Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Keresztényüldözés ma

Európai keresztényellenesség

2013. június 07. - Emide Buda

Keresztényellenesség Európában

A kötelező tolerancia elve nem vonatkozik a bibliai hit képviselőire

A magát kereszténynek mondó Európában folyamatosan növekszik a keresztényekkel szembeni intolerancia, az ellenük elkövetett – esetenként rendkívül megdöbbentő – jogsértések száma. Ezek széles skálán mozognak az iskolai diszkriminációtól kezdve a fizikai erőszakon át a vallási jellegű rendezvények betiltásáig – derül ki az Observatory on Intolerance and Discrimination against Christians nevű jogvédő szervezet friss jelentéséből. Gudrun Kugler nemzetközi jogász, a szervezet vezetője 15 éve kíséri figyelemmel a folyamatot – az általa jegyzett dokumentumból egy riasztó jövő képe rajzolódik ki.

A dr. Kugler és férje által vezetett szervezet – OIDAC – közel százhetven, tavaly történt esetet vizsgált meg. Mivel a központ csak a hozzájuk bejelentett ügyeket dolgozza fel, a jogsértések valódi száma ennél jóval nagyobb lehet. Az érintett országok között szerepel az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Németország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Törökország is, de a felsorolás közel sem teljes. Ezen országokban folyamatosan növekszik az egyházi intézmények, templomok elleni vandalizmus, erőszakos cselekmények, rongálások száma, de több helyen gyújtottak fel vallási célt szolgáló épületeket is.


Kontinensünkön egyre kevésbé tabutéma mások vallási meggyőződése, 2012-ben egymást érték a blaszfém és obszcén témájú színházi darabok, kiállítások. A francia Direct8 tévécsatorna az utolsó vacsorát figurázta ki egyik műsorában; Németországban egy kulturális központ bejárata fölé kifüggesztett, Jézust ábrázoló karikatúra okozott botrányt; Svájcban egy másfél hónapig tartó tárlat a „Krisztus meleg lett volna?” kérdést vetette fel; Szerbiában pedig az Ecce homo című fotókiállításon „Jézust” lehetett „megcsodálni”, amint orgiákon vesz részt.
Egy brit orvost azért büntettek meg, mert magánrendelésen megosztotta hitét páciensével, és szintén az Egyesült Királyságban történt, hogy keresztény szülésznőket köteleztek abortuszban való részvételre. Svédországban diákot buktattak meg azért, mert biológiaórán azt merte mondani, hogy a homoszexualitás „abnormális szexuális orientáció”, a dán evangélikus egyháznak pedig a parlament döntése alapján a jövőben kötelező összeadnia az egynemű párokat.
David Cameron brit miniszterelnök szerint meg kellene tiltani az egyházi iskoláknak, hogy a homoszexualitásról azt tanítsák: bűn. Az Egyesült Királyságban egyébként sincs könnyű dolguk a magukat kereszténynek vallóknak. Rendszeres a fizikai erőszak az abortusz ellen tüntetőkkel szemben, egy bloggert pedig azért támad egy kormányügynökség, mert kiáll a tradicionális házasság mellett. Egy orvost azért rúgtak ki, mert szétküldött egy imát a kollégáinak e-mailben – és hiába támadta meg a döntést a Munkaügyi Bíróságon, jogosnak tartották a lépést. Egy polgármestert felelősségre vontak, mert nem volt hajlandó részt venni egy Halloween ünnepségen; egy keresztény vendégházat működtető házaspárt pedig háromezer-ötszáz fontra büntettek, mert saját otthonukban fenntartott, kétágyas vendégszobájukat csak házaspároknak hajlandóak kiadni. A családot ezen felül meg is fenyegették. Ennél megrázóbb az az eset, amikor a londoni bíróság egy nyolcéves kisfiút életben tartó gép lekapcsolását rendelte el, noha keresztény szülei tiltakoztak ez ellen.
Európa több országában nagy probléma az otthonoktatás kérdése. Svédországban és Ausztriában, noha engedélyezett módja ez a tanításnak, a családok felett mégis ott lebeg annak lehetősége, hogy elveszik tőlük gyerekeiket. A svéd Otthonoktatók Szövetségének elnöke annyi fenyegetést kapott, hogy Finnországba költözött, mert úgy érezte, családja többé nincs biztonságban. Németországban baptista szülők kívánták három gyereküket otthon oktatni, de megtiltották nekik, egy másik családtól viszont négy gyermeküket vették el, majd a Spiegel TV szektás fundamentalistaként mutatta be őket.
Sajátos módon a hatóságok beleszólnak olyan kérdésekbe is, amelyek megkérdőjelezik a legalapvetőbb emberi jogokat. Egy francia férfi például nem volt hajlandó eladni a házát egy homoszexuális párnak, ezért nyolcszáz euró büntetést róttak ki rá, és ezen felül még háromszáz eurót kellett fizetnie a párnak. Egy svéd javaslat pedig börtönnel sújtaná a homoszexualitást kritizálókat. Az ügy egészen az Európai Bíróság Emberi Jogi Tanácsáig jutott, amely szerint a tervezett intézkedés nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Abból viszont nem lett bírósági ügy, hogy a német ARD egyik műsorában a homoszexuális párok örökbefogadása ellen érvelő Birgit Kelle jogvédőről a műsorvezető a Twitteren a következőket írta: „Szerintem egy boszorkány. A boszorkányokat meg szokták égetni.”
A hatóságok nem csak törvényi szinten kívánnak szigorítani, számos gyakorlati lépés is történt a bibliai hitet képviselők társadalmi jelenlétének visszaszorítására. Franciaországban a 2003 óta minden évben megrendezett Biblia Maratont tiltották be tavaly, Németországban pedig a Gedeon Társaságtól vették el a jogot, hogy az iskolákban Bibliát osztogassanak. Aki esetleg 2012-ben ellátogatott Lengyelország valamelyik stadionjába a futball-Eb alkalmából, nem biztos, hogy tudta, hogy törvénysértést követ el, ha magával viszi Bibliáját, esetleg a nyakában egy kereszt lóg. A Lengyel Futballszövetség ugyanis megtiltotta ezek bevitelét, besorolva e tárgyakat
 a „rasszista, xenofób anyagok” közé, amelyek „politikai és vallási propagandán alapulnak”.
Egyetlen, pozitívan végződő esetet tudunk megemlíteni: kilenc skót tűzoltót büntettek meg, mert nem voltak hajlandóak részt venni főnökük parancsára egy „meleg büszkeség” felvonuláson. A férfiak felsőbb szervekhez fordultak, végül a Tűzoltó Szövetség bocsánatot kért tőlük.

