - közölte az AFP hírügynökséggel egy biztonsági forrás.burkina.jpg

Egy helyi lakos elmondása szerint a fegyveresek motorkerékpáron érkeztek a templomhoz, és az istentisztelet végén támadtak rá a hívekre.

Burkina Fasóban négy év óta egyre gyakrabban követnek el támadásokat különböző iszlamista szervezetek mind keresztény, mind muszlim közösségek ellen, de arra 2015 óta nem volt példa, hogy vallási vezetőt megöltek volna.

burk.jpg

(MTI)

 

Terrorists in Burkina Faso Execute Six at Pentecostal ChurchAssemblies of God pastor preferred to “die for his faith rather than leave the village” he served for decades.

 

 Terrorists in Burkina Faso Execute Six at Pentecostal Church

Image: Ludivine Laniepce / AP
Security forces guard the armed forces building in Ouagadougou, Burkina Faso. The country has suffered hundreds of terrorist attacks amid rising extremism since 2016, including its first church attack this week.

Christians in Burkina Faso are mourning a deadly attack on a Protestant church as “a new turning point in terrorism” in the West African nation.

Current Issue

Sunday’s shooting at an Assemblies of God congregation in a northern village left six people dead, including the pastor, and represents the first church attack among the recent surge of Islamist violence.

A dozen gunmen on motorcycles stormed the courtyard of the Sirgadji church after worship, fatally shooting its longtime pastor as well as five other congregants after demanding they convert to Islam, according to a statement sent to CT by the general superintendent of the Assemblies of God in Burkina Faso, Michel Ouédraogo. The attackers also stole from the church and burned its pulpit.

The church was one of the oldest Protestant congregations in the region, which borders Mali to the north, and pastor Pierre Ouédraogo had served there since its founding in the 1980s. The longtime pastor had sensed danger, but told family members “he prefers to die for his faith rather than leave the village where he has served for nearly 40 years,” said his son-in-law, according to the AG statement.

The victims include the pastor’s son and his brother-in-law, who served as a deacon in the church.

Burkina Faso declared a state of emergency in some of its northern providences last year, due to ongoing violence. The church attack comes days after another half-dozen people were killed by assailants elsewhere in the country. Islamists have been blamed for the abductions of a Spanish Catholic priest and a Canadian geologist earlier this year.

After 200 attacks over the past three years, the government considers Sunday’s shooting to be the first at a house of worship, a sign that the violence could be shifting from indiscriminate to targeted. Burkina Faso is about 60 percent Muslim and about 25 percent Christian (around 20 percent Catholic and 5 percent Protestant).

An op-ed in L’Observateur Paalga suggested that pastors will begin to fear their public worship gatherings could become targets. “Evidently, the forces of Evil who are imposing their dirty war on us, and who know … where it hurts, now want to set religions against each other in a country where, nevertheless, peaceful coexistence between the different religions has always been the bedrock of social cohesion,” read an English translation of the article.

Pope Francis offered prayers for the entire Christian community in Burkina Faso after the Assemblies of God attack.

The country has faced a growing threat of terrorist violence ever since 2016, when al-Qaeda affiliates took hostages and went on a shooting spree in the capital city of Ouagadougou. Seven missionaries were killed in the incident.

The incidents in Burkina Faso in recent years have been attributed to Ansarul Islam, the Support Group for Islam and Muslims, and the Islamic State of the Great Sahara (EIGS).

Húsvéti vérengzés Srí Lankán. Eddig több mint 200 halott.

Öt templomot és szállodákat ért terrortámadás

A BBC információi szerint több mint 200 ember vesztette életét, és 450-en megsebesültek a robbantássorozatban. Négy városban nyolc robbantás történt, szállodáknál és templomoknál.

Robbantások sorozata Srí Lankán - kijárási tilalmat rendeltek el

Három katolikus templomot és három szállodát ért szinte egyidejű robbantásos támadás húsvétvasárnap délelőtt Srí Lankán, olyan helyeken, ahol turisták is nagy számban megfordulnak. 207 emberr meghalt, további több mint 450-en pedig megsebesültek - jelentette a helyi média részben a rendőrségre hivatkozva. Friss jelentések szerint a halálos áldozatok között legkevesebb 35 külföldi van.

Négy támadás a fővárosban, Colombóban történt: három luxusszállodában és a jelentős, Szent Antalról elnevezett katolikus templomban követték el őket. A colombói áldozatok száma legkevesebb 45.

A két vidéki robbantás a fővárostól 30 kilométerrel északra lévő Negombo város Katuvapitijai Szent Sebestyén-templomában, illetve a 250 kilométerrel keletre lévő Batticsaola város egyik templomában történt.

A főváros egyik peremkerületében, Dehivelában, egy szállodában is történt robbantás, ebben legkevesebb két ember halt meg.

Közben egy nyolcadik robbanás is történt, ismét a fővárosban, egy északi peremkerületben, az ország kormánya pedig kijárási tilalmat rendelt el azonnal hatállyal,

 és felfüggesztette a közösségi média működését, de ezekről egyelőre nem lehet tudni többet - jelentették hírügynökségek.

A katolikus templomokban általában sok hívő volt a húsvétvasárnapi mise miatt.

