Keresztényüldözés ma

Bombatámadás ultraliberális jelszavakkal Chilében három templomban a pápa látogatása előtt

Halálos fenyegetés Ferenc pápának chilei látogatása előtt

2018. január 14. - Emide Buda

Házi készítésű pokolgépek robbantak csütörtökön és pénteken három templomban a chilei fővárosban Ferenc pápa közelgő látogatása előtt. Egy negyedik szerkezetet sikerült a működésbe lépése előtt hatástalanítani .Az ismeretlen merénylők röplapokat is hagytak maguk után, melyeken megfenyegették a pápát, hogy fel fogják robbantani a chilei látogatása során . Az írás stílusa , amiben többek között  kifejezték a keresztény erkölccsel szembeni undorukat, ultraliberális és/vagy marxista elkövetőkre utal. roplap.jpg "A test szabad, tisztátalan és vad." -  szól az üzenet további része. Ellene vagyunk minden vallásos nőnek és férfinak és a prédikátoroknak- így az írás, és a pápai  kontroll elutasításra buzdít. "Szabadnak születtünk, hogy megválasszuk azt , hogy azon az úton járjunk, amelyiken akarunk ." Kérdés persze, hogy ebben miért és hogyan akadályozza őket Ferenc pápa,és miért kellene ezért meggyilkolni."A következő bomba a reverendádban lesz." -áll a röplapon. A chilei biztonságiak nagy erőkkel készülnek a pápalátogatásra, megóvandó a katolikus egyházfő és a hívek biztonságát.

Magyarországi Szent Erzsébetről elnevezett templom felgyújtott bejárata:

templomchile.jpg

Ha nem halasztják el a látogatást, a pápai vizit következő állomása Peru lesz.

Forrás: https://cruxnow.com/global-church/2018/01/12/bomb-threats-issued-pope-francis-ahead-chile-visit/

Újévi mészárlás a templomkapuban.Mit szól ehhez a muszlimsimogató pápa?

Újévi szentmiséről kilépő keresztényeket gyilkoltak meg Nigériában

2018. január 3. szerda 13:31

Ismeretlen fegyveresek támadtak a templom kijáratánál a hívekre az ország déli részén fekvő Omoku városában december 31-ről január 1-jére virradó éjjel, az éjféli mise után. A merényletnek legalább tizenhat halálos áldozata van.

omoku.jpg

Egy rendőr tanúvallomása szerint többen már a helyszínen életüket vesztették, tizenkét embert pedig kórházba szállítottak. Rivers szövetségi állam vezetése csaknem 140 millió forintnak megfelelő összeget ajánlott fel a nyomravezetőnek, aki segít kézre keríteni a felelősöket.

A Nigeria Independent című napilap szerint összehangolt akciót hajtottak végre a miséről hazatérő keresztények ellen a város két különböző pontján, Kirigani és Oboh területén. Egyelőre egy terrorszervezet sem vállalta magára a merényletet.

Forrás és fotó: Avvenire.it

http://www.magyarkurir.hu/hirek/ujevi-szentmiserol-kilepo-keresztenyeket-gyilkoltak-meg-nigeriaban

Magyar Kurír

Nigeria. Uccise almeno 16 persone alla Messa di mezzanotte


 martedì 2 gennaio 2018
All'uscita dalla Messa un gruppo di uomini armati ha aperto il fuoco su alcuni fedeli che stavano uscendo da una chiesa nella città di Omoku, nella notte tra il 31 e il 1°.
Uccise almeno 16 persone alla Messa di mezzanotte

Uomini armati hanno aperto il fuoco su un gruppo di fedeli che tornavano dalla Messa di mezzanotte, a fine anno, nella città di Omoku, nei pressi di Port Harcourt, nel sud della Nigeria, uccidendo almeno 16 persone. 
Molti dei dettagli vanno ancora chiariti e quello che si sa finora è stato reso noto da una fonte della polizia e da un parente di una delle vittime. 

«Diverse persone sono morte sul posto e altre 12, ferite da colpi di arma da fuoco, sono state trasferite in ospedale per le cure», ha detto un poliziotto sotto anonimato. 

Il responsabile per l'informazione di polizia dello Stato di Rivers, Nnamdi Omoni, non ha confermato al momento il bilancio delle vittime, ma ha riferito che è stata lanciata dalle autorità «una caccia all'uomo per assicurarsi che i banditi vengano arrestati e processati». Le autorità locali hanno anche offerto una ricompensa di 200 milioni di mairas, pari a circa 450.000 euro, a chi dia informazioni che portino alla cattura dei responsabili, la cui identità è ignota.

Vanno ancora verificate una serie di informazioni riguardanti l'attacco avvenuto nella città nigeriana di Omoku. In ogni caso, stando a quanto riportato dal Nigeria Independent, gli assalitori hanno effettuato un attacco coordinato contro i cristiani che ritornavano dai servizi religiosi in due luoghi diversi, a Kirigani e Oboh, aree della comunità di Aligwu. Finora non ci sono state rivendicazioni da parte di gruppi terroristici. 

Fegyveresek támadtak meg egy kopt keresztény templomot Kairóban

Kopt keresztény templomra támadtak fegyveresek pénteken Kairó déli részében. A támadásban hárman - más források szerint öten - meghaltak, a biztonsági erők egy támadót agyonlőttek. Az incidens az egyiptomi főváros déli peremén fekvő Heluán negyedben lévő Mar Mina templomnál történt - közölték a biztonsági erők. 

kopten-gut_01.jpg

Rendőrségi vezetők szerint egy fegyveres tüzet nyitott a templom előtt, a biztonsági erők öt tagját megsebesítette, és megpróbált a templomra támadni, de a biztonsági erők agyonlőtték. 

Az al-Ahram kormánylap internetes oldalán közzétett fényképen, amelyen valószínűsíthetően a támadó holttestét ábrázolja, egy szakállas, lőszerekkel teli mellényt viselő, földön fekvő férfi látható.

Az EFE spanyol és a dpa német hírügynökség biztonsági forrásokból úgy értesült, hogy négy áldozat két egyiptomi katona és egy rendőr, valamint a templom gondnoka. Az ötödik halott a támadó. A dpa-nak nyilatkozó, nevének elhallgatását kérő biztonsági vezető szerint volt egy másik támadó is, aki elmenekült a helyszínről.

Legutóbb múlt szombaton támadt egy kopt keresztény templomra egy agresszív muzulmán tömeg Kairó közelében, el-Gíza városában. A támadók összetörtek több berendezési tárgyat, és bántalmazták az ott tartózkodó híveket.

Tavaly decemberben legalább huszonöt ember halt meg a kairói Szent Péter kopt templomnál történt támadásban. Áprilisban virágvasárnapkor két kopt templomban pokolgépes merényletek legalább 47 emberrel végeztek. Mindkét támadás elkövetését az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.

A koptok alkotják a legnagyobb, egyben legősibb keresztény közösséget Egyiptomban. Számukat 7-10 millió közé teszik a mintegy 95 milliós összlakosságon belül. Hoszni Mubarak egyiptomi diktátor 2011-es bukása után, a 2013-ig tartó iszlamista kormány alatt a koptok helyzete nagyon megnehezült. Az olykor több tucat halálos áldozattal járó támadások azonban ezt követően sem maradtak abba.

http://hvg.hu/vilag/20171229_Fegyveresek_tamadtak_meg_egy_kopt_kereszteny_templomot_Kairobankopten-gut_01.jpg

LEÉGETT TEMPLOMOKBAN ÜNNEPELTEK A KÖZEL-KELETI KERESZTÉNYEK

Szomorú képek

Három év távollét után újra szülőföldjükön, otthonaikban ünnepelhették a karácsonyt a Ninive-síkság falvainak iraki keresztényei. Az Iszlám Állam terrorszervezet még 2014 tavaszán tört be a térségbe, és ultimátumot adott a kisebbségnek: a menekülés és a halál közül választhatnak.

Három év alatt több mint százötvenezer keresztényt űzött el szülőföldjéről az Iszlám Állam népirtó területfoglalásával. Irakban mindössze negyedmillió keresztény maradt, idén decemberben viszont visszatért otthonába az elmenekült kisebbség harmada, akiket városaik, házaik és templomaik romjai fogadott.

Az egyik ilyen település Karakos városa, ahol idén karácsonykor nem csupán Krisztus születését ünneplték, hanem az iraki kereszténység Iszlám Állam utáni újjászületését is. A kis város lakói mindenüket hátrahagyták, hogy megtarthassák a hitüket, a helyreállítás azonban lassabban halad a vártnál. Először a házakat kell rendbe hozni, majd a mezőgazdasági eszközöket és az állattartományt kell pótolni.

A városban még mindig nincs ivóvízellátás, a családok generátorokkal jutnak áramhoz. Egy lerombolt otthon újjáépítése egy- és tizenötmillió forintnyi költséggel jár, a pénzt azonban szinte senki nem tudja önállóan előteremteni, hiszen az Iszlám Állam elől elmenekült lakók vagy hátrahagyták vagyonukat, vagy felélték megtakarításaikat a többéves távollét alatt.

Az egyik legjelentősebb angol nyelvű katolikus internetes oldal, a National Catholic Register a káldeai katolikus egyház szerzetes papjával, Salar Kajo atyával készített riportot, aki a dzsihadisták megszállása alatt is Teleskofban maradt. Az atya elmesélte, hogy az otthonukba visszatért keresztények apránként építik újra házaikat és életüket. Újból felszentelték és kinyitották az Iszlám Állam által súlyosan megrongált Szent György-templomot, hogy karácsonykor mindenki betérhessen. A fiatalok még betlehemi jászolt is építettek, és egy hatalmas karácsonyfát is felállítottak.

