A fehéroroszországi és közép-ázsiai diktatúrákkal egy sorban említette Magyarországot Suzan Johnson Cook, az USA különleges megbízatású nagykövete azzal kapcsolatban, hogy Washingtonban ismertették az amerikai külügyminisztérium vallásszabadsággal foglalkozó 2011-es világjelentését.
Eszerint a tavaly elfogadott magyar egyházügyi törvény olyan államokra jellemző, amelyekben a szigorú törvények megnehezítették a vallási közösségek törvényes bejegyzését, így a nem regisztrált csoportok jogosulatlanná váltak az állam pénzügyi támogatására vagy adókedvezményeire.
Cook emlékeztetett: Hillary Clinton külügyminiszter egy Orbán Viktor miniszterelnökhöz tavaly decemberben eljuttatott üzenetében az amerikai kormány nevében mély aggodalmának adott hangot az új egyházi törvénnyel kapcsolatban, külön kiemelve a regisztrációs folyamatokat és a parlament szerepét annak meghatározásában, hogy kit ismerjenek el vallási közösségként. A jelentés szerint a jogszabály azt eredményezheti, hogy a vallási szervezetek státusának meghatározása túlságosan átpolitizálódik. A Miniszterelnökség tegnap "üdvözölte" az amerikai jelentést, mert szerintük az elismeri: a magyar törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot. Az egyházügyi törvényt érintő kritikákat ugyanakkor figyelmen kívül hagyták.
Az Országgyűlés Fidesz-KDNP többsége által elfogadott egyházügyi jogszabály csak 32 felekezetet ismert el, a parlament fideszes vezetésű vallásügyi bizottságának javaslatai alapján. A jogfosztott egyházak jogutód nélkül megszűntek vagy vallási egyesületként folytathatták működésüket. Emiatt azonban oktatási, szociális és kulturális intézményeik után sem kaphatnak többé állami támogatást. Azoknak a vallási közösségeknek, amelyek a jövőben egyházként való elismerésüket kérik a parlamenttől, legalább 1000 fő által aláírt népi kezdeményezést kell a Ház elé terjeszteniük.
Ezen felül igazolniuk kell 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi vallási tevékenységet is, a törvény azonban a "vallás" szó jelentését is külön meghatározza. Az Országgyűlés viszont a jogszabályi feltételek teljesülése esetén sem köteles elismerni a regisztrációt kérő felekezetet, ahogy nem ismerte el az egyházi státuszától megfosztott, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget sem.
Az USA külügyi jelentése azt is megemlíti, hogy a magyarországi zsidó szervezetek komolyan aggódnak, mert a társadalom eltűri a közbeszédben elhangzó antiszemita megjegyzéseket. A dokumentum szerint ilyen kijelentéseket a Jobbik radikális parlamenti párt és más szélsőjobboldali szervezetek vezetői tettek.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=573298