A BBC szerint 207 halottja van a robbantássorozatnak, és 450-en megsérültek.

Az egyik colombói szálloda, ahol robbanás történt, a miniszterelnöki hivatalhoz közel lévő Cinnamon Grand Hotel - közölte a szálló egyik tisztségviselője. A pokolgépet az étteremben helyezték el.

Egyelőre semmilyen szervezet nem jelentkezett elkövetőként. Ranil Vikremeszinghe miniszterelnök összehívta az ország biztonsági tanácsát. Aljas támadásnak nevezte a merényleteket. Maitripala Sziriszena államfő is hangot adott megdöbbenésének.

A 21 millió lakosú Srí Lanka 70 százaléka buddhista vallású, 12 százalék hindu, 10 százalék muzulmán, és 7 százalék, vagyis mintegy 1,2 millió lakos katolikus. A katolikusoknak sokak szerint hídszerepük van, mert a többségben lévő szingalézek és a kisebbségben lévő tamilok között is vannak ilyen vallásúak. Bizonyos katolikusokat azonban rossz szemmel néznek többen, mert támogatják, hogy a nemzetközi közösség vizsgálja ki: a Srí Lanka-i hadsereg tagjai milyen háborús bűnöket követtek el a tamilok ellen az 1972 és 2009 közötti polgárháborúban. Az ENSZ szerint a polgárháborúnak 80-100 ezer áldozata volt.

atv.hu

http://www.atv.hu/kulfold/20190421-ujabb-robbanas-tortent-sri-lankan-halalos-aldozatok

Muszlim szélsőségesek tömeggyilkossága Nigériában

MUSZLIM SZÉLSŐSÉGESEK ÖLTEK MEG TÖBB MINT 30 KERESZTÉNYT NIGÉRIÁBAN

Több mint harminc keresztény esett áldozatául a fuláni népcsoporthoz tartozó szélsőségesek újabb támadásának Nigériában - jelentette a Guardian.

A Guardian híradása szerint harminckét keresztényt gyilkoltak meg a fuláni népcsoporthoz tartozó szélsőségesek Nigériában február végén. A támadásra a kora reggeli órákban került sor a Kajuru tartományban fekvő Maro településen. A támadók épületeket, köztük lakóházakat és egyházi tulajdonban lévő ingatlant gyújtottak fel, majd puskákkal lőtték a tűz elől menekülő keresztény lakosságot. 

A támadás során biztonsági okokból evakuálták a közelben működő – egy missziós társulat által fenntartott – keresztény bentlakásos iskolát.

A jelentések szerint néhányan – köztük a helyi rendőrség tagjai – tűzharcba bocsátkoztak a támadókkal, akik azonban jelentős túlerőben voltak. A helyi kormányzó nyilatkozatban ítélte el a támadást. 

Joseph Hayap tiszteletes a támadást követően a sajtónak nyilatkozva arra szólította fel a lakosságot, hogy semmilyen megtorlást ne hajtsanak végre. Arra van szükség, hogy az erőszak véget érjen, az ügyet a rendvédelmi szerveknek kell feltárniuk – mondta. 

Nigériában egyre fokozódnak a keresztények elleni támadások, melyeket iszlamista terrorcsoportok, illetve a fuláni népcsoport szélsőségesei hajtanak végre.

Forrás: Guardian, Daily Wire

https://s4c.news/2019/03/02/muszlim-szelsosegesek-oltek-meg-tobb-mint-30-keresztenyt-nigeriaban/?fbclid=IwAR05IwS3ncBbx4ty-JCTrCVlJMeijIDYe0awmc06-kzPro4FQhTnazqzBHk

 

Muslim Extremists Murder Over 30 Nigerian Christians In Devastating Attack

CRISTINA ALDEHUELA/AFP/Getty Images

 

By JACOB AIREY

March 1, 2019

 73.8k views

Over 30 Nigerian Christians were killed in a brutal early morning attack by radical Islamic Fulani herdsmen, who have been systematically targeting believers living on lands the extremists claim to be their territory.

 

The Guardian reports that the deadly assault occurred at around 4 a.m. near the town of Maro, in Kajuru County of Kaduna state, where the attackers set fire to several buildings, including homes and churches. The extremists shot civilians with rifles as they fled the burning establishments.

A member of local church Evangelical Church Winning All (ECWA) told Morning Star News that members “ran out of the church building as the shooting was going on.” She added, “Many have been killed, and I have not seen my family members since morning. I have escaped out of the area.”

Some villagers and local policemen tried to resist the radical Muslim assault but were forced to retreat as the attackers overwhelmed them by sheer numbers and firepower.

Kaduna’s local state government condemned the attack in a statement from Samuel Aruwan, the Senior Special Assistant to the Governor.

“Today, the Kaduna State government was briefed by security agencies of renewed attacks in Kajuru Local Government Area, and in parts of neighboring Kachia Local Government Area,” he said. “The state government has been assured that the security agencies are working assiduously to contain the situation. The government is saddened by these attacks, condemns the perpetrators and urges all residents of the area to support the security agencies in their efforts to protect communities.”

The violence was so severe that a nearby boarding school administered by the Evangelical Missionary Society (EMS) evacuated to protect the children.