„Úgy érezzük, hogy ez a karácsony nagyon különleges a számunkra, mivel három évet a falvainkból kiűzve töltöttünk” – mondta, a karácsonyt a szellemi szolidaritás ünnepének is nevezve. A legnagyobb ajándék az lenne, ha a keresztény közösségek a világ különböző részeiről mind összefognának, és segítenének újjáépíteni a falvakat, és támogatni a békét a térségben – tette hozzá.

http://magyaridok.hu/kulfold/leegett-templomokban-unnepeltek-kozel-keleti-keresztenyek-2619556/

Metodista templomban robbantotta fel magát egy férfi Pakisztánban

Az iszlám területeken ilyen egy keresztény vasárnap

Legalább öt ember meghalt és több mint kéttucatnyian megsebesültek vasárnap egy délnyugat-pakisztáni keresztény templom elleni öngyilkos merényletben – közölték a hatóságok.

kvetta.jpeg

 

Az istentisztelet alatt próbált meg behatolni két merénylő egy metodista templom épületébe Beludzsisztán tartomány székhelyén, Kvettában. Az egyik támadót a rendőrök még a bejáratnál feltartóztatták és lelőtték, de a másiknak sikerült bejutnia az épületbe, ahol felrobbantotta magát.

Általában 250 körül van a hívek száma a vasárnapi istentiszteleten a kvettai metodista templomban, de a karácsony előtti időszak miatt most több mint 400-an voltak az épületben – mondta a kvettai rendőrség egyik vezetője. A különleges biztonsági intézkedésekből kifolyólag nem lett sokkal több áldozata a merényletnek.

Az Iránnal és Afganisztánnal határos Beludzsisztán tartományban az utóbbi években iszlamista militánsok számos támadást hajtottak végre, valamint szeparatista csoportok is lázadást folytatnak a térségben.

MTI

A blaszfémiának nincs határa! Pornófilmet forgattak több eperjesi templomban.

Eperjes | Az egyik legnagyobb pornómegosztó portálra felkerült egy film, melyet az egyik eperjesi templomban forgattak le. A hívők és az egyház felháborítónak tartják az esetet és feljelentést fontolgatnak. Kiskorúak számára nem ajánlott tartalom következik.

A videó az Eperjes egyik szimbólumának tartott templomban játszódik. A felvételen erotikus jelenetek követik egymást, egy nő mutogatja a fenekét, majd a melleit. Ezt követően egy férfi csatlakozik hozzá és a pár közösülni kezd pont ott, ahol a hívők vasárnaponként imádkoznak - írja a noviny.sk.

A videót három minimum három évvel ezelőtt forgatták. A helyi lakosok értelemszerűen felháborodtak, különösen, hogy a videót legalább három templomban forgatott jelenetekből vágták össze.

Az egyház feljelentést tesz az ügyben.

https://ujszo.com/regio/18/pornofilmet-forgattak-tobb-eperjesi-templomban

Keresztény egyetemistákat gyilkolt az Iszlám Állam Homszban (Videó, Képgaléria)

 

Szíria

2017. 12. 05.

Keresztény egyetemistákat gyilkolt az Iszlám Állam Homszban (Videó, Képgaléria)



Pokolgépet robbantott a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet Homsz városában, egy kisbuszon. A merényletben tizenhatan megsebesültek, s nyolcan életüket vesztették – többségében egyetemisták, köztük négyen keresztények voltak.

A robbantást a Baasz Egyetem közelében követték el, az áldozatok között hat nő és két férfi található, közülük legalább hat egyetemi hallgató volt. Az Iszlám Állam propagandamédiájában ugyanakkor azt hazudta, hogy a támadásuk célpontja egy katonai jármű volt, s csak kormánypárti katonák haltak meg.

Képek az áldozatokról: https://orientalista.hu/kereszteny-egyetemistakat-gyilkolt-az-iszlam-allam-homszban-video-kepgaleria/

Iráni keresztények. Börtönben szenvedni Krisztusért.

Irán: Aki áttér, börtönre számíthat



Az országban élő keresztény és zsidó kisebbség hivatalosan bevett felekezetnek számít, ám hittérítő tevékenységet nem folytathatnak. Sokféle módon korlátozzák a tevékenységüket. Az iszlámról áttért keresztényeket üldözik, és a „nemzetbiztonság veszélyeztetése” címén súlyos börtönnel sújtják ők

Maryam (Naszim) Naghash Zargaran – négy év után – 2017. augusztus 1-jén szabadult a teheráni Evin fegyházból. Az iszlámról kereszténységre tért 39 éves nő nagyon rossz egészségi állapotban van. Többször éhségsztrájkba lépett, hogy tiltakozzon az amúgy is hírhedt fegyintézet közismerten rossz orvosi ellátása miatt. Zargarant nem sokkal szabadulása előtt újabb vád érte. A nő üzent dr. Khani börtönorvosnak, hogy egy fogoly eltörte a lábát. Khani azonban súlyos fájdalmai ellenére sem nézte meg a beteget.

Az ellene hozott újabb vádakról azonban semmit sem közöltek a fiatal nővel, aki ezt nyilatkozta az iranhumanrights.org internetes oldalnak:

„Így akarnak tovább zaklatni és félelemben tartani.”

Az iráni rendőrség újabb és újabb koholt vádakat eszel ki, hogy szabadulásuk után is megkeserítse a volt foglyok életét. Tovább súlyosbítja Maryam helyzetét, hogy hat hónapig nem hagyhatja el Iránt.

Naderi 15 évet kapott

A szintén iszlámról kereszténységre tért Amin Afshar Naderi sorsa még rosszabb. A fiatalembert több más kereszténnyel együtt a 15 ezer lakosú Firuzkuh kisvárosban (Teherán tartomány, Észak-Irán) 2016. augusztus 26-án piknikezés közben vették őrizetbe.

A bíróság 2017. július 3-4-én tartotta a tárgyalását, ahol 15 év fegyházra és 2 év száműzetésre ítélték. A részletes indoklás így szólt: 10 év jár a házi istentiszteleteken való aktív közreműködésért, amellyel az állambiztonságot fenyegette. Ezt gyakran alkalmazzák konvertiták esetében. A maradék 5 év pedig a feltételezett blaszfémia (istenkáromlás) büntetése.

Éhségsztrájk a figyelem fönntartásáért

Naderi 2017 februárjában kezdett először éhségsztrájkolni egyik keresztény társával, Hadi Asgarival, mivel a fegyintézet igazgatója nem engedte kezelni Asgari bélfertőzését. Naderi 2017 júliusában újabb, 3 hétig tartó éhségsztrájkba lépett, hogy fölhívja a figyelmet az Evin börtönben uralkodó katasztrofális állapotokra. Három nappal az éhségsztrájk kezdete után levelet írt a bírónak, amelyben kifogásolta a fegyintézetben tapasztalt visszásságokat

„Egy éve szenvedek fogolytársaim, a fegyőrök és a többiek bántalmazásaitól. Mit vétettem Önnek és a hazámnak, hogy ennyire gyűlölnek? A bibliából megtanultam szeretni és imádkozni ellenségeimért. De Önök mit tanultak?”

Naderi azzal is vádolja a hatóságokat, hogy szándékosan akadályozták a nemzetközi képviselőket, hogy július 5-én meglátogassák őt.

Erőszakkal visszatéríteni az iszlámra

A fiatalember 2017. július 25-én félbeszakította éhségsztrájkját, amikor mintegy 21 millió forintnak megfelelő iráni riál óvadék ellenében szabadon engedték arra az időre, míg lefojtatják a fellebbezési eljárást. Heiner Bielefeldt német teológus, filozófus, jogtörténész, az ENSZ vallás- és meggyőződés szabadságával foglalkozó volt különmegbízottja így nyilatkozott az esetről:

„Az óvadék szokatlanul magas összege, amelyet csak egy gazdag család képes előteremteni, arra sarkallja az érintettet, hogy inkább visszatérjen az iszlámra.”

Maryam Naghash-Zargaran és Amin Afshar Naderi története csak két kiragadott eset. Az iráni konvertitákat hitehagyás miatt simán halálra is ítélhetik, ahogyan 2010-ben történt Juszuf Nadarkani lelkésszel. Óvatos reményre ad okot, hogy az utóbbi években nem született halálbüntetés ilyen esetekben, de az áttértekre nehezedő nyomás nem csökken.

Egyedül 2016-ban legalább 193 keresztényt – köztük sok megtértet – börtönöztek be Iránban. És végül egy sokatmondó adat: 2017. április-június között mindössze egyetlen bíró legalább 16 keresztényre 5-10 évnyi börtönt szabott ki.

Irán és Szaúd-Arábia: Harc az igaz iszlámért

A Közel-Kelet konfliktusait majd 1400 éve átszövi a politika. Az ősi gyűlölködés a teokratikus államokat sem kíméli. A síita Irán az iszlám világ uralkodói szerepére tör, hogy a szunnita Szaúd-Arábiával szemben egyedül képviselhesse az igaz hitet. Irán ereje képes elpusztítani Izraelt, míg az USA-val szövetséges szaúdi diktatúra garantálja a biztonságot.

Belpolitikailag Irán mérsékeltebb vonalat képvisel Szaúd-Arábiánál. Míg Szaúd-Arábiában egyáltalán nem létezik vallásszabadság, csak muzulmánok lehetnek állampolgárok és a konvertitákat halállal büntetik, az iráni alkotmány – legalább papíron – biztosítja a vallásszabadságot. A keresztények, zoroasztriánusok és zsidók hivatalosan is elismert vallási kisebbség. Bár másodrendű állampolgárok, alapvetően gyakorolhatják a hitüket. Téríteniük azonban szigorúan tilos.

A kereszténység elismerése csak az ókori keresztény felekezetekre vonatkozik (örmények és asszírok). Az evangéliumi hívőket nem ismerik el kereszténynek, és mint iszlámról áttérteket kíméletlenül üldözik. Iránban a síita felekezethez tartozás olyannyira a nemzeti identitás része, hogy az iráni jog nem is ismeri a nemzeti, csak a vallási kisebbség fogalmát.

Orientalista.hu –  Víz Péter, CSI Magyarország

http://orientalista.hu/iran-aki-atter-bortonre-szamithat/

 

Mészárlás egy texasi istentiszteleten. Borzalmas!

Lövöldözés volt vasárnap a déli órákban egy dél-texasi baptista templomban, a hatóságok szerint többen életüket vesztették. A BBC legalább 27 áldozatról és 20-25 sérültről tud.

A támadás Sutherland Springsben történt, délelőtt 11:30-kor adott le gyors egymásutánban legalább húsz lövést a támadó a templomban - mondta egy szemtanú a CNN szerint.

