Vallási alapú tisztogatás folyik a Kongói Demokratikus Köztársaságban – helyzetjelentés Afrikából
2016 májusában a kiújult keresztényellenes támadásoknak több mint hetven halálos áldozatuk volt a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A közép-afrikai ország keleti felét már évek óta rettegésben tartják az iszlamista MDI (Muslim Defense International) lázadói.
A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ második legszegényebb állama és folyamatos harcok színtere. Lakossága 81,7 millió főre tehető, ebből keresztény 65,4 millió, muszlim 9,8 millió. A harcok sújtotta térségekben a keresztények vannak a legnagyobb veszélyben. Az MDI (Muslim Defense International; Nemzetközi Muszlim Véderő, korábban: ADF – Allied Democratic Forces) fegyveresei a Nagy-tavak mentén létre akarnak hozni egy támaszpontot, ezért elüldözik a keresztényeket a környékről.
2014 októbere és 2016 májusa között összesen 1116 embert gyilkoltak meg; 1470 lakost elraboltak, a menekültek száma több tízezerre tehető; 1750 házat és 13 egészségügyi központot fölgyújtottak; 27 iskolát leromboltak vagy megszálltak; az áruraktárakat és gabonakészleteket kifosztják.
2016 májusában több mint hetven embert mészároltak le. A 6 millió lakosú Észak-Kivu tartomány Kamango nevű városát május 3-án macsétákkal és baltákkal fölfegyverkezett iszlamista harcosok támadták meg, és meggyilkoltak több mint 40 lakost; május 6-án a tartomány másik települését, Eringetit érte támadás, amelynek során tizenöt keresztény vesztette életét. Az iszlamisták május első napjaiban három másik helységet is megtámadtak.
* * *
Előzmények
A szüntelen polgárháborús és etnikai összecsapásoknak 1994-től napjainkig 4 millió áldozata volt. A II. világháború óta a kongói a legvéresebb konfliktus a világon.
2009 novemberében Kabare település katolikus templomában megölték a papot, egy apácát és két hívőt. Fél év múlva ismeretlen fegyveresek törtek be Sylvestre Bali-Busane Bahati anglikán püspök lakásába Bukavuban. A püspöknek nem esett baja, de legnagyobb fiát megkötözték, megverték a biztonsági őrt, és fosztogattak.
A terrorcselekmények célja, hogy Kelet-Kongó túlnyomórészt keresztény lakosságát elűzzék a régióból. A Muszlim Véderő elsősorban külföldi harcosokból áll.
A François-Xavier Maroy Rusengo érsek vezette, hat püspökséget magában foglaló bukavui érsekség főpásztorai 2015. májusi nyílt levelükben a „népirtás veszélyére” figyelmeztettek. A főpásztorok szerint a kormány és az ENSZ tétlenül nézik a békés lakosság kiirtását. „Vagy a nemzetközi szervezetek csak a helyzet romlására várnak, mielőtt beavatkoznának a dzsihadisták ellen?” – kérdezték a püspökök.
Köztudott, hogy a keresztényeket az iszlám hitre kényszerítik, a bukavui püspökök emellett a kitelepítési stratégiáról is beszámoltak: „egész népcsoportokat kényszerrel áttelepítenek, hogy fokozatosan elfoglalják a vidéket és terroristakiképző bázisokat hozzanak létre az országban”.
Oma Kavota, a Béke, Demokrácia és Emberi Jogok Tanulmányi Központ (SCPPDHR – Study Centre for the Promotion of Peace, Democracy and Human Rights) igazgatója nemzetközi szolidaritást sürget.
A Nemzetközi Muszlim Véderővel a Boko Haram mellett – amelynek támadásai Nigérián kívül a szomszédos Kamerunra, Nigerre és Csádra is átterjednek – egy újabb, eddig ismeretlen szélsőséges militáns alakulat jött létre. Ezek a dzsihadisták először Ugandában próbáltak létrehozni fundamentalista iszlám kormányt, de a Kongói Demokratikus Köztársasággal közös határ menti peremvidékre szorították őket, így most ebben az országban akarják megvetni a lábukat.
Kongó keleti részén korábban jelentéktelen számú muszlim élt, arányuk az utóbbi években 1 százalékról 10 százalékra nőtt. Muszlim misszionáriusok több mint húsz mecsetet építtettek ezen a területen, valamint Beni és Eringeti területén és az Ugandával határos körzetekben kikiáltották a kalifátust és bevezették a saríát (isteni kinyilatkoztatás által szentesített iszlám erkölcsi jogrendszer – a szerk.). Az iszlamisták szerint a nem muszlim lakosság akadályozza a Kelet-kongói Kalifátus létrehozását. Ez az oka a túlnyomórészt keresztény őslakosok elűzésének.
A Muszlim Véderő korábban szövetkezett a 2003-ban elhunyt Idi Amin Dada ugandai diktátorral. Bár 2015 áprilisában elfogták vezérüket, ez nem törte meg az MDI erejét, sőt a terrorszervezet növelte hatalmát. 1996 óta a Rwenzori-hegységben (Kongói Demokratikus Köztársaság) is megvetették a lábukat. Rendszerint a helyi gyerekeket sorozzák be katonának. Ingyenes oktatással, a szülőknek adott ajándékokkal és ingyenes zarándoklatok ígéretével csábítják őket. 2005-ben megpróbálták kifüstölni őket a hegyekből, ekkor megközelíthetetlen helyekre húzódtak vissza. Gyermekeket és felnőtt férfiakat rabolnak, hogy föltöltsék soraikat, a nőket megerőszakolják, hogy biztosítsák a harcosok utánpótlását.
A régiót alaposan ismerő Loris Cattani katolikus misszionárius szerint a helyzet egyre aggasztóbb. Bár az ENSZ-jelentés állítja, hogy a kongói militáns csoportok és a szomáliai al-Shabaab közti kapcsolatra nincs bizonyíték, a kongói sajtó mégis a Boko Harammal való lehetséges szövetségről cikkezik. Már az Ugandában megalakult ADF (Allied Democratic Forces), a Muszlim Véderő elődje is kemény dzsihadista ideológiát képviselt. Más bűncselekmények mellett az ADF terroristáit vádolják három asszumpcionista (Mária Mennybevételéről Nevezett Ágostonos Kongregáció) pap 2012. októberi elhurcolásával, akikről azóta sincs hír.
A helyzetet még elemezzük, de az eddigiek alapján már látszik, hogy meg kell kongatnunk a vészharangot. A világnak meg kell tudnia, mi történik a Kongói Demokratikus Köztársaságban – hangsúlyozta Loris testvér.
Forrás: CSI-magyarorszag.hu – Viz Péter
Fotó: Dioceseoftulsa.org
Magyar Kurír http://www.magyarkurir.hu/kitekinto/vallasi-alapu-tisztogatas-folyik-kongoi-demokratikus-koztarsasagban-helyzetjelentes-afrikabol
