Keresztényüldözés a posztszovjet térségben
A vallási kisebbségek rendszeres zaklatása és a rájuk kiszabott súlyos pénzbüntetés a hétköznapok része. Most a törvényi tiltás is csatlakozik ehhez.
Nazarbajev, a látszatdemokrata
A Szovjetuniótól függetlenné vált Kazahsztánt 1991 óta Nurszultán Nazarbajev diktátor uralja. Államában semmilyen politikai ellenzéket nem tűrnek meg, a parlament is csak arra kell, hogy a demokrácia látszatát keltse. Közép-Ázsia legnagyobb országában a vallásszabadság is megkérdőjelezhető.
2011. szeptember 5-én súlyos pénzbüntetést róttak ki Usanov lelkészre, az Új Élet gyülekezet vezetőjére, mert imádkozott egy betegért, és ezzel állítólag „rontott az egészségi állapotán”.
2011. október 2-án Atyrau városában a rendőrség razziát tartott az Új Élet közösségénél, mert engedély nélküli találkozót tartottak. Egy 17 éves hívőt eszméletlenre vertek, és az újabb összejöveteleket betiltották.
2011. október 18-án „illegális gyülekezeti találkozó szervezése miatt” súlyos pénzbüntetést szabtak ki a baptista Gutyár lelkészre.
A helyzet azóta sokkal rosszabb lett. Nazarbajev elnök – azzal az ürüggyel, hogy harcolni kell a muzulmán szélsőségek ellen – gyorsított eljárásban kiadott egy új egyházi törvényt. Elnöki nyomásra 2011. szeptemberben a szenátus és az alsóház is szélsebességgel elfogadta a szigorítást, amelyet már október végén beiktattak. Az orosz-ortodox keresztények és a muzulmánok 70%-át kitevő hanafiták, mint „az államban különleges szerepet betöltő tradicionális felekezetek” működését nem korlátozzák.
Törvényesség nem lehetséges
Az új rendelkezés egyértelmű vesztesei a vallási kisebbségek, köztük a baptisták és az ahmadisták. Már a korábbi egyházügyi törvény is megkövetelte a felekezetek állami bejegyzését. Ám az új rendelkezés ennél tovább megy: a gyülekezetnek legalább 50 (eddig 10) taggal kell rendelkeznie. A hatóságok minden egyes hívőről pontos adatokat követelnek az illető családi állapotát, végzettségét, sőt egészségét illetően. Mindenfajta vallási irodalmat előzetesen jóvá kell hagyatni.
Azok a kis baptista és presbiteriánus közösségek, amelyeket eddig elismert az állam, mostantól elvesztették regisztrációjukat, és a szigorúbb feltételek mellett újra folyamodniuk kell a működési engedélyért. Az új törvény erre mindenkinek egy évet ad. Azonban már eddig is volt példa rá, hogy a bejegyzési eljárás gyakran elakadt, a hatóságok zaklatták és visszatartották a kérvényezőt. A nem bejegyzett gyülekezetek tagjai magas pénzbüntetésre, sőt elzárásra számíthatnak.
Mindez arra mutat, hogy Közép-Ázsia országai gyors léptekkel menetelnek vissza a szovjet múltba.
http://www.csi-magyarorszag.hu/_kazahsztan_vissza_a_szovje.php?nvd=1