 

Az első jelentések több halálos áldozatról és sebesültről szólnak, a BBC legalább 27 áldozatról számolt be. Egy rendőr szerint 20-25 sérültje is van a mészárlásnak.

A közeli Conelly Memorial Medical Center kórházba több sérültet is szállítottak, de az intézménynél arra nem tudtak válaszolni, hány áldozat lehet.A CNN közölte, a támadót kisebb üldözés után végül lelőtték a rendőrök.

 

A helyszínen az FBI vette át a nyomozást, több helikopter is érkezett.

Megszólalt Greg Abott texasi kormányzó is, aki szerint imádkoznak azokért, akiknek bajuk esett a támadásban.

A külföldön tartózkodó Donald Trump amerikai elnök a Twitteren azt írta, Japánból figyelemmel követi az eseményeket.

http://hvg.hu/vilag/20171105_texas_lovoldozes

Torta Lucifer szülinapjára. Provokáció a javából!

Arra köteleznék a keresztény péket, hogy süssön tortát a Sátánnak

Egészen sokkoló történetek érkeznek az Egyesült Államokból. Egy coloradói keresztény péket bepereltek azért, mert nem akart esküvői tortát készíteni egy meleg párnak. Most ismét provokatív megrendelést kapott: tervezzen tortát a Sátán születésnapjára.

A The Daily Signal számolt be róla, hogy szeptember végén Jack Philips-t újabb inzultus érte. Elmondása szerint, a vallásszabadság értelmében mindig teljesítette a vallási jellegű kéréseket. Most viszont Lucifer születésnapját akarta valaki tortával megünnepelni.

Fordított kereszt Lucifer szülinapjára

A megrendelés értelmében Lucifer feje felett kellett volna lennie egy fordított keresztnek.

Az eset is jól megmutatja, hogy a vallási meggyőződést mennyire megpróbálják eltiporni az Egyesült Államokban.

Phillips ügyvédeit már így is megdolgoztatta az a meleg pár, aki esküvői tortát rendelt a keresztény péktől. A Colorado állambeli bíróság diszkrimináció bűntettében el is ítélte.

Phillips a The Daily Signal-nak elmondta, hogy a hite miatt nem ünnepelhet az azonos nemű kapcsolatokat, és nem járulhat hozzá semmilyen perverzitáshoz, vagy boszorkánysághoz.

Ostrom alatt a keresztény pék

A luciferes megrendelés is a keresztény pék elleni támadás része, mivel a sátánisták vallási diszkriminációra hivatkozva perelhetik a péket.

Ráadásul egy hónapon belül ez már a második eset, hogy sátánistákról kap megrendeléseket. A következő állt az egyik emailben:

http://breitportal.hu/2017/10/26/kereszteny-pek-satannak/

“Gondoltam, hogy megkereslek, hogy süss nekem egy tortát, mivel nagyon erkölcsös embernek tűnsz tekintve, hogy nem sütsz tortát a meleg pároknak. Tekintve, hogy a vallás egy védett kategória, remélem hogy ezt a tortát már meg fogod sütni, hogy a vallásos barátaimmal együtt megünnepelhessük Lucifer születésnapját most novemberben pár nappal Halloween után.”                

Nem csak beszélni! Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről Budapesten

Elhallgatott válság – Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről Budapesten

2017. október 12. csütörtök 17:40

„Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra” címmel a keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferenciát szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma október 12–13-án Budapesten.

A rendezvényen többek között felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint több közel-keleti egyházi vezető.

A konferencia első napján Veres András püspök köszöntőbeszédében a keresztényüldözés tényét a hit szempontjából közelítette meg.

* * *

Veres András püspök beszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak (Jn 15,20).

Tisztelt Konferencia!

A keresztény ember számára ismerősen hangzanak Jézus ezen szavai. Éppen ezért az üldözött keresztényt nem érik pánikszerűen azok a jelenségek, amelyek újra és újra keresztény méltóságukban, indentitásukban és létükben sértik őket. Jézus nyugalomra intette követőit abban az esetben, ha mindezek bekövetkeznek. Sőt, még ennél is tovább ment, amikor azt mondta övéinek: Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam (Mt 5,10–11). Sokak számára nehezen érthető vagy elfogadható szavak ezek. Pedig ez a jézusi bátorítás adott erőt minden kor keresztény vértanúinak az üldöztetések és a megpróbáltatások idején.

Hiszem, hogy nincs ez másképpen ma sem. Sok üldözött keresztény merít erőt ma is Jézus szavaiból. Mégis döbbenettel halljuk naponta a híreket, hogy pusztán keresztény voltuk miatt milyen sokan szenvednek üldözést, sőt vannak, akik életükkel fizetnek a Krisztushoz tartozásukért. Néró és a keresztényüldöző római császárok óta egészen napjainkig semmit sem tanultak a politikai élet egyes hatalmasságai. Pedig, ha más nem, legalább a kétezer éves tapasztalat meggyőzhetné őket Tertulliánus felismerésének igazságáról: A vértanúk vére – a keresztények magvetése. Vagyis, az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus Egyházát. Szent II. János Pál pápa írta a Tertio millennio adveniente című apostoli levelében: a második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett. Ezért reméljük, a jelenlegi üldözés is Közel-Keleten, Afrikában, Európában, illetve szerte a világban, végső soron most is az Egyház erősödését fogja eredményezni.

Mi, magyarok, itt a Kárpát-medencében különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztény testvéreinkkel. A tatár invázió, majd a török megszállás, végül a szovjet elnyomás háromszor is szinte a teljes megsemmisülésig próbára tette keresztény létünket. Saját tapasztalatból is ismerjük még azt a gátlástalan gyűlöletet, amely a keresztény hit teljes megsemmisítését tűzte ki célul. Ezért is tudunk nemcsak együtt érezni, hanem az együtt szenvedés, a compassio érzése is átjárja a szívünket, amikor hallunk a híradásokból közel-keleti keresztény testvéreink véres üldözésének egy-egy újabb megnyilvánulásáról.

De azért is ébred szívünkben a compassio, az együtt szenvedés érzése üldözött testvéreink iránt, mert félelemmel töltenek el bennünket az Európában megjelent keresztényellenesség megnyilvánulásai. Nemcsak a nyíltan vallási indíttatású esetekre gondolok, mint a Franciaországban megölt papra, vagy az Allah nevében elkövetett késelésre és különböző terrorcselekedetekre, hanem azokra a keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek már jó néhány éve terjednek Európa-szerte. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk, hogy bizony a történelem folyamán eddig minden véres üldözés valahogy hasonló módon kezdődött el. Most még csak tiltják a feszület, a vallási szimbólumok elhelyezését vagy viselését; esetleg gúnyt űznek a szent dolgokból és vallási érzésekből; vagy éppenséggel a magát függetlennek tartó média összehangoltan, teljes letámadást indít azok ellen, akik hitük igazságait és vallási értékrendjüket tanítva az övéktől eltérő véleményt képviselnek. De előbb-utóbb ez a magatartás a véres gyűlölet formáját öltheti! Szavakban már most is megvalósulóban van. A keresztényellenesség durva megnyilvánulásai ezek, s nem egy távoli országban, hanem itt, ma, nálunk, a XXI. század Magyarországán is megtörténik a demokrácia és a véleményszabadság égisze alatt. Sajnos, mindegyik általam felsorolt jelenségre több esetet is tudnánk felsorolni.

Ezért is értjük és érezzük a Közel-Keleten üldözött keresztény testvéreink félelmeit és szenvedéseit jobban, mint esetleg valamely nyugat-európai ország keresztényei. Ugyanakkor ámulatba is ejt bennünket az ő hősiességük, és lelkiismeret-vizsgálatra késztet bennünket az ő helytállásuk. Sorsukat látva kikerülhetetlenül válaszadásra sürget bennünket a kérdés: Vajon mi mennyire állunk készen arra, hogy hitünkért szenvedjünk, vagy ha kell, akár az életünket is adjuk érte?

Őszinte tisztelet és elismerés mindazoknak, akik ezt a konferenciát létrehívták. Érzékenyítő hatása lehet az egész társadalom felé – reméljük, nem csak Magyarországon –, hogy minél többen odafigyeljenek napjaink e súlyos problémájára, a megvalósult keresztényüldözésre és az egyre mélyülő kereszténygyűlöletre. Kívánom, hogy hassa át e konferencia munkáját az őszinte felelősség, a kölcsönös tisztelet és a krisztusi szeretet! Isten áldása legyen a munkánkon!

* * *

Az MKPK elnökének szavai után John Oluwafemi Oni, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán a magyar kormány ösztöndíjasaként tanuló nigériai keresztény fiatal tanúságtétele hangzott el. Elmondta, a multikulturális Nigériában a viszonylagos béke 2009 után bomlott fel végzetesen, az Iszlám Állam hatására egyre erősödő nyugatellenes, dzsihadista Boko Haram kegyetlenkedései miatt 2,3 millió nigériai kereszténynek kellett elhagynia otthonát. Tízezreket öltek meg. 2014-ben 276 gyermeket raboltak el egy faluból, azóta sem találták meg őket. Az öngyilkos merénylők miatti félelem oda vezetett, hogy például az egykor öntudatos nigériai keresztények templomai az ország függetlenségének napján (október 1.), a hagyományosan igen jelentős ünnepen üresen maradtak, mert a hívők veszélyben érezték az életüket. A hazánkban tanuló nigériai egyetemista megköszönte a magyar kormány segítségét.

Idén szeptemberben nigériai, egyiptomi, iraki, izraeli, szíriai, libanoni keresztény egyetemisták (összesen nyolcvanan) kezdhették meg tanulmányaikat magyarországi egyetemeken a kormány ösztöndíjprogramjának keretében.