 

“We evacuated about hundred EMS kids from Kufana for safety,” explained school director Bakari Ibrahim to Morning Star News. “Many of our missionaries working among the Kadara tribe and some in Katari areas have been displaced. Please keep praying for our nation.”

Kaduna governor Aminu Tambuwal expressed sadness for the victims and called for more security in the Kajuru and Kachia counties to protect “people’s lives and property.”

The state chairman of the Christian Association of Nigeria Kaduna chapter Reverend Joseph Hayap said of the attack: “We have appealed to the youths in the area that there must never be any reprisal. We want to give the security operatives in the state the benefit of the doubt to go after the killers. We don’t want any reprisal attack because the circle of violence and killings will continue.”

Nigeria has been facing growing unrest as radical Islamic terrorist groups, including the Fulani herdsmen, have been ramping up attacks on Christians, who make up about 51% of the population.

 

In September 2018, Islamic extremists raided Christian homes and murdered 11 civilians in a brutal assault in the city of Jos, the capital city of the Plateau State of the African nation.

"When the Fulani herdsmen came, they shot into the house randomly, breaking and forcing their way into rooms, shooting defenseless women and children and anyone in sight," a survivor said at the time.

Christian persecution watchdog group Open Doors ranks Nigeria high on the "World Watch List," sitting at number 12 just below Syria.

https://www.dailywire.com/news/44111/muslim-extremists-murder-over-30-nigerian-jacob-airey

Dzsihadisták kivégeztek egy misszionáriust Afrikában

Kivégeztek egy misszionáriust Afrikában

2019. február 18. SZEMlélek

Két rendtársa túlélte a dzsihadisták rajtaütését.

A három szalézi misszionárius Loméból (Togo) a rend tartományi gyűléséről tartott vissza Ouagadougou-ba (Burkina Faso) február 15-én délután, amikor a ghánai és togói határhoz közel autójukat dzsihadista szélsőségesek állították meg. A spanyol Antonio César Fernández atyát elszakították társaitól és több lövéssel megölték. A támadásnak négy Burkina fasói határőr is áldozatul esett.

A 72 éves szerzetes ötvenöt éve lépett be Don Bosco Szalézi Társaságába és negyvenhat éve szentelték pappá. 1982-ban jelentkezett misszionáriusnak, azóta több afrikai országban szolgált.

– Életét Afrikának szentelte – írják róla rendtársai. Ő alapította a Segítő Szűz Mária plébániát, a provincia első újoncmestere volt.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök Twitter-üzenetben fejezte ki részvétét az elhunyt rendházfőnök szerzetestársainak és hozzátartozóinak, ugyanakkor nagy tiszteletét is mindazon munkatársak és önkéntesek iránt, akik életüket kockáztatva dolgoznak a veszélyes övezetekben.

Burkina Fasóban a szélsőségesek a múlt héten három támadást hajtottak végre. Az egyikben a csendőrség öt tagja halt meg éppen aznap, amikor terrorellenes csúcstalálkozót rendeztek a G5-Száhel tagjai. A G5-Száhel nevű fórumot Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger hozta létre 2017-ben az iszlamista fenyegetés felszámolására.

2015 óta több mint háromszázan vesztették életüket a dzsihadisták merényleteiben az AFP francia hírügynökség szerint. Más források mintegy ötszáz áldozatról tudnak.

(Forrás: AFP hírügynökség, fotó: infoans.org)

Gusztustalan blaszfémia

Eltávolítják a keresztre feszített McDonald’s-szobrot a haifai múzeumból

2019. január 17. csütörtök, 18:49

Nagy felháborodást keltett Izraelben egy finn művész alkotása, a keresztre feszített Ronald McDonald-szobor. Nem csak békés véleménynyilvánítók fejezték ki nemtetszésüket: erőszakkal, gyújtogatással is felléptek a haifai galéria ellen. A város polgármestere úgy döntött, a művet el kell távolítani.

Eltávolítják a művészeti galériából a keresztre feszített Ronald McDonald-alakot ábrázoló szobrot – közölte Haifa város polgármestere, Einat Kalisch-Rotem a Haaretz izraeli napilap január 16-i száma szerint. A város vezetőjének döntését megelőző napokban keresztény felekezetek és zsidó szervezetek képviselői – minthogy a McDonald’s-figura megfeszített Krisztusként való ábrázolását sértőnek találják – tiltakozásukat fejezték ki Jani Leinonen finn művész alkotásával kapcsolatban, amelyet a 2018 augusztusában nyílt Sacred Goods (Szent termékek) című kiállításon tártak a közönség elé a haifai múzeumban. Kalisch-Rotem polgármester nyilatkozata szerint a művet – amilyen gyorsan csak lehet – eltávolítják.

A tárlat két másik alkotása is megütközést keltett, ezeket immár nem az eredeti kiállításon, hanem egy függönnyel elválasztott kiállítótérben láthatják a múzeumba látogatók, akiket a különterem előtt felirat figyelmeztet, hogy az ott látható művek vitatható ábrázolások Jézusról és Máriáról.

A Haaretz lapnak adott nyilatkozatában Kalisch-Rotem elmondta: jóllehet a múzeum a demokrácia alapkövének tekinti a művészi ábrázolás szabadságát, sajnálatát fejezi ki a haifai keresztény közösséget ért sérelem miatt. A város polgármestere mindamellett szót emelt az erőszakos fellépések ellen.

