Keresztényellenes diszkrimináció „nagy választékban”
Lelkészek elleni támadások Európában
Lelkészek elleni támadások, vallási rendezvények szándékos megzavarása, templomok és keresztény temetők ellen elkövetett rongálások.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angol rövidítése OSCE) szeptember 12-én a római Centro Alcide de Gasperi konferenciaközpontban tartja tanácskozását. Ennek témája az európai keresztyénekkel szemben megnyilvánuló diszkrimináció, sőt a „hate crime”, a gyűlöletbűnözés lesz, amivel ez a szervezet eddig még nem foglalkozott.
Európai keresztényellenes diszkrimináció „nagy választékban”
Az EBESZ vagy OSCE a világ legnagyobb biztonsági szervezete. Tevékenységének súlypontja: a válságok korai felismerése, figyelmeztetés a megelőzésre, a válságkezelés segítése, illetve a válságok lefutása után a rehabilitáció végzése. Itt természetesen elsősorban politikai, emberjogi krízisekről van szó. Az ODIHIR bécsi központjának főmunkatársa, Martin Kugler szerint eddig ténylegesen alig figyeltek oda az európai keresztyénekkel szembeni türelmetlenség és diszkrimináció problémájára. Sem a hírközlő szervekben, sem a politikában nem jelent meg eddig ez a probléma, melynek eseteire Bécstől Nyugatra ugyanúgy oda kell figyelni, mint más irányba. Sok országban ez még egyáltalán nem tudatosult. „Azt várom a római tanácskozástól, hogy a jelenség felismerésének és tudatosításának a sürgősségét sikerül majd elérni, hiszen a problémakezelés, és a megoldás első lépése a felismerés” – nyilatkozta Kugler a kipa katolikus hírügynökségnek.
A konferenciát előkészítő jelentések között találhatók olyanok, melyek az intolerancia és a diszkrimináció több formájáról is beszámolnak. Ezek a „keresztény Európában” egyre többször fordulnak elő. A Nem Kormányszintű Szervezetként (=NGO) működő Iroda 2010 decemberében ötéves összesítő jelentést hozott nyilvánosságra, melyben „nagy választékát adja a megtörtént eseteknek”. A jelentés hírt ad lelkészek elleni támadásokról, vallási rendezvények szándékos megzavarásáról, templomok és keresztény temetők ellen elkövetett rongálásokról. Vannak helyek, országok, ahol középületekről és középületekből eltávolították a vallási jelképeket, s voltak esetek, amikor utcai prédikátorokat vettek őrizetbe. Az esetek növekvő száma azt bizonyítja, hogy a keresztyének az EU országaiban is ki vannak téve a vallásellenes, illetve keresztyénellenes türelmetlenségnek, amit a szakértők két okra vezetnek vissza: a „radikális szekularizmusra, elvallástalanodásra” és az eltúlzott „politikai korrektségre”, ami már önmaga kifordított torzója, az érem másik oldala.
A bizottsági jelentés hiányolja azt, hogy az ilyen európai esetekről még nem készültek összefoglalók és dokumentációk, s még nem létezik ennek nyilvántartása. Az ODIHIR kifejezetten appellál az EU Alapvető Jogok Ügynökségéhez (FRA=Fundamental Rights Agency), s arra kéri a szervezetet, hogy biztosítson prioritást, elsőbbséget ezeknek a témáknak: vallásszabadság, szólásszabadság, lelkiismereti szabadság Európában.
Az alapvető jogokért és a gyűlöletbűnözés ellen!
Abban a tekintetben, hogy a keresztények ellen irányuló türelmetlenség és diszkrimináció milyen formában és módon jelentkezik, vannak különbségek. Például Közép-Ázsiában bizonyos felekezeteket egyszerűen nem ismernek el törvényileg, ez pedig azt jelenti, hogy összejöveteleiket is tiltják. Nyugaton egyre inkább tapasztalható a jogok beszűkítése, így a lelkiismereti szabadság területén. Ha mondjuk egy keresztény orvos bizonyos beavatkozást etikátlannak tart, s megtagadja azt lelkiismereti okok miatt, elveszítheti állását. Ugyanígy vannak esetek, melyek a véleménynyilvánítás jogával vagy a vallásszabadság jogával élő személy hátrányos helyzetbe juttatásáról szólnak. (Emlékezzünk a British Airwaysnél állását veszítő nő esetére, aki a nyakában függő kis keresztet nem volt hajlandó munkahelyén levenni). De volt olyan eset is, amikor valakit, aki egyáltalán nem hisz Istenben, bizonyos keresztyén közösségeknek, munkahelyeknek alkalmazniuk kell csak azért, mert a munkajog nem teszi lehetővé a hit alapján történő kiválasztást.
A szeptember 12-i római tanácskozás kifejezett célja, hogy a növekvő intoleranciát, türelmetlenséget, a „hate crimest”, a gyűlöletből eredő bűnözést, amit kereszténekyek ellen (is) elkövetnek kontinensünkön, dokumentálja és nyilvánossá tegye. Mit tudunk meg Európáról, a demokrácia, a vallási türelem bölcsőjéről? Nézzünk szembe az európai valósággal! S aztán keressük a választ erre a kérdésre a magunk háza táján is: Quo vadis, Europa? És mit tehetünk, teszünk mi a Kárpát-medencében a helyes irány megtartásáért?
Dr. Békefy Lajos
http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/lelkeszek-elleni-tamadasok-europaban/
