Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Keresztényüldözés ma

" Ne várd a májust!" Az " arab tavasz" igazi céljai.

2012. január 18. - Emide Buda

Kilövési engedélyek az egyházra

Arab tavasz után idén itt az arab tél: a közel-keleti diktatúrák összeomlott romhalmazain nem a demokrácia, hanem a terror indult növekedésnek: a hatalomra törő iszlám fundamentalisták elsődleges célpontja: Krisztus egyháza.
 

Érdekes: eredetileg a Közel-kelet a kereszténység bölcsője, mára pedig a krisztushívők életére a lehető legveszélyesebb térséggé alakult. Az arab tavasz demokratikus fordulaton átesett államainak politikai változásai egyre nagyobb teret adnak az iszlám fundamentalizmusnak, ami immár polgári konfliktusok sokaságának forrása, egyben a keresztények ellen irányuló terrorizmus táptalaja. A térség legtöbb államában kicsi, de sikeres keresztény kisebbségek küzdenek a jogaikért, közülük csupán Libanon, Izrael és Jordánia biztosít némi létteret Krisztus követőinek.


Legtöbbet a Jézusban hívők szenvednek

Az egyre inkább eszkalálódó problémára nemrég az ENSZ-ben hívta fel a figyelmet Dominique Mamberti érsek, a Vatikán államtitkára, aki rámutatott: a közel-keleti térség kisebbségei közül leginkább a keresztények szenvednek, minden más hit és vallási csoport lényegesen nagyobb biztonságban élhet és működhet. Úgy fogalmazott: „a vallásszabadság tagadása veszélyezteti a békét és a térség biztonságát, egyben akadályozza egyéb emberi jogok fejlődését”.

Mamberti hangsúlyozta: „a vallásszabadság tiszteletben tartása alapvető az út a béke építéséhez, az emberi méltóság elismeréséhez és az emberi jogok védelméhez”. Az Egyesült Nemzetek szervezetén belül mindemellett rendszeresen terítékre kerülnek az egyének és közösségek szabadságjogai, illetve a vallási tolerancia kérdése, a Közel-Kelet térsége kapcsán ritkán emelik ki a kereszténység helyzetét más, szintén üldözött csoportok közül.

Irak a szomorú példa: a Tigris és az Eufrátesz térsége az ősi gyülekezetek meghonosodásával a második század óta keresztény közösségek otthona, a XX. század közepén, a káldeus és asszír gyülekezetekkel együtt az ország lakosságának 15 százaléka, közel félmillió ember volt keresztény. A Szaddám-rezsim ugyan nem üldözte ezt a vallási csoportot, a politikai intolerancia miatt mégis sokuk elhagyta hazáját. A 2003-as nyugati inváziót követően azonban – úgy tűnik – a felekezeti viszály „kiszabadult a palackból”: a katolikus Közel-Keletei Népjóléti Szövetség (CNEWA) állítása alapján már csak 300 ezerre tehető az iraki krisztuskövetők száma, százezrek kerestek menedéket Jordániában és Szíriában.


Keresztényekre vadásznak

2011-ben 52 ember halt erőszakos halált keresztény hite miatt Bagdadban – a legsúlyosabb vérengzésre akkor került sor, amikor szélsőséges iszlám-hitűek valóságos ostrom alá vettek egy keresztény imaházat. Más becslések szerint az ország keresztényeinek több mint a fele kényszerből vagy önként – de elhagyta Irakot. Sokuk az ország északi, kurd uralom alatt álló területen lelt menedéket.

Az arab tavasz szele nem volt kegyes Egyiptom keresztényei számára sem: a lakosság közel 10 százalékét kitevő kopt kereszténységre a diktátor megbuktatását követően a támadások össztüze zúdult. A politikai káosz, a növekvő iszlám fundamentalizmus, és a fortyogó diszkrimináció együtt tette kiszolgáltatottá a közösséget.

Ugyanez a folyamat jellemző Szíriára is, ahol egy öt százalékos, erős keresztény közösség került szembe a vallásszabadság ellenségeivel. A vegyesen görög ortodox és katolikus hívek elleni támadások mindennapossá váltak az Asszád-család rezsimjének megdőlésével, az erőszak fenyegetése miatt sok keresztény emigrációba kényszerült: úgy tűnik, egyelőre Szíria házigazdája menekülő keresztényeknek.


Ellenállás!

Vannak pozitív példák is: az apró Libanon több mint egymillió kereszténynek ad otthont – ez a teljes lakosság közel egyharmada. A maronita egyház jelentős befolyással bír az állam ügyeire, így a muzulmán erőszakkal szemben még tartani tudják magukat. A felekezeti viszálytól persze ez az ország sem netes: az egyes vallások követői az 1970-es polgárháború óta ellenségesek egymással. Ám a mai Libanon, ismét visszanyerte a jólétét, továbbra is a tolerancia jellemzi.

A toleráns országok közé sorolható a Jordán Királyság is, ahol ugyan 5 százalékról 3-ra csökkent. a keresztény népesség számaránya, ám a királyi parlament döntései a vallásszabadságot támogatják. Mindez arra mutat, hogy a kereszténységnek egyre inkább számba kell vetnie az átpolitizált iszlám fundamentalizmust, mint a hívők puszta létét fenyegető világjelenséget. Ezzel együtt Krisztus mai követőinek radikálisan ki kell állniuk minden, a keresztény közösségek, gyülekezetek jogait csorbító, veszélyeztető rezsim erőszakcselekményeivel szemben.

 Illyés Szabolcs Forrás: The Korea Times

http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/kilovesi-engedelyek-az-egyhazra/2012-01-17/11975

A bejegyzés trackback címe:

https://kozbenjaro.blog.hu/api/trackback/id/tr443572925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.