Január 11-én a tüntetők kövekkel sebesítettek meg három rendőrt; az azt megelőző éjjel gyújtogatásos támadás érte a múzeumot. Az ACRI elnevezésű polgárjogi szervezet szóvivőjének véleménye szerint a város döntése „kapituláció az erőszakkal szemben”.

A haifai múzeum mindeddig nem nyilvánított véleményt. Miri Regev izraeli kulturális miniszter felszólította a művészeti intézményt, hogy távolítsák el a szobrot a kiállításról.

Közben kiderült, hogy a művész – aki maga sem kívánja a haifai kiállításon hagyni alkotását – szeptember óta próbálja elérni, hogy a szobrot távolítsák el a múzeumból.

Forrás és fotó: Katholisch.de

Magyar Kurír
(gj)

https://www.magyarkurir.hu/hirek/eltavolitjak-keresztre-feszitett-mcdonald-s-szobrot-haifai-muzeumbol?fbclid=IwAR3Vw7R2CKMXh-AdGvLbKB5O8aW1vaktrPlVB77rvDloKIKJEciJE2f2B9o

Nem kell hívni a halált, itt van. Kopt keresztényeket mészároltak le Egyiptomban.

Kopt keresztény zarándokokat szállító buszra támadtak ismeretlen fegyveresek pénteken Egyiptomban, az egyház tájékoztatása szerint legalább heten meghaltak, tizennégyen megsebesültek.

A támadás Minja tartományban történt a Kairótól 260 kilométerre délre fekvő Hitvalló Szent Sámuel-kolostor közelében. Hírügynökségi jelentések szerint három busz tartott a kegyhelyhez, a fegyveresek azonban csak az egyik járműre tudtak rálőni. A TASZSZ orosz hírügynökség előzetes információkra hivatkozva 10 halálos áldozatról írt. A halottak között nők és gyerekek is vannak.

Egyelőre egyik terrorszervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként.

Mahmud Taufik egyiptomi belügyminiszter televízióban közvetített nyilatkozatában bejelentette: műveleti csoportot hoznak létre a támadók előkerítésére.

Tavaly 28 halott volt

2017 májusában ugyanebben a térségben szintén zarándokok buszát vették célba szélsőségesek, akkor 28 halálos áldozat volt és több tucat sebesült.

A koptok alkotják a legnagyobb, egyben legősibb keresztény közösséget Egyiptomban. Számukat 7-10 millió közé teszik a mintegy 95 milliós lakosságon belül. Hoszni Mubarak egyiptomi diktátor 2011-es bukása után, a 2013-ig tartó iszlamista kormány alatt a koptok helyzete nagyon megnehezült. Az olykor több tucat halálos áldozattal járó támadások azonban ezt követően sem szűntek meg. 

https://index.hu/kulfold/2018/11/02/kopt_keresztenyeket_lottek_agyon_egyiptomban/

Vagy a gyereked, vagy Jézus! Keresztény asszonysors az iszlám világban.

Muslim Man Gives Christian Wife Shocking Ultimatum: Deny Jesus or Lose Baby

Egy Közép-ázsiai országban az iszlám hitű férj azzal zsarolta a feleségét, hogy elveszi tőle a csecsemő korú gyermekét , ha nem tér át muzulmán hitre. Szomorú történet egy anyáról a "türelem és béke vallásának" földjéről.

Muslim Man Gives Christian Wife Shocking Ultimatum: Deny Jesus or Lose Baby

 

A mother in Central Asia who converted to Christianity from Islam has been forced by her husband to either deny Jesus Christ or risk losing her baby, a persecution watchdog group has revealed.
Socially, a kafir ("infidel") loses all status in Muslim culture; they cannot marry or claim inheritance, for example. Reuters

 

A mother in Central Asia who converted to Christianity from Islam has been forced by her husband to either deny Jesus Christ or risk losing her baby, a persecution watchdog group has revealed.

Open Doors USA shares the story of Sameda, a woman who converted from Islam to Christianity three years ago. Despite leaving Islam, she married a Muslim man due to societal pressures to get married.

"Initially, we were very happy until he became more interested in my faith. Certainly, I did not hide the fact that I am a Christian and told him that God touched my life one day. After these words, my husband seemed to change," the woman revealed.

Because he was not a devout Muslim, Sameda's husband Rashid was not opposed to her Christian faith - at first. However, after realizing she was serious about following Jesus, he began pressuring her to convert back to Islam. He beat her a number of times - even when she was five months pregnant - yet Sameda refused to renounce her faith.

"Of course, I told him I would remain faithful to Christ," the woman said. "I can't imagine my life without Jesus anymore."

But after Sameda gave birth to their daughter, the persecution worsened. Rashid threatened to leave her and take the baby if she refused to convert back to Islam. Eventually, he kicked her out of the house because of her faith, along with her daughter.

 

"It was so hugely stressful and such a tragedy for me," she said. "My beloved husband, who always seemed so kind and caring; he kicked me out of his house with a month-old baby without any means of subsistence!"

Today, Sameda and her baby now live with her mother in the capital city. However, she could still lose her child if a divorce is to be finalized, Open Doors notes, due to laws in that country that give fathers custody of children in such cases.