A konferencia következő felszólalója Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Felhívta a figyelmet Magyarország Alaptörvényének kezdőszavaira – „Isten, áldd meg a magyart” –, s ezáltal arra, hogy amikor a magyar kormány az üldözött keresztényeket segíti, velük közösséget vállal, az Alaptörvény szellemében teszi ezt. Rámutatott arra is, hogy a kereszténység lényegéhez tartozik a tanúságtétel, s ennek súlyos következménye lehet a vértanúság. Pál apostol nyomán a református püspök hangsúlyozta, ha van együttérzés (compassio, szümpateia) üldözött testvéreinkkel, akkor gyakorolnunk kell velük kapcsolatban a szümmartíriát (közösség a tanúságtételben) is, ezt pedig a Szentírás szerint a Szentlélek munkálja bennünk. „Imádkozzunk a hatalmasokért, a népek vezetőiért, hogy békésebb időket élhessünk, és cselekedjünk másokért, a szenvedőket segítve!” – mondta Szabó István az Ora et labora bencés elvére és az Orando et laborando református erényére hivatkozva.

A következő tanúságtevő Husam Banno iraki ösztöndíjas volt. Elmondta, hogy a legnagyobb iraki keresztény városból, Karakosból származik, de Bagdadban született, és ott nem vehetett fel keresztény nevet. Iskoláskorában késsel fenyegették, hogy térjen muszlim hitre, egyik tanára mentette meg. Később a moszuli egyetemre járt, az odavezető buszúton számtalanszor kapott bombatalálatot a helyi járat, mégis mindig megmenekült. – Az Úr és a Szűzanya mindennap velünk volt – mondta.

2014-ben az Iszlám Állam támadásai miatt a családjának menekülnie kellett Karakosból, és csak három év múlva térhettek vissza, porig égett otthonukhoz. Azóta elkezdődött a város újjáépítése.

A konferencia következő előadója Orbán Viktor miniszterelnök volt, aki elmondta: a közel-keleti és afrikai egyházi vezetőket meghallgatva, az ő tanácsukra, kérésükre a magyar kormány arra törekszik, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik is laktak. A nemzetközi téren pedig a döntéshozókat „ki kell szabadítanunk az emberjogi szómágia és a politikai korrektség béklyóiból” – hangsúlyozta a miniszterelnök, sorolva a vallásokkal és a vallásszabadsággal foglalkozó kutatóintézetek által egyöntetűen alátámasztott tényeket, amelyek szerint a vallások közül jelenleg a kereszténységet éri a legnagyobb üldözés a világban: száznyolc országban összesen mintegy 215 millió embert érint.

Magyarország stabil ország, ezért abban a helyzetben vagyunk, hogy szót emelhetünk az üldözöttekért, és segíthetjük őket oly módon, hogy közvetlenül az üldözött egyházakhoz juttatjuk el az erőforrásokat – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök köszöntőszavai után Shari Makar kopt keresztény műszaki egyetemista beszélt hazánkban megkezdett tanulmányairól, és méltatta országunk inspiratív kultúráját.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a konferencia házigazdája a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára utalva felhívta a figyelmet arra, hogy itt van az ideje a keresztények összefogásának. – Mutassuk fel az egységben rejlő hitelességet, dolgozzunk együtt az emberi közösség javára – hangoztatta.

A plenáris ülésen közel-keleti püspökök ismertették a helyi egyházak életét, és felszólították a nemzetközi közösséget az azonnali cselekvésre az üldözött keresztények érdekében. Basan Matti Warda, aki Raphael I. Sakót, a Babiloni Káld Katolikus Egyház pátriárkáját képviselte, II. Efrém Ignác, az Antiochiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája, valamint III. József Ignác Júnán, az Antiochiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája szólalt fel a konferencián.

Felolvasták Christoph Schönborn bíboros üzenetét, előadást tartott Hilarion volokolamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külügyi osztályának vezetője, Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja, valamint Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának európai parlamenti társelnöke.

Hölvényi György arról beszélt, nehéz megértetni az európai parlamenterek jelentős részével, hogy amikor a keresztényüldözésről szólunk, nem másokkal szemben emeljük ki keresztény testvéreinket. Az EU jelenlegi politikusai nem igazán értik meg, hogy az üldözött egyházak vezetői azt közvetítik felénk, hogy a rájuk bízott hívek őseik földjén szeretnének élni, ott, ahol megkeresztelték őket.

Le kell rázni magunkról az érdektelenséget, hiszen a Közel-Keleten egyenesen a kereszténység bölcsőjét érintő katasztrófa fenyeget – figyelmeztetett Hölvényi György.

A keresztényüldözésről szóló kétnapos nemzetközi konferencián bemutatták a Migrációkutató Intézet éves jelentését, majd szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás.

A magyar kormány 2016-ban létrehozta a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot, valamint segít helyreállítani a keresztény közösségek házait és templomait a közel-keleti térségben. Az Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából közösségi házakat is építenek Irakban, Szíriában és Libanonban.

Létrehoztak egy speciális ösztöndíjprogramot is az üldözött keresztény fiatalok számára, így ők magyarországi tanulmányaik után otthonukba visszatérve közösségük meghatározó és megtartó tagjai lehetnek. Dolgoznak egy magyar alapítású egyetem létrehozásán is a térségben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közreműködésével.

Az iraki város, Tell-Uszkof megrongált lakóházainak helyreállításához a magyar kormány 580 millió forint támogatást nyújtott, amelynek köszönhetően több száz jelenleg belső menekültként élő iraki keresztény család térhet majd vissza otthonába, valamint támogatták az Antiochiai Szír Katolikus Egyház, illetve a Szír Ortodox Egyház humanitárius tevékenységét is. A magyar Országgyűlés valamennyi párt támogatásával közös határozatot fogadott el arról, hogy elítéli a keresztényüldözést, valamint az Iszlám Állam tevékenységét, és felszólítja a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy kezdeményezzen eljárást a keresztények legyilkolása miatt.

Fotó: Illyés Tibor/MTI; Botár Gergely/Kormány.hu

Körössy László/Magyar Kurír

https://www.magyarkurir.hu/hazai/elhallgatott-valsag-nemzetkozi-konferencia-keresztenyuldozesrol-budapesten

Gyilkosság az istentiszteleten. A lelkész életveszélyes állapotban.

 Washington, 2017. szeptember 25., hétfő (MTI) - Szudáni bevándorló lövöldözött vasárnap az Egyesült Államokban Tennessee állam egyik templomában.

church.jpg

    A lövöldözésnek - amely a vasárnap délelőtti istentiszteleten történt a Nashville melletti Antioch városkában - egy halálos és hat sebesült áldozata van. Megsebesült a merénylő is.  
    A nyomozásba bekapcsolódott Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közölte: az elkövető a 25 éves Emanuel Kidega Samson, aki Szudánból vándorolt be az Egyesült Államokba 1996-ban, és legálisan tartózkodik az országban. A gyanú szerint két pisztolyt vitt magával a Krisztus Temploma kápolnába, amelyet többségében fehér amerikaiak látogatnak. Emanuel Kidega Samson fekete bőrű.

gyilk.jpg
    Az első jelentések szerint Samson maga ellen fordította a pisztolyt és öngyilkosságot akart elkövetni, ám vasárnap estére ez a vélekedés megdőlt, és a rendőrség azt valószínűsíti, hogy a fegyver véletlenül elsülve sebesítette meg a férfit. Nashville rendőrkapitánysága Twitter-bejegyzésben tudatta, hogy Samsont még vasárnap, a kora esti órákban kiengedték a kórházból, és gyilkosság, valamint gyilkossági kísérlet miatt emelnek vádat ellene.
    A lövöldözés halálos áldozata egy 39 éves nő, a sebesültek egyike, a templom 60 éves lelkipásztora válságos állapotban van.
    A rendőrség egyelőre nem közölt semmit a lövöldöző indítékairól.

kjj \ kwr \ gtr

MTI 2017. szeptember 25., hétfő 4:15

 

http://edition.cnn.com/2017/09/24/us/tennessee-church-shooting/index.html

KERESZT-TŰZBEN KERESZTÉNYÜLDÖZÉS A KÖZEL-KELETEN |

Egy felekezethez, vallási csoporthoz való tartozás ma is lehet kiváltó oka annak, hogy valaki üldözötté, áldozattá váljon. A legtöbb támadás a vallási diszkriminációt monitorozó intézetek kutatásai alapján a keresztényeket éri. Különösen súlyos a helyzet a Közel-Keleten, a kereszténység bölcsőjében, ahol  kétezer éves keresztény közösségek megmaradását fenyegeti veszély.

A naponta ismétlődő robbantások, véres összecsapások, az egész Közel-Kelet és Észak-Afrika nagy részét elárasztó humanitárius katasztrófa a hírösszeállítások rutinszerűen ismételt elemévé vált. A térség háború és erőszak sújtotta országaiban a személyes és a közösségi tragédiák mindenkit érintenek. 
A keresztények sorsa azonban kiemelt figyelmet követel, hiszen az elmúlt évek eseményei korábban soha nem látott mértékben rázták meg közösségeiket és gyorsították fel számarányuk radikális csökkenését. 
A nyugati kultúra keresztény gyökerei a Közel-Kelet véráztatta földjébe ágyazottak, kitépésük, elhalásuk az egyetemes emberi civilizációt alapjaiban rengetheti meg.

A szélsőséges, dzsihadista szervezetek és a muszlimok közé semmi esetre sem tehető egyenlőségjel. Az iszlám legszélsőségesebb értelmezését valló dzsihadista szalafizmus a 20. század második felében alakult ki. A jelenkori dzsihadizmus legmeghatározóbb szervezete a magát “Iszlám Állam Irakban és Levantében” (röviden ISIS) nevező terrorszervezet. Az ISIS mellett azonban többszáz hasonló elveket valló fegyveres csoport működik a térségben.

Az emberek ellen elkövetett erőszak mellett mindennaposak az épített örökség elleni támadások is. A keresztények kultikus helyei a terroristák számára a pogányság jelképei, amelyeket el kell pusztítani. A támadások célja egyrészt a szimbolikus jelentőségű épületek megsemmisítése, másrészt pedig lakóházak lerombolása.

A támadások és keresztényellenes atrocitások következményeként évtizedek óta tart a keresztények elvándorlása a Közel-Keletről. Ennek nyomán végleg eltűnhet a kereszténység a térségből.

A közel-keleti keresztény közösségek apadása kétségbeejtő méreteket öltött az elmúlt években. Reménységet tápláló fejleményekre és kezdeményezésekre is találunk azonban példát. Világszerte egyre több erőfeszítés történik, amelyeknek célja a probléma hangsúlyozása mellett az otthonmaradás, az újjáépítés és a hazatérés elősegítése.

A kiállítás célja, hogy tudományos alapokra helyezve, történetileg és szakmailag alátámasztva felhívja a figyelmet a Közel-Keleten zajló folyamatokra, rámutatasson a helyzet tarthatatlanságára, feltárja az okokat, és felvázolja a következményeket.
A bemutatott személyes történeteken keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az egyénekre, akik egy-egy közösséghez, kultúrához való tartozásuk miatt szenvednek el ma is rendkívül súlyos atrocitásokat.

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar és keresztény kultúrának, illetve annak történeti örökségének őrzője és kezelője, feladatának tartja, hogy ezeket a problémákat kielemezze és érzékenyen megjelenítse. 

Főkurátor: Dr. Speidl Bianka (Migrációkutató Intézet)
Szakértő, kurátor: Horváth- Sántha Hanga (Migrációkutató Intézet)
Szakértő, kurátor: Mércz András (Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete)
Szaktanácsadó: Dr. Kiss Etele (Magyar Nemzeti Múzeum)
Projektkoordinátor: Varga Lujza (Magyar Nemzeti Múzeum)

A kiállítás az állandó kiállítás belépőjegyével látogatható.

Svédország szellemi halálmenete

Megtiltották az imádkozást egy svéd óvodában

A svéd hatóságok megtiltották, hogy a gyermekek asztali áldást mondjanak, és a Bibliáról tanuljanak egy svédországi, keresztény szervezet által működtetett óvodában, mert szerintük az sérti az oktatási törvényt.

A 2010-ben elfogadott oktatási törvény tiltja, hogy oktatási intézményekben a tanítás vallási elemeket tartalmazzon. A törvény betartását tanügyi ellenőrök felügyelik, akik most már a tanórákon kívüli időt is figyelik. Legutóbb az egyik vidéki óvodában tiltották meg az ebéd előtti imádságot.

prayer-school.jpg

A svéd nemzeti televízió értesülései szerint a tanügyi ellenőrök azt kifogásolták, hogy a gyermekek ebéd előtt imádkoztak és azt, hogy az óvoda pedagógusai egy különfoglalkozást, úgynevezett Biblia-Nasit rendeztek délutánonként, ahol a Bibliáról beszélgettek az óvodásokkal.

A brit Heat Street hírlap információi szerint az óvoda pedagógusai azzal védekeztek, hogy az ebédidő és az asztali áldás nem tartozik sem a tanítási naphoz, sem az oktatáshoz, ezért a törvényi tiltás nem vonatkozik rá.

A tanügyi ellenőrök ezért – hogy biztosra menjenek – egyszerűen betiltották az az “Ámen” szó használatát az óvoda falain belül. Így mostantól a gyermekek ebéd előtt nem egy áldást, csak egy rímecskét mondhatnak el, amiben megköszönik a napot, az esőt és az ételt. A bibliai témákat érintő beszélgetést a tanügyi ellenőrök szintén megtiltották, holott a hittanítást az oktatási törvény engedélyezi a vallási intézmények.

Ez nem az első eset, hogy a keresztény tradíciókat támadják Svédországban. Másfél éve egy stockholmi templomról akarták leszedni az összes keresztet és Mekka irányába fordítani, tavaly karácsonykor pedig az önkormányzati villanypóznák karácsonyi díszkivilágítását tiltották be. A kezdeményezők szerint ugyanis a keresztény jelképek rossz érzést keltenek a muszlim bevándorlókban, akik így nem érzik magukat otthon Svédországban.

Orientalista.hu – Hirado.hu

http://orientalista.hu/blog-post/megtiltottak-az-imadkozast-egy-sved-ovodaban/

Borzalmas gyerekmészárlás Egyiptomban

Herodes mai iszlamista utódai

Merénylet egy kopt keresztényeket szállító busz ellen – videó

Húsvéti bárányok. Mészárlások Egyiptomban.

Az iszlamista terrorszervezet vállalta a felelősséget a több tucat áldozattal járó merényletért. 

Keresztény templomok ellen követett el merényletsorozatot az Iszlám Állam. A vasárnapi terrortámadásokban legalább 36 ember halt meg, több mint száz pedig megsérült. Az első pokolgépet a Kairótól alig száz kilométerre lévő tantai Szent György-templomnál hozták működésbe. Pár órával később, Alexandriában is bomba robbant egy javarészt keresztények lakta negyedben, ahol legalább 11-en vesztették életüket. Az összehangolt terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

A támadások helyszínei tele voltak emberekkel, mivel sokan voltak kíváncsiak virágvasárnapi misére. 

Fotó: AFP
Az ISIS jelentős területeket tart uralma alatt a hivatalosan Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten. 

A világ minden táján megdöbbenés övezte a támadást, több vezető politikus is elítélte a merényletet.

Fotó: AFP

Orbán Viktor miniszterelnök őszinte részvétét fejezte ki Abdel-Fatah esz-Szíszi egyiptomi elnöknek és II. Tavadrosznak, az egyiptomi kopt ortodox egyház pátriárkájának.

Ennek a barbár cselekedetnek az volt a nyilvánvaló szándéka, hogy aláássa Egyiptom nemzeti egységét"

– üzente a miniszterelnök, aki elismerését fejezte ki az államfőnek mindazokért az erőfeszítésekért, amelyeket az egyiptomi emberek, köztük számos keresztény vallású védelméért tesz a terrorizmussal szemben.

Orbán Viktor biztosította az egyiptomi vezetőt Magyarország támogatásáról és szolidaritásáról a terrorizmus elleni harcban.

(ABC, MTI) 

https://888.hu/article-az-isis-kovette-el-az-egyiptomi-merenyletsorozatot-

Ha ez igaz, innen nincs tovább! Felkavaró tartalom! +18

Horror: kenyérdagasztó gépben zúztak halálra 250 keresztény gyermeket az iszlamisták (videó)



„Aki megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt” – ezek voltak az utolsó szavai a szír George Assaf-nak, mielőtt vértanúhalált halt az ISIS katonáinak a kezétől. A gyermek egyetlen bűne kereszténysége volt.

Figyelem! A cikk felkavaró elemeket tartalmaz! Elolvasása 18 éven aluliaknak és gyenge idegzetűeknek nem ajánlott!

George édesanyja, Alice Assaf egyike volt azon keveseknek, akiknek sikerült kijutnia az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által ellenőrzött területekről. Az asszony elmesélte, hogy fiát megkínozták majd agyonlőtték, amiért nem adta fel hitét.

Az anya és a fia az iszlamisták elől egy baráti muszlim családnál rejtőzött, azonban egy árulónak köszönhetően végül a fiút elkapták. Édesanyja hiába könyörgött neki, hogy változtassa meg a nevét egy muszlim hangzásúra,  fia azonban erre nem volt hajlandó. Utolsó szavai Alice-hez ezek voltak:

„Nem akarom elrejteni magam. Te vagy az, aki arra tanított, hogy mindig hallgassak arra, amit Krisztus mondott: ’Aki megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt’.”

A nő, aki szinte csodával határos módon ki tudott menekülni a terrorszervezet kezei közül, emberi ésszel szinte felfoghatatlan borzalmakról számolt be:  városukban az Iszlám Állam a pékséget egy horrorkivégzőhellyé alakította, ahol emberek százai haltak meg.

Mikor az ISIS három évvel ezelőtt elfoglalta a települést, hihetetlen kegyetlenkedésbe kezdett. Az előbb említett péküzemet szemelték ki vesztőhelynek. A hat pékkel, akik ott dolgoztak, brutálisan bántak el: elevenen megsütötték őket a saját kemencéikben.

A korábbi kenyérboltból ezután a halál horrorboltja lett: az Iszlám Állam ugyanis elkezdte összegyűjteni a keresztényeket, hogy végezzen velük. A férfiakat a pékek után küldték: rájuk az eleven megsülés felfoghatatlan kínjai vártak.

A gyermekekkel viszont talán még ennél is brutálisabban bántak el: a mintegy 250 keresztény gyermeket bedobták az üzem dagasztógépeibe, majd beindították azokat. A gyermekek ezekben a gépekben lassú, fájdalmas halált haltak: gyakorlatilag pépes hústömeggé zúzódtak – elevenen. Hogy mit kellett kiállniuk ezen kicsinyeknek, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy kereszténynek születtek, azt emberi szóval ki sem lehet fejezni.

Természetesen a helyi lakosság nem hagyta annyiban a dolgot: mikor beindult a halálgyár, a helyiek egy utolsó, elkeseredett akciót szerveztek gyermekeik kiszabadítására. Az iszlamisták erre válaszul a foglyaikat levetették egyenként az épületek tetejéről.  A terror bevált: a lakosság feladta a küzdelmet, s így az ISIS katonái az összes tússzal végeztek.

Bár az ISIS ma már visszaszorulóban van és egyre több település szabadul fel uralmuk alól, a lakosság továbbra sem nyugodt, állandó a félelem, hogy egyszer visszatérnek a terroristák és újrakezdődik a rémálom. Minden felszabadított falu, város újabb és újabb horrortörténetekkel „gazdagítja” a jelentéseket: a vahabita terrorszervezetnek nem volt elég, hogy megölje az embereket, de törekedtek arra, hogy mindezt a lehető legbrutálisabb módon tegyék.

A terrorszervezet áldozatait ráadásul továbbra is szedi a visszafoglalt területeken is, ugyanis az iszlamisták aláaknáztak számtalan lakóházat és utat, így a hazatérők közül számosan taposóaknák miatt halnak meg.

Elemzőkők szerint egyébként az Iszlám Állam fenyegetése nem szűnik meg akkor sem, ha teljesen kiszorulnak a Közel-Keletről: a csoport ugyanis ez esetben szépen átszivárog olyan területekre, ahol (egyelőre) még nem harcolnak ellenük – ez jelenti Európát is, ahova valószínűsíthetően egyre többen fognak ezek közül érkezni, méghozzá magukat háborús menekültnek kiadva. Könnyen elképzelhető tehát, hogy ha így haladunk, a fentebb elmesélt borzalmakat előbb-utóbb az európai lakosság is a saját bőrén fogja megtapasztalni…

Orientalista.hu – Crusader (Forrás ITT ITTITTITTITT, ITT és ITT)

  

Halállista! Ez alapján gyilkolják a kopt keresztényeket Egyiptomban.

Egyiptomban

A fegyveresek berontottak a házba, hidegvérrel megölték a férjét és a fiát, kihúzták őket a listáról, majd rágyújtották a házat. A 65 éves asszony a World Watch Monitornak elmondta azokat a hátborzongató körülményeket, ahogyan férje, Saad és fia, Medhat életét vesztette, miután az Iszlám Állam fegyveresei módszeresen kivégezték őket otthonukban, El-Arish városában, február 21-én, éjjel. Nabila Fawzi Hanna története.

Éppen lefekvéshez készülődtek, mikor kopogtattak az ajtón. Medhat, Nabila fia nyitott ajtót, őt szinte azon nyomban megölték, a fegyveresek fejbe lőtték. Az ISIS emberei ezután berontottak a hálószobába, ahol az idős férfi, Saad az életéért könyörgött, de őt is fiához hasonló módon kivégezték. A két férfi ez után megkérdezte Nabilát, hogy keresztény-e és, hogy milyen módon kötődik a kivégzett két férfihez. Ő erre igennel felelt és elmondta, hogy ők egy család voltak. Ezután a két fegyveres Saad és Medhet nevét kérdezte, majd miután meggyőződtek a kivégzettek kiléte felől, egyikük egy papíron kihúzott két nevet.

Ezután elvették Nabila jegygyűrűjét, kifosztották, majd pedig rágyújtották a házat. Az asszony el tudott menekülni, de elmondása szerint a környéken ők voltak az egyetlen keresztény család, senki sem segített rajtuk. Másnap az ISIS fegyveresei felkeresték Nabila lányának és vejének otthonát is, de szerencsére a házaspár egy órával előtte el tudott menekülni. Lánya, Abeer és Nabila azóta elhagyták az otthonukat, azokkal a családokkal egyetemben, akik nem érzik magukat biztonságban a Sínai-félsziget északi részén El-Arish környékén, ahonnan mellesleg a kopt-keresztények 70 százaléka, megközelítőleg 160 család kényszerült elhagyni az otthonát az Iszlám Állam miatt.

Az Egyesült Királyságbeli Kopt Keresztény Egyház vezetője, Angaelosz püspök már korábban is felhívta a figyelmet és elítélte a támadásokat, amelyek eddig 40 keresztény életét követelték az elmúlt három (!) hónapban. Hozzátette, hogy ez nagy részben az egyiptomi radikális iszlamisták felhívásának köszönhető, akik konkrét listával rendelkeznek a meglévő egyházközségekről és tagjaikról, akik nyilvános célpontokká váltak. Sajnos a folyamatot csak felerősíti az ISIS által közzétett videó, amiben a „hitetlen” keresztények megölésére buzdítják az embereket és a dzsihadista harcosokat.

Fordította: Dallos Bence

http://777blog.hu/egyeb/lista-alapjan-gyilkoljak-kopt-keresztenyeket-egyiptomban/

Gyorsjelentés 2016-ról. Hatpercenként válik mártírrá egy keresztény!

A mártírok éve: 2016

veres-kereszt



Megközelítőleg kilencvenezer keresztényt gyilkoltak meg a hitük miatt bolygónkon ebben az évben: ez azt jelenti, hogy átlagosan hatpercenként egy keresztény halt vértanúhalált 2016 folyamán – erről szól az a tanulmány, melyet a CESNUR vallás és társadalomkutató központ tett közzé.

A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon továbbra is – erről beszélt Massimo Introvigne, a CESNUR igazgatója a Vatikán Rádiónak. A katolikus egyházhoz köthető intézmény adatai szerint körülbelül 500 000 kereszténynek nem adatik meg a lehetőség vallásának szabad gyakorlására.

christiansA szír keresztényüldözés egyik ikonikussá vált képe: a lerombolt templomában imádkozó szír férfi

Introvigne arról is beszélt interjúja során, hogy a 2016-ban meghalt keresztények 70%-a az afrikai törzsi háborúknak köszönhetően halt vértanúhalált, ez javarészt azzal magyarázható, hogy a helyi Krisztus-hívők nem hajlandóak fegyvert fogni, így könnyű prédát jelentenek az állig felfegyverzett katonai milíciák számára.

A maradék 30% (megközelítőleg 27 000 ember) terrortámadások, valamint keresztény települések lerombolása során halt meg, illetve, ezen mártírok egy része az egyes államokban kiterjedt keresztényüldözés következtében lett halálra ítélve és kivégezve.

Az igazgató ugyanakkor arról is beszélt, hogy bár a 90 000 még mindig hatalmas szám, a tavalyi 105 000-hez képest javulni látszik a tendencia. Ugyanakkor, azt is beismerte, hogy a tanulmány még nincs kész, az eddigi adatokban a kínai és indiai keresztényüldözés áldozatai még nincsenek benne (ezekben az országokban az evangéliumi keresztény közösségek csak föld alatt működhetnek, bár Kínában létezik keresztény egyház, azonban, ez a kommunista rezsim felügyelete alatt áll, mely csak egy meglehetősen kilúgozott verzióját engedélyezi a kereszténységnek – s ez a hívők számára nem elég, nem is lehet elég).

A CESNUR ígéretet tett arra, hogy a teljes tanulmányt közzéteszi 2017. januárjában.

Szíriában továbbra is súlyos a keresztények helyzete

Introvigne az interjú során kitért a szíriai és iraki helyzetre is, s arról is beszélt, hogy a katolikus egyház megfontolás alá vette azon keresztények szentté avatását, akik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenysége következtében vesztették életüket.

aleppo2A szír katolikusok “mérsékelt lázadók”  által súlyosan megrongált székesegyháza Kelet-Aleppoban

Korábban az év folyamán Aleppo káld pátriarkája, Antoine Audo is megkongatta a vészharangokat, amikor arról beszélt, hogy a már öt éve húzódó szíriai háborúnak köszönhetően Assad országában a keresztények száma 1,5 millióról 500 000-re csökkent.

Az országban maradt keresztények zöme jelenleg a szír kormányerők által ellenőrzött területeken tartózkodik, a „mérsékelt lázadók” ugyanis a az al-Nuszra Fronthoz és az ISIS-hez hasonlóan kiterjedt keresztényüldözésbe kezdtek az általuk elfoglalt régiókban: akiket nem végeztek ki, azokat egyszerűen elűzték otthonaikból.

aleppo1Az aleppoi Szent György templom kiégett belső tere

Az országból elmenekült keresztények nagy része pedig különféle közel-keleti menekülttáborokban tengeti életét (ezek nagy része Jordániában található): ők rendkívül rossz körülmények között várnak arra, hogy hazájukban újra béke legyen, s helyreálljon a korábbi szekuláris államrend, ugyanis csak ritka kivétel az, hogy valakinek legyen pénze az embercsempészekre, és még pénzzel sem veszélytelen az Európába való bejutás kísérlete: nem egy és nem kettő olyan esetről tudni, amikor vagy maguk a bevándorlók, vagy az embercsempészek végeztek azon menekültekkel, akikről kiderült, hogy keresztények, s az ismert esetek száma valószínűleg csak töredéke az ilyen incidensek valós számának.

Számukra reménysugár lehet az a tűzszünet, melyet orosz-török közös kezdeményezés hatására kötöttek egymással a kormányerők és a velük szemben álló iszlamista katonai csoportok – azonban, ha ez a törékeny megállapodás hosszú életű is lesz, s a kormányerők ki tudnak egyezni a „mérsékelt lázadókkal”, akkor is még hosszú évekig elhúzódhat az Iszlám Állam és az al-Nuszra Front nevű szunnita terrorszervezetek elleni háború.

Orientalista.hu – Crusader

https://orientalista.hu/a-martirok-eve-2016/ 

Újabb egyiptomi mártírok. Legalább 20 halott az aljas merényletben.

2016-12-11 10:59:00

Kopt templom közelében robbantottak

Feltehetőleg pokolgép robbant a kairói kopt keresztény katedrális közelében, mintegy húszan életüket vesztették és 25-en megsebesültek - jelentette az egyiptomi állami televízió vasárnap.

Kopt templom közelében robbantottak

A támadás elkövetőjeként egyelőre egy szervezet sem jelentkezett.

A robbanást az egyiptomi főváros Abasszíja körzetében található Szent Márk-katedrális szomszédságában történt. A katedrális az egyiptomi kopt keresztény egyház központja és II. Teodor kopt pápa székhelye.

A külügyminisztérium részvétét küldi

A Külgazdasági és Külügyminisztérium határozottan elítéli a barbár, semmivel nem igazolható terrorcselekményt, amelyet a kairói kopt keresztény székesegyház közelében hajtottak végre vasárnap - közölte a tárca az MTI-vel.

A közlemény szerint a külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült a kairói Szent Péter kopt templomban történt, számos emberéletet követelő robbantásos merényletről, s mély együttérzését fejezi ki Egyiptom keresztény közösségének és a teljes egyiptomi nemzetnek.

atv.hu / MTI

http://www.atv.hu/kulfold/20161211-kopt-templom-kozeleben-robbantottak

Menesztették a keresztény polgármestert

Menesztették a keresztény polgármestert

A tisztogatás folytatódik

Februniye Akyol. Több mint 30 polgármestert bocsátottak el a PKK-val való kapcsolat vádjával.

Törökország egyetlen keresztény polgármestere is áldozatul esett a júliusi sikertelen puccskísérlet utáni tisztogatásoknak. Az asszír közösséghez tartozó Februniye Akyol az első keresztény nő volt, aki ilyen magas tisztségbe került. Recep Tayyip Erdogan elnök kormánya eddig több mint 30 polgármestert távolított el hivatalából azzal az indokkal, hogy kapcsolatba hozhatók Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal vagy a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Februniye Akyol 25 évesen, diákként robbant be a török politikai életbe. 2014-ben a Béke és Demokrácia Párt elnevezésű kurd párt színeiben elindult az önkormányzati választásokon, ahol megválasztották az ország délkeleti részén fekvő Mardin város egyik polgármesterének. A város irányítását egy 71 éves, nagy támogatottsággal és tapasztalattal rendelkező kurd vezetővel együtt végezte. A kurd párt ugyanis minden vezetői tisztséget megoszt egy férfi és egy nő között, hogy ezzel ösztönözze a nőket az aktívabb politikai szerepvállalásra.

 

Akyol, aki egy ezüstműves lánya, ahhoz az asszír keresztény közösséghez tartozik, amely még mindig a Jézus korabeli arámi nyelvet beszéli. Az ősi közösség számtalan mészárlást és üldöztetést élt át, helyzetük a mai napig is kiszolgáltatott. Bár Törökország az uniós csatlakozási tárgyalások miatt „hivatalosan” megerősítette a társadalmi és vallási jogokat, Akyol megválasztásakor azt mondta, közössége „még nem szabad, és nem tudnak békében élni”. A török állam nem ismeri el hivatalosan vallási kisebbségként őket, így saját iskoláikban sem taníthatják ősi nyelvüket gyermekeiknek. Ráadásul a török hadsereg és a kurd önállóságért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt közötti háborúnak is áldozatul estek: a fegyveres harcok során több asszír keresztény falut is leromboltak.

Törökországban eddig kisebb városokban sikerült keresztényeknek polgármesteri tisztségbe kerülniük. Nagyobb „áttörés” 2011-ben történt, amikor Erol Dora képviselői mandátumot szerzett az ankarai parlamentben – ő szintén az asszír keresztény közösséghez tartozott. Ilyenre az 1960-as évek óta nem volt példa az országban. Akyol pedig az első keresztény volt, aki Törökország 30 nagyvárosi önkormányzata egyikének a vezetője lett két évvel ezelőtt.

A fiatal nő nagy reményekkel vágott neki a politikai életnek. Túllépett a kurdokkal szembeni előítéletein, akik szintén részt vettek a keresztény közösség elleni mészárlásban, üldözésekben, és kurd vezetőtársával változásokat akartak elérni kisebbségeik számára. Azonban már hivatalba lépésük előtt akadályokba ütköztek: a távozó városi vezetés más kormányzati intézményeknek adta át az önkormányzat épületét, autóit, íróasztalait és számítógépeit. Így teljesen üres hivatalt vehettek át.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható

http://www.hetek.hu/kulfold/201611/menesztettek_a_kereszteny_polgarmestert

Tragikus helyzetben a közel-keleti keresztények

Elkeserítő helyzetben a közel-keleti keresztények

○ A közel-keleti vezetők nem értik a kétezer éves vallás egyenlőségről szóló tanítását ○ A Nyugat kettős mércéje

Kuthi Áron, 2016. október 27., csütörtök 13:51, frissítve: csütörtök 14:10
Fotó: Haidar Mohammed Ali / Europress/AFP

Tehetetlenek vagyunk a Közel-Keleten, minden ugyanúgy ismétlődik, mint épp száz éve – vont párhuzamot Afram Habib egyetemi tanár, a libanoni keresztény szervezetek uniójának elnöke a szíriai polgárháború és az 1915-ös örmény mészárlás között egy brüsszeli fórumon. Habib örmény nagyapját az ottománok végezték ki a százegy évvel ezelőtti genocídium során, többek között ez a családi tragédia késztette a közel-keleti keresztény közösségekről több könyvet publikáló, számos egyetemen előadó kutatót, hogy a lehető legtöbb fórumon felemelje szavát a vallásüldözés ellen. Bár a közel-keleti térségben tíz országban szétszórva nagyjából tizenötmillió keresztény él, az utóbbi években történelmi jelen­létük felét elvesztették a polgárháború dúlásai közepette. Mint mondta, a térség uralkodói, sejkek, diktátorok nem értik a kereszténység egyenlőségről szóló tanítását, a keresztények tehát a hosszú évszázadok alatt hozzászoktak, hogy másodrendű állampolgárként éljenek. A szakértő ugyanakkor mégis azt tartja érthetetlennek, hogy a nyugati hatalmak a NATO katonai szövetségét maguk mögött tudva és az összes többi beavatkozó felet is ideértve miért nem voltak képesek két év alatt megsemmisíteni az Iszlám Államot. Azt is elképesztőnek és a kettős mérce alkalmazásának tartotta, hogy az egyik ország egy diktátort (Aszadot), mások pedig úgy­nevezett mérsékelt erőket támogatnak.

– Árvák vagyunk a Közel-Keleten, senki sem érti, mi történik, és nincs megoldás, a migráció főként nem az – jelentette ki az ADF International keresztény értékeket védő emberi jogi szervezet konferenciáján. – A Nyugatnak, Európának elsősorban a saját értékeit kellene védenie, nem pedig asszisztálni az Iszlám Állam programjához azzal, hogy feltétel nélküli meghívót adva valójában Európába engedi űzni a lakosságot. – Ezzel csak ugyanazt folytatja Európa, mint az Iszlám Állam, el­tünteti a lakosságot a térségből! – mutatott rá a kutató a közel-keleti etnikai térkép megváltoztatásának visszafordíthatatlan folyamatára.

Nina Shea kutató szerint ugyanakkor nemcsak az Iszlám Állam jelent fenyegetést a közösségekre, hanem furcsa módon a nyugati beavatkozás is, mert a keresztények épp az autokratikus rendszerek árnyékába húzódva élhettek eddig valamelyes biztonságban, a szíriai központi hatalmat, az államigazgatást viszont épp most zúzzák szét.

Az ENSZ-t sok bírálat érte amiatt, hogyan kezeli a keresztényeket érő megpróbáltatásokat. António Guterres még menekültügyi főbiztosként nyilatkozott arról, hogy arányukhoz képest a keresztények azért vannak annyira alulreprezentálva a menekültek között, mert ők „hozzátartoznak a Közel-Kelet DNS-éhez”. Guterres a keresztények „helyben hagyását” a libanoni elnök kérésére hivatkozva szentesítette, aki nála azt kérte, hogy hagyják ki őket a menekítésből. Az amerikai Wall Street Journal napilap szerint viszont ez felveti a politikai érdekek alapján történő vallási diszkrimináció gyanúját. Az Egyesült Államokban menekültstátust kérők etnikai-vallási hovatartozásáról szóló statisztikák is alátámasztják a feltételezést, mivel az ott szeptember végéig menedéket kérő 12 587 szíriai közül mindössze 68 keresztény és 24 jazidi volt, ami fél százaléknak felel meg, ugyanakkor Szíria lakosságának hagyományosan 10 százaléka vallja magát kereszténynek.

http://mno.hu/kulfold/elkeserito-helyzetben-a-kozel-keleti-keresztenyek-1368613

Öngyilkos merénylők rontottak be egy keresztény településre Pesavarnál

2016-09-02 08:27:00

Öngyilkos merénylők rontottak be egy keresztény településre Pesavarnál

Négy öngyilkos merénylő hatolt be péntek reggel egy keresztény településre az északnyugat-pakisztáni Pesavar város közelében, de a hatóságok gyorsan reagáltak, a támadásnak rövid időn belül véget vetettek.

Öngyilkos merénylők rontottak be egy keresztény településre Pesavarnál

A lőfegyverekkel is felszerelt támadók és a biztonsági erők között kialakult tűzpárbajban az összes merénylő életét vesztette. A biztonságiak közül öten megsebesültek.

A helyi rendőrfőnök szerint egy keresztény civil is életét vesztette a fegyveresek akciójában, de nem részletezte, hogyan. Hozzátette azonban, hogy az egyik merénylő behatolt a helyi templomba, de nem talált ott senkit.

A támadást a tálibokkal szövetséges egyik szervezet, a Dzsamaat-ul-Ahrar vállalta magára.

Egy több mint másfél évig tartó nyugalmas időszak után az utóbbi hetekben ismét támadások sorát éli Pakisztán. Augusztus elején szélsőségesek egy kórház előtt hajtottak végre támadást Beludzsisztán tartományban, s megöltek 74 embert, csaknem 200-at pedig megsebesítettek.

Iszlámábád egy nappal korábban jelentette ki, hogy "eltiporta" az Iszlám Állam nevű terrorszervezet terjeszkedési kísérletét a dél-ázsiai országban és hangsúlyozta azt is: "válogatás nélkül" üldöz minden terrorszervezetet.

atv.hu / MTI

http://www.atv.hu/kulfold/20160902-ongyilkos-merenylok-rontottak-be-egy-kereszteny-telepulesre-pesavarnal

Akik útban vannak. Eltűnik a kereszténység a Közel-Keletről?

Eltűnhet a kereszténység a Közel-Keletről?

A fizikai üldözések, a radikális iszlám, a muzulmán többséget szolgáló diktatúrák és a Nyugat passzivitása következtében a kereszténység lassan, de biztosan eltűnik a Közel-Keletről. Pedig nekünk, nyugatiaknak felbecsülhetetlen a kulturális tartozásunk a térségben élő keresztények felé. Krisztus első követői is „keleti keresztények” voltak. Imaházaik közel kétezer évvel ezelőtt épültek – amikor Európa még a pogány vallások földrésze volt. A keresztények jelenléte a Közel-Keleten hatszáz évvel előzi meg az iszlám megjelenését. A folyamatos diszkrimináció és a fizikai üldözések ellenére is mindeddig folytonos volt a jelenlétük a Földnek ezen a pontján. Didier Martiny francia rendező az ARTE francia csatornán sugárzott dokumentumfilmje a keleti kereszténység modernkori hanyatlását dolgozza fel. A Hetek cikke.

Eltűnhet a kereszténység a Közel-Keletről?

A 20. század elején még minden negyedik közel-keleti ember keresztény vallású volt. Napjainkra 11 millióan maradtak a muzulmán hívők 320 milliós tengerében. Mára – Libanon kivételével – minden országban elenyésző kisebbségben vannak. A Közel-Kelet ismét lángokban áll, a nyugati hatalmak azonban nem tulajdonítanak semmilyen stratégiai jelentőséget az ott élő keresztényeknek. A kérdés az, hogy van-e egyáltalán jövőjük a szülőföldjükön?

„De kik ők?” – teszi fel a kérdést Pascal Gollnisch, a Támogatás a Közel-Keleti Egyházaknak elnevezésű szervezet vezetője. „Bennünket, nyugatiakat meglepetésként ér a létezésük? Pedig a nyugati kereszténység létezése a nagyobb talány!

A kereszténység a Közel-Keleten jött létre – ezek a hívők az első damaszkuszi, alexandriai, antiókiai hívők örökösei. Itt már akkor virágzott a kereszténység, amikor Európában még druidák kevergették mágikus italaikat.”

Az egyik ok, amiért a keleti kereszténység veszélyben van, az hogy a muszlimok folyton a Nyugattal, a „hódítókkal” azonosítják.

A keleti keresztények három fő csoportja a római katolikusok, a helyi pátriárkák által vezetett közösségek és a független protestáns-evangéliumi gyülekezetek. A második csoportba alapvetően hat különféle keleti keresztény felekezet tartozik: a bizánci, az örmény, az asszír (nesztoriánus), a káld vagy káldeus, a maronita és a kopt irányzat.

Elfeledett hívők

Bár a kereszténység egészéhez mérten kevesen vannak, a keleti hívők eltűnése globális veszteséget jelentene az egyház és a zsidó-keresztény kultúrkör számára – Jézus első híveinek a helyi örököseit veszítenénk el.

„Mi nyugatiak gyakran elfelejtjük, hogy ők is léteznek” – mondja Timothy Radcliffe angol domonkos szerzetes. „Ha eszünkbe jutnak, akkor meg elszégyelljük magunkat. Rettenetes paradoxon ez – a Közel-Keleten a Nyugatot látják bennük, ezért üldözik őket, a Nyugat pedig a saját szekularizációja miatt nem akar közösséget vállalni velük.”


„A 20. század elején a Nyugat arra igyekezett rávenni a keleti keresztényeket, hogy hozzanak létre egy saját államot a Közel-Keleten” – mondja Jean-Francois Colosimo francia vallástörténész. „De a Nyugat újra és újra nem tartotta be a támogatásukra tett ígéreteit.

A keleti keresztények helyzetének megértéséhez mindenekelőtt azt kell figyelembe vennünk, hogy ők évszázadokon keresztül a Nyugat és az iszlám ütközőzónájában éltek.

„A keresztények nem a muszlimok után jöttek ide” – szögezi le Victor Assouad, közel-keleti jezsuita elöljáró. „Ők az iszlám előtti időből származnak. Ők az őslakosok, akik eleinte baráti módon üdvözölték a muszlimokat.” Amikor azonban az iszlám meghódította a térséget és már a kalifák írták a törvényeket, a keresztényeket másodrendű polgárokká, alattvalókká tették, úgynevezett dhimmi-státuszba helyezték. A diszkrimináció részeként máshogy kellett öltözködniük, különadók sújtották őket és nem tölthettek be komolyabb állami tisztségeket sem.

A 15. századtól megjelenő oszmán–török kalifátus időszaka alatt is ez az úgynevezett megtűrt státusz maradt érvényben. A 19. század végétől azonban egyre erősödtek a nacionalizmus azon hangjai, amelyek szerint csak muszlim hitűek lehetnek a kalifátus hűséges alattvalói – mutat rá Didier Billion francia politológus. Ettől kezdődően csak hithű muszlimok lehettek „igazi” törökök. Musztafa Kemal
Atatürk, a modern Törökország alapítója is ezt a koncepciót támogatta – a nemzetiség és vallás fogalmai nem voltak elválaszthatóak egymástól.


A diszkrimináció és megbélyegzés hosszú időszakát szükségszerűen követte a fizikai üldözés is. A törökök 1915-ben mintegy másfél millió, többségében keresztény örményt pusztítottak el egy szisztematikus népirtás keretében. Az első világháború idején további 275 ezer asszír keresztényt gyilkoltak meg.  
„Ma is vannak olyanok, mint az ISIS, az Iszlám Állam hívei, akik szerint a keresztények nem valók a Közel-Keletre” – teszi hozzá Gollnisch.

„Vagy térjenek át az iszlámra, vagy menjenek el, vagy meg kell őket semmisíteni.” Az ISIS felemelkedése Irak és Szíria területén, illetve az iszlám kalifátus létrehozásának víziói szörnyű erőszakhullámot szabadítottak el a térségben a keresztényekkel szemben.


Obama felelőssége

2014 júniusában az Iszlám Állam megtámadta az ősi város, Ninive körzetét, és elfoglalta Moszult, Irak második legnagyobb városát. A keresztények menekülni kényszerültek. „Mindent hátra kellett hagynom odahaza, Ninivében” – meséli Rami Paulus. „Azzal, hogy el kellett hagynom hazámat és őseim földjét, az Iszlám Állam engem is megölt. Az egyetlen megoldás a fegyveres ellenállás az ISIS-el szemben. A fiataljainknak nem menekülttáborokban kellene lenniük. Harcolniuk kell!”

barack obama elnökBarack Obama elnök
„A közel-keleti kereszténység pusztulása már egy ideje zajlik” – állítja Myriam Benraad író és Közel-Kelet szakértő. „Irakban Szaddám Huszein hatalomra kerülésekor másfél millió keresztény élt. A diktátor nem látott bennük veszélyt – közülük többen komoly politikai tisztségeket is kaptak. Amikor Szaddám megbukott, a keresztényeket üldözés érte.

Az amerikai elnök szerencsétlen fogalmazása, miszerint az amerikai katonák az »új keresztesek«, szintén több ezer keresztény halálát eredményezte. A szunnita felkelők szemében ők voltak a Nyugat előretolt helyőrsége.”

„Tudatosan és szisztematikusan számolják fel a keresztény jelenlétet (Irakban)” – állítja Imad Nouri Elias, a moszuli Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója. „Meddig kell még az Iszlám Állam fenyegetéseivel és hazugságaival együtt élnünk? Évszázadok óta szenvedünk – csak azt akarjuk, hogy a gyermekeinknek legyen jövőjük!”

„A nevem Dániel Selgur, én decemberben jöttem, hogy csatlakozzam a Dwekh Nawsha-hoz (jelentése: akik feláldozzák magukat – az Iszlám Állam ellen harcoló keresztény fegyveres csoport Irakban). Korábban a piacon árultam kenyeret, az előtt pedig geológus voltam. Mi keresztények többnyire pacifisták vagyunk. Békét akarunk, biztonságot. Nem szeretünk harcolni, másokat bántani. De ami sok, az sok. Tennünk kellett valamit. Otthon ülve semmit sem tudtunk tenni. Talán más asszír keresztények is látják a példámat és ők is visszatérnek a szülőföldjükre.”

Törökország és Egyiptom elvesztése

A 20. század elején a török keresztények alkották a legnagyobb keresztény közösséget a Közel-Keleten. Ma már csak néhány ezerre tehető a számuk. Az első világháború idején ugyanis lezajlott a modernkori történelem egyik legnagyobb népirtása – a törökök másfél millió örmény és további 275 ezer asszír keresztényt gyilkoltak meg.

Napjainkban Erdogan elnök a szavak szintjén ugyan védelmezi a keresztény kisebbséget, a valóságban azonban sohasem ismerte el az asszír, a protestáns és az evangéliumi keresztény közösségeket. Kormányzása idején több keresztény templomot is mecsetté alakítottak át.

Egyiptom 90 milliós népességének 6-15 százaléka keresztény – a pontos számról tabu beszélni az országban, de az bizonyos, hogy napjainkban ők alkotják a legnagyobb keresztény közösséget az arab világban. Ezek a többnyire kopt felekezethez tartozó keresztények az első, második és harmadik században keresztény hitre tért egyiptomiak leszármazottai. Gamal Abden Nasszer, a modern Egyiptom második miniszterelnöke az ’50-es és ’60-as években még a pánarab eszmét hirdette. Ekkoriban nagy népszerűségnek örvendett ez az arab világ egységét zászlajára tűző idealista nézet. A pánarabizmus modern és békés, szocialista arab államokat szeretett volna látni a térségben.


Ez az ideológia azonban elbukott (részben talán a nyugati országok támogatásának a hiányában), és az 1980-as évek végétől a nacionalista és iszlamista eszmék váltak egyre népszerűbbé az arab világban. Az iszlamizmus pedig már nem hagy semmilyen szerepet a kereszténységnek. Nasszertől Mubarakig az egyiptomi kormány a muszlim többség szolgálatában állt. 1971-ben Anvar Szadat elnök beleíratta az iszlám saría törvényt az alkotmányba. 1981-ben pedig az egyiptomi kopt vezetőt száműzték az országból.
Az alkotmány 1952 óta kizárja, hogy egy keresztény lehessen Egyiptom miniszterelnöke, államelnöke, illetve bármilyen más, magas rangú politikusa. A templomokban még a közelmúltban is egy WC felújításához elnöki rendeletre volt szükség. A keresztények Egyiptomban is másodrendű polgároknak számítanak – megtűrt, dhimmi státuszban tartják őket.

„Az egyiptomi keresztények számára voltak már sokkal rosszabb időszakok is” – mondja Eveque Biman, a Deir el-Malak Michael apátság vezetője. „Igen, közülünk többeket megölnek, ők a mártírjaink. A keresztényeket támadások érik, és fel is gyújtanak templomokat. Mégis itt vagyunk! Szeretnék üzenni valamit az európai, a nyugati embereknek. Egykoron csodálattal töltött el a demokratikus értékekről és az emberi jogok tiszteletéről vallott nézeteitek. Éppen ezért döbbentem meg annyira, amikor láttam, miként reagáltatok a Nigériában elkövetett szörnyű gaztettekre. Egész falvakat égettek fel ott – az ott élő emberekkel együtt – és ti nem tettettek semmit.

Aztán Irakban is – egész falvakat perzseltek fel – jazidi és keresztény embereket öltek meg. A mártírjainknak elvágták a torkát, Etiópiában és Líbiában.

Megint csak semmi. Semmi érdemi reakció. Amikor a párizsi újságnál történt incidens, akkor viszont