A hitehagyottnak halál a jutalma
|
|
|
|
|
Marokkó lakosságának 99%-a muzulmán. A máshitűeket – főleg, ha muszlimnak születtek – üldözik. Vallástudósok szerint ők megérdemlik a halált, és már csak a király kegyelmében reménykedhetnek.
|
A többi arab országgal összehasonlítva Marokkó alig-alig szerepel az újságok címlapjain. A 2011-es arab tavasz Marokkóban is új helyzetet teremtett. VI. Mohamed király azonban viszonylag gyorsan reformokkal reagált a tüntetésekre, ezért a gyenge tiltakozóakciók hamar abbamaradtak. A király egyben az ország legfőbb muzulmán vezetője, és a „minden hívők uralkodója” cím birtokosa is. Az iszlám az alkotmány értelmében az államvallás. Az állampolgárság és az iszlám közti szoros kapcsolat nagy veszélyt jelent a nem muzulmánok számára, főleg, ha valamikor muszlimok voltak: áttérésük miatt nemcsak társadalmi akadályokba ütköznek, de szélsőséges esetekben akár árulóknak is tekinthetik őket.
|
|
|
A rendőrség „megkereszteli” a konvertitát
|
|
|
A marokkói hatóságok minden eszközzel meg akarják akadályozni, hogy a muszlimok elforduljanak az iszlámtól. Átcsábításukat (prozelitizmus) három év börtönnel büntetik. A keresztényeket eleve azzal vádolják, hogy konverzióra ösztönzik a muzulmánokat. 2010-ben több mint 100 – európai származású – keresztényt utasítottak ki az országból. Közülük többen már évtizedek óta Marokkóban éltek. Ha valaki elhagyja az iszlámot, és kereszténységre tér, nagy problémákkal kell szembenéznie, bár a marokkói törvények eddig nem büntették az aposztáziát. A hitehagyót azonban gyakran különféle ürügyekkel elítélik, ez történt például Dzsamá Ait Bakrimmal is. Egy európai lelkész, aki éveken át nyújtott lelki gondozást a konvertitáknak, beszámolt a „rendőrségi keresztelésről”: a keresztények előbb vagy utóbb összeütközésbe kerülnek a titkosszolgálattal. Ahogy a vízkeresztség a keresztény lét része, az elhárítással való konfliktus a marokkó keresztények életének teljesen normális eleme. A nem muszlimok elleni szokatlanul kemény föllépés Marokkó vallási helyzetét tekintve abszurdnak tűnhet, hiszen a több mint 30 millió lakos 99%-a szunnita muzulmán.
|
|
|
Fatva: halál az aposztatára
|
|
|
Egy 2013. áprilisban kiadott fatva (iszlám szakvélemény) nagy nyugtalanságot keltett. A vallástudósok nagytanácsa (ulema) nyilvánosan kijelentette, hogy az aposztázia halállal büntetendő. Gyakran arra hivatkoznak, hogy az iszlámtól való elfordulás a saría értelmében halált kíván. Ma azonban még a szigorú iszlám országokban is csak ritkán végzik ki az aposztatát. A fatva jogilag nem kötelező érvényű – a nagytanácsnak csupán tanácsadói szerepe van –, ezért jelenleg egyetlen konvertitát sem fenyeget a tényleges kivégzés veszélye. Ám a fatva kemény hangneme már önmagában nyugtalanító. A vallástudósok nagytanácsa a legfőbb vallási tekintély Marokkóban. Szakvéleményük egyértelmű iránymutató jelzés a társadalomnak és a hatóságoknak is. Ez a fatva fokozza a nem muzulmánokra nehezedő nyomást. Egy marrakesi házi istentiszteleti mozgalom konvertita tagja arról számolt be, hogy máris jobban megfigyelik őket a titkosszolgálat emberei. A keresztények védtelenek és félnek.
|
|
|
|
av
|
|
|
Az iszlámról elforduló meglakol: a keresztény Dzsamá Ait Bakrim hét év börtönt kapott.
|
http://www.csi-magyarorszag.hu/marokko_a_hitehagyottnak_.php