"I don't ask God to give me back my husband, to keep my family," the woman said. "Most of all, I need to be strong in my faith. I don't want to lose it, to lose the relationship with Christ, but sometimes it is too hard. I need to have contact with other believers."

Open Doors revealed that it has been assisting Sameda with basic needs and with care for the baby. The organization urges Christians around the world to pray for the safety of Sameda and her daughter and peace in the midst of these trials.

Earlier this year, the Christian organization released a list highlighting some of the greatest human rights offenders toward Christians. "Islamic oppression" was overwhelmingly identified as the top driver of Christian persecution in a number of countries.

"Islamic Oppression is one of the most widely recognized sources of persecution for Christians in the world today - and it continues to spread - aiming to bring many parts of the world under Sharia law," says Open Doors. "The movement, which often results in Islamic militancy and persecution of Christians, is expanding in Asia (Philippines, Bangladesh, Indonesia) and Africa (Egypt, Nigeria, Somalia)."

The organization said the list of Christian persecutors was not created to "stir up anger - although righteous anger is expected - but to move us all toward prayer and action."

"So as we pray against the evil mentioned in this article, we can also pray hopefully that God's kingdom would come, and His will would be done," says Open Doors. "Here on earth now, and then in completion for eternity."

 

https://www.gospelherald.com/articles/71839/20180814/muslim-man-gives-christian-wife-shocking-ultimatum-deny-jesus-lose.htm

Kiszúrták az őr szemét a dzsihadisták, hogy feladja a lelkészt

Kiszúrták az őr szemét a dzsihadisták, hogy feladja a lelkészt

Kirgizisztán többsége muszlim vallasú - baloldalon Horváth András, a Szent Pál Akadémia főtitkára

Egyre feszültebb a keresztények helyzete Kirgizisztánban - legalábbis erről árulkodnak Horváth Andrásnak, a Szent Pál Akadémia főtitkárának tapasztalatai, aki egy Jézus Krisztus Egyháza elnevezésű keresztény közösségben járt az országban. 

 

A Hit Rádió Középpont című műsorában a főtitkár elmondta, hogy 2000 környékén vette fel a kapcsolatot a Hit Gyülekezete a Jézus Krisztus Egyházának nevezett neo-protestáns gyülekezettel. Az ottani egyház vezetője pedig többször járt Magyarországon és hamar kialakult egy jó kapcsolat a két fél között. Akkoriban több mint tízezer fős volt a kirgiz gyülekezet. Ez jelentős létszám az ország 6 milliós lakosságához viszonyítva.

„18 éve küldték először hozzánk hallgatókat a Hit Gyülekezete főiskolájára” - mondta a főtitkár, majd hozzátette: először 4-5 kirgiz hívő jött Magyarországra, az SZPA teológus szakára, és nagyon könnyen beilleszkedtek, könnyen megtanultak magyarul. 

„Nagyon hamar összebarátkoztunk velük” – mesélte Horváth András, hozzátéve, hogy ma már jelentős az SZPA külföldi tevékenysége. „Először a határon túli magyarságnak szóltak az ilyen kurzusok, és ez a mai napig meg is maradt. Viszont már 10-15 éve közép-európai állampolgárok is járnak hozzánk. Távol-Keletről, közép Ázsiából és az afrikai kontinensről is elég sok hallgató érkezik. Ez az új missziónk!”. Jelenleg az akadémia hallgatóinak körülbelül 20 százaléka külföldi.

A kirgizek voltak az első ázsiai csoport az akadémián. Biskekből érkeztek, amely egy 1 millió lakosú főváros. Az ott lakó hívőknek jelenleg 11-12 gyülekezeti közösségük van az országban – ebből 5 a fővárosban. A régi, nagy létszám pedig erősen megfogyatkozott - mondta Horváth András, aki kiemelte, hogy mindez azt követően, hogy a 2010-ben lezajlott puccs után egy feszült vallási helyzet alakult ki, amely a szunnita erőknek kedvezett.

Egy helyi keresztény szerint ennek oka, hogy szaúd-arábiai és török érdekeltségek viszik Kirgizisztánba a pénzt - építik a mecseteket és az iszlám egyetemeket - emiatt nő a muszlim lakosság és erősödik az iszlamizáció. 

„Az ott élő 50 féle népesség amúgy békességben él együtt, házasodnak egymással. Kellemes és békét nyújtó kép ezt látni” - mondta a Hit Gyülekezete iskolájának igazgatója, aki szerint ez előrevetíti a Millenniumi korszakot.Egyedül a vallási kérdés okoz feszültséget. Nem többoldalú ez, hanem csak az iszlám oldalán vannak konfliktusok.A 2010-es zavargásoknak is volt vallási oka. Még a gyülekezeteket is megtámadták” – mesélte. 

„Én is voltam ebben a gyülekezetben, ahol az ott lévő őrt megkínozták, azért hogy kiszedjék belőle, hol van a gyülekezet lelkésze, és hol tartják a gyülekezeti iratokat” – mondta majd hozzátette, az őr szemét kiszúrták, de nem árult el semmit. Az erőszakhullám óta a főtitkár szerint egyre nehezebb a gyülekezetek működése, sok keresztény elmenekült a térségből.  

Mivel a fővárosban lévő gyülekezetet korábban molotov-koktélos támadás érte, a keresztény vezetők úgy döntöttek, hogy inkább több helyen tartják az alkalmakat, hogy biztonságosabb környezetet tudjanak teremteni a hívőknek. Végül hozzátette: több külföldről érkezett, keresztény SZPA hallgató is kivándorolt. Ezt azonban elsősorban azok tudják megtenni, akik megfelelő anyagi bázissal rendelkezek ehhez.

A képre kattintva tekintse meg a galériát!
http://www.hitradio.hu/hirek/kiszurtak-az-or-szemet-a-dzsihadistak-hogy-feladja-a-lelkeszt

Szomorú vasárnap. Tizenegy keresztényt öltek meg Indonéziában.

A gyilkos házaspár a saját gyermekeiket is feláldozta

 

Vasárnap reggel keresztény templomoknál követett el öngyilkos merényleteket egy hattagú család. Az elkövetők között két kislány is volt. Tizenháromra emelkedett a halálos áldozatok száma.

A támadások a zömmel muzulmán vallású ország második legnépesebb városában, Surabayában történtek három templomnál szinte egyszerre, közvetlenül a reggeli istentisztelet előtt. Több mint 40 ember megsebesült - közölte az indonéz rendőrség.

 Az elkövetők egy család tagjai voltak: az apa egy autóba rejtett robbanószerkezetet hozott működésbe, 16 és 18 éves fiuk egy motorbiciklit használt, az anya pedig a 9 és 12 éves kislányukkal együtt robbantotta fel magát. A merénylők az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez kötődő Jamaah Ansharut Daulah nevű indonéziai szervezethez tartoztak. A család korábban Szíriában járt, nemrég tértek vissza Indonéziába. A detonációkban mindannyian életüket vesztették.

indonez_1.jpg

A támadók eredetileg rendőrségi célpontokat szemeltek ki, ám azok túlzott őrizete miatt változtattak a tervükön. Három, házilag eszkábált robbanószerkezetet a merénylők nem tudtak felrobbantani, ezeket tűzszerészek semmisítették meg.

A rendőrség vasárnapra bezáratta a városban az összes templomot. Joko Widodo elnök ellátogatott a támadások helyszíneire, és barbár, embertelen, gyáva tettnek minősítette a robbantásokat. Az indonéziai egyházak szövetsége és az ország két legnagyobb muszlim szervezete is elítélte a merényleteket.

indonez1.jpg

A 261 milliós Indonézia lakosságának mintegy 9 százaléka keresztény, közülük sokan kínai nemzetiségűek. A héten szélsőséges iszlamista foglyok lázadást robbantottak ki egy Jakarta külvárosában található, erősen őrzött börtönlétesítményben. A zendülők a terrorelhárítók öt tagjával végeztek. Az indonéz hírszerzés szerint a vasárnapi templomi robbantásoknak köze lehet a jakartai börtönlázadáshoz.

http://hvg.hu/vilag/20180513_Egy_negygyermekes_csalad_kovetett_el_ongyilkos_merenyleteket_Indoneziaban

Surabaya attacks: 11 killed in Indonesia church bombings

 

Suicide bombers have attacked three churches in Indonesia's second-largest city Surabaya, killing at least 11 people.

Around 40 others were injured in the attacks, which occurred within minutes of each other. No group has so far said it carried them out.

TV pictures showed debris scattered around the entrance of one church.

Indonesia, the most populous Muslim-majority country, has seen a resurgence of Islamist militancy in recent months.

More than 90% of Indonesians are Muslim, but there are also significant populations of Christians, Hindus and Buddhists.

The attack is the deadliest since 2005, when three suicide bombings on the resort island of Bali killed 20 people.

What happened?

The first explosion took place between services at the Santa Maria Catholic Church around 07:30 local time (00:30 GMT). Inspector General Machfud Arifin told CNN Indonesia that a motorbike was used in the attack.

According to Reuters, the second bombing targeted the cark park of a Pentecostal church. Images of the scene showed a number of burnt motorcycles.

Unconfirmed eyewitness reports say that the third attack was carried out by one or more veiled women who entered a church with children.

Officials reportedly foiled attacks against other churches.

Firefighters are seen at the site of a blast at the Pentecost Church Central Surabaya (GPPS), in Surabaya, East Java, Indonesia, 13 May 2018Image copyrightANTARA FOTO/MOCH ASIM / VIA REUTERS
Image captionFirefighters attended the scene at the Pentecost Church Central Surabaya (GPPS)

Who's behind the attacks?

So far there has been no claim of responsibility for the attacks.

But Wawan Purwanto, of Indonesia's intelligence agency, said the Islamic State-inspired group, Jemaah Ansharut Daulah (JAD), was suspected to be behind them.

He added that the bombings were likely to be linked to an incident earlier this month, when five members of the security forces were killed during a 36-hour standoff with militant Islamist prisoners at a high security prison on the outskirts of the capital Jakarta.

Separately, police said they had killed four suspected members of JAD in Cianjur, West Java.

Indonesian police patrol outside a church after a suicide bomb in Surabaya, Indonesia. Photo: 13 May 2018Image copyrightEPA
Image captionThe attacks were carried out within minutes of each other

How has the country reacted?

Christian leaders urged calm. "We don't need to be afraid when facing terror threats. We must leave it completely to the government to handle," the head of the Indonesian Communion of Churches said in a statement on Sunday quoted by The Jakarta Post.

Indonesia's Foreign Minister Retno Marsudi condemned the attack and sent her condolences to the victims and their families.

http://www.bbc.com/news/world-asia-44097771

Friss helyszíni beszámoló a kínai keresztények egyre nehezebb helyzetéről

 

 
A kínai keresztények egyre nehezülő helyzetéről a China Aid cikke alapján:
Mindenhol nyilvános helyeken keresztényellenes úgynevezett tacepaókat helyeznek el a hatóságok. fel A rendőrök bármikor megjelenhetnek az istentiszteleteken és különösebb indok nélkül letartóztatják a pásztort a prédikáció kellős közepén A magánélet sincs biztonságban, ha barátaiddal találkozol az otthonodban megbüntethetnek vagy letartóztatnak, ha rajtakapnak
Ez a jelenlegi helyzet Henan tartományban Kínában. Februárban új vallási rendelkezések léptek hatályba És bár Kínában mindig is megpróbálták a polgárokat arra kényszeríteni , hogy csakis a kormány által működtetett egyházakban járjanak a most hatályba  lépett szabályzással még veszélyesebb helyzetbe kerülnek a keresztények. Sok keresztény inkább titokban gyűlik össze bérelt épületekben vagy otthonokban,hogy  ki maradjanak  ebből az állami egyház rendszerből ,mert félnek a kommunisták által működtetett egyházakban zajló korrupciótól. A körülmények egyre rosszabbak. Az új törvényeken felbátorodva a hatóságok megrohamozták az istentiszteleteket, pásztorokat tartóztattak le és házi őrizet alá vesznek gyülekezetét tagokat néhány rövid hónap eltelte után Több száz házi gyülekezet tűnt el ,olyan gyülekezetek már évek óta békésen működtek többé nincsenek biztonságban, épületeik ajtaját lepecsételik, a  kereszteket újra és újra megsemmisítik. Ezeket a keresztényeket nyomás alá helyezik, hogy csatlakozzanak az úgynevezett állami hivatalos egyházakhoz, és ott  regisztrálják magukat. A kormány módszerei, amivel kutatják ezeket a keresztényeket, szintén kegyetlenek . A kommunista párt  néhány ágazatban az alkalmazottakat arra kényszerítik hogy aláírjanak egy olyan nyilatkozatot,  amiben megtagadnak minden vallási hitet.Aki nem hajlandó aláírni , akár ötezer dollár büntetést is le vonhatnak a fizetéséből . Még azok is, akik regisztráltak az állam által működtetett egy házaknál, nem mentesülnek ez alól.Április elején A hivatalos egyházakat összehívták újra egy ideológiai eligazításra, többek között arról, hogy  minden gyülekezetnek ki kell tennie a kínai zászlót ,valamint hogy  18 éven aluliak nem vehetnek részt az istentiszteleteken, és hogy a keresztény propaganda, mint például jelképek, keresztek , képek, plakátok nem jelenhetnek meg az épületeken . A növekvő nyomás ellenére sok keresztény még mindig titokban összegyűlik,és a kommunisták fenyegetéssel sem tudják visszatartani őket.A kommunista párt fél ettől az igazságtól  amely előbb-utóbb le  fogja győzni !
Bob Fu  beszámolójának segítségével készítette a Közbenjáróblog

Mészárlás a templomban, tizenöt halott a mai vadászat terítéke.

Legalább 15 ember, köztük egy pap életét követelte kedden a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban ismeretlen fegyvereseknek egy templom ellen intézett támadása – közölték helyi egészségügyi források és jogvédők.

Szemtanúk beszámolói szerint a Notre Dame de Fatima templomot a reggeli mise során tűzfegyverekkel és gránátokkal támadták meg, arra kényszerítve a híveket, hogy az imaház falába a rendőrség által vájt résen keresztül meneküljenek. Walter Brad Mazangue, a bangui főegyházmegye titkárságának vezetője szerint a halálos áldozatok között van egy Albert Toungoumale Baba nevű pap is.

fatima1.jpg

Mintegy 30 embert szállítottak az egészségügyi intézménybe a helyi kórház szóvivője szerint , az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi szervezet pedig közölte, hogy hozzávetőleg 50 sérültet láttak el. A támadás az alapvetően keresztény főváros főleg muszlimok lakta PK5 nevű negyedének peremén történt, ahol a múlt hónapban 21-en haltak meg az ENSZ Közép-afrikai Békefenntartó Missziójának (MINUSCA) és a helyi biztonsági erők közös műveletében, amely a területen tevékenykedő fegyveres bűnözői csoportok ellen irányult.

fatima2.jpg

Egyelőre nem világos, melyik szervezet vagy csoport felelős a támadásért. Banguiban és az ország más térségeiben a muszlimok és keresztények közötti felekezeti erőszak a polgárháború öt évvel ezelőtti kirobbanása óta nem számít ritkaságnak. 2013-ban a korábbi Seleka lázadószervezet tagjai megbuktatták Francois Bozizét, az ország keresztény elnökét, a keresztény milíciák fegyveresei pedig válaszul megtámadták az országban élő muszlim közösséget.

A bangui Notre Dame de Fatima templomot 2014-ben is támadás érte, akkor is egy pap valamint több hívő vesztette életét ugyancsak ismeretlen fegyveresek kezeitől.

A SELEKA hordái seleka1.jpg

MTI

China Aid: Fokozódik a nyomás a kínai keresztényeken

 

A kínai keresztények helyzete az új vallási törvények következtében egyre nehezebb.

Mindenhol nyilvános helyeken keresztényellenes tacepaókat  helyeznek el. A hatóságok bármikor megjelenhetnek az istentiszteleteken és letartóztathatják a pásztort akár a  prédikáció közepén .

kina.jpg

A magánéleted sincs biztonságban, ha barátaiddal találkozol az otthonodban, megbüntethetnek vagy letartóztatnak ha rajtakapnak. Ez a jelenlegi helyzet  Kínában, különösen Henan tartományban. Februárban új vallási rendelkezések léptek hatályba, és bár Kínában mindig is megpróbálták a polgárokat arra kényszeríteni, hogy csakis a kormány által működtetett egyházakban járjanak, a most hatályba lépett szabályzással még veszélyesebb helyzetbe kerülnek a keresztények. Sok keresztény inkább titokban gyűlik össze bérelt épületekben, vagy valamelyikük otthonában,  kimaradva ebből az állami egyház rendszerből, mert félnek A kommunisták által működtetett egyházakban zajló korrupciótól. A körülmények egyre rosszabbak.Az új törvényeken felbátorodva a hatóságok megrohamozták az istentiszteleteket, pásztorokat tartóztattak le és házi őrizet alá vesznek gyülekezetét tagokat. Néhány rövid hónap eltelte után több száz házi gyülekezet tűnt, el olyan gyülekezetek,amelyek már évek óta békésen működtek. Többé nincsenek biztonságban, épületek ajtaját lepecsételik,a kereszteket újra és újra  megsemmisítik. Ezeket a keresztényeket nagy nyomás alá helyezik hogy csatlakozzanak az úgynevezett állami hivatalos egyházakhoz, és ott regisztráljanak  A módszerek, amivel kutatják ezeket a keresztényeket szintén kegyetlenek. Néhány ágazatban a kommunista  párt az alkalmazottakat arra kényszeríti, hogy aláírjanak egy olyan nyilatkozatot, amiben megtagadnak minden vallási hitet. Aki nem hajlandó aláírni, annak akár ötezer dollár büntetést is levonhatnak a fizetéséből. Még azok is,akik regisztráltak az állam által működtetett egy házaknál, nem mentesülnek ez alól.Április elején A hivatalos egyházakat  összehívták újra ideológiai eligazításra, ahol utasították őket, hogy minden gyülekezetnek ki kell tennie a kínai zászlót valamint hogy a 18 éven aluliak nem vehetnek részt az istentiszteleteken, és hogy a keresztény propaganda, mint például keresztény jelképek, plakátok, hirdetések nem jelenhetnek meg az épületeken. A veszélyek és a növekvő nyomás ellenére sok keresztény még mindig titokban összegyűlik és a kommunisták fenyegetéssel sem tudják őket visszatartani. Akommunista párt fél ettől az igazságtól amely előbb-utóbb le fogja!

 Bob Fu  China Aid-ban megjelent beszámolója alapján készítette  a Közbenjáróblog.

 

Két golyó a hátába, és meghalt áldásosztás közben a pap

Katolikus papot lőttek agyon a Fülöp-szigeteken

Közvetlenül vasárnapi miséje után agyonlőttek egy bányászatellenes katolikus papot a Fülöp-szigetek északi részén, a Cagayán tartománybeli Gattaránban – közölte a helyi rendőrség.

A 37 éves Mark Ventura atya éppen a gyerekeket áldotta meg és a kórustagokkal társalgott a misét követően, amikor kétszer hátba lőtték – mondta el Rodel Tabulog gattaráni rendőrkapitány. A támadásban senki más nem sebesült meg. A sisakot viselő gyilkos motoron menekült el egy másik gyanúsítottal – tette hozzá a rendőrtiszt.

Vizsgáljuk a gyilkosság lehetséges indítékát”

– nyilatkozott a DZMM rádióadónak Tabulog. Helyi sajtóhírek szerint a katolikus közösség kedvelte az atyát. A csaknem hét évvel korábban pappá szentelt Venturáról köztudott volt, hogy ellenzi a bányászatot, és segíti a tartományban élő bennszülött lakosokat – írta honlapján a testület. Mark Ventura a második pap, akit az elmúlt négy hónapban meggyilkoltak az országban – hívta fel a figyelmet a Fülöp-szigeteki Katolikus Püspöki Konferencia.
Decemberben egy 72 éves papot lőttek agyon a délkelet-ázsiai ország északi részén található Nueva Écija tartományban, miután segédkezett egy politikai fogoly kiszabadulásában – fűzte hozzá a konferencia. A Fülöp-szigetek mintegy 100 milliós lakosságának több mint 80 százaléka római katolikus vallású.

Forrás: MTI; Vezető kép: philstar.com

https://pestisracok.hu/katolikus-papot-lottek-agyon-a-fulop-szigeteken/