Rekordsebességgel számolják fel a szabadságot

– mondja Gudrun Kugler, a OIDAC vezetője
Mit gondol, mi a legnagyobb kihívás ma az európai keresztények számára: abortusz, homoszexualitás, iszlám, vagy valami más?
–  A kereszténység számos esetben kerül összeütközésbe a mai főárammal. Néhányan azt mondják, amíg nem zavarsz a véleményeddel, abban hiszel, amiben csak akarsz. De ez nem jelent vallásszabadságot, abba ugyanis az is beletartozik, hogy valaki a nyilvánosság előtt beszéljen a meggyő­ző­déséről és kifejezze a hitét. Már Konstantin császár is azt mondta 1700 éve a Milánói Ediktumban, hogy lehetővé kell tenni a „szabad és nyitott” vallásgyakorlást. Ma ezt a szabadságot a radikális szekularizáció, a radikális genderizmus és a radikális LGBT-aktivisták fenyegetik. (A genderizmus a nemek választhatóságáért küzdő, a feminizmusból kiinduló mozgalom – a szerk.)
A valódi tolerancia teret ad mindenkinek, tehát azoknak is, akikkel az ember nem ért egyet, így a keresztényeknek is. Mindannyian ismerjük Voltaire híres mondását: „Nem értek egyet Önnel, de az életemet adnám azért, hogy elmondhassa véleményét.”
Az Ön számára melyik volt a legmegrázóbb eset?
– A 21. században a kereszténység üzenete a szabadság üzenetévé vált.
Az ellenzők meg akarják ezt a szabadságot kurtítani. Sokkol az a sebesség, amellyel az egyenlőségi vagy diszkriminációellenes törvények uralmat vesznek a szabadságon, amelyért századokkal ezelőtt nagy árat fizettünk. Az Egyesült Királyságban a Katolikus Örökbefogadási Ügynökségnek 200 év után kellett bezárnia, annak ellenére, hogy a súlyosan sérült gyerekeket is gondoskodó családokhoz helyezték. Az ok annyi volt, hogy nem akarták a gyerekeket homoszexuális pároknak adni.
Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak ma Európában azoknak, akiket keresztény hitük miatt diszkriminálnak? Vannak erre precedensek?
– A keresztények nem várnak igazságot a világtól. De az óvatosság azt kívánja, hogy a rendelkezésre álló valamennyi jogi eszközt felhasználják és a jogsértéseket ezzel is nyilvánvalóvá tegyék. A történelem során sok nagyszerű keresztény mutatott erre példát, többek között a híres Morus Tamás is. Ha valakit a törvény ellenében diszkriminálnak, ügyet kell csinálnia a dologból, hogy a helyzet hosszú távon és mások számára is javuló tendenciát mutasson. Sokan szégyellik ezt, de szerintem ez is része a keresztények társadalmi szolgálatának. A mi munkánk ugyanis azzal kezdődik, hogy az érintett személy jelenti központunknak az esetet.
Miért ekkora az intolerancia a keresztények ellen az úgynevezett „keresztény” Európában?
–  Néha megkérdezik, hogy hogyan lehet a többséget diszkriminálni? Nos, nem a névleges keresztények – akik teljes mértékben igazodnak a társadalom fő irányvonalához – szenvednek el hátrányos megkülönböztetést. Azokról van szó, akik megpróbálnak a kereszténység magas etikai elvárásainak megfelelően élni, ők a diszkrimináció céltáblái, és ők nem a többség. De még ha azok is lennének: a történelem megmutatta, hogy egy vezető kisebbség hogyan képes diszkriminatív módon fellépni egy békés többséggel szemben, ahogyan azt az apartheid megdöbbentő példájából láthattuk. Olyan ez a konfliktus, mint egy inga: miután a kereszténységnek nagy lett a befolyása, az emberek azt hiszik, hogy bátor és erkölcsös dolog harcolni ellene. Sok ember úgy magáévá teszi ezt az atmoszférát, mint egy divatot. Ezenkívül vannak erős előítélettel rendelkező lobbicsoportok is, amelyek szemben állnak a kereszténységgel. Megpróbálják a saját ügyüket elősegíteni azzal, hogy a „keresztény véleményt” lehetetlennek vagy nevetségesnek állítják be. És ezek a csoportok nem haboznak intoleráns törvényeket támogatni, mint például a gyűlöletbeszédre vagy az egyenlőségre vonatkozó jogszabályalkotást, amelyekkel kitiltják a nyilvánosságból az övéktől eltérő véleményeket.

http://www.hetek.hu/hatter/201305/keresztenyellenesseg_europaban

A bejegyzés trackback címe:

https://kozbenjaro.blog.hu/api/trackback/id/tr965349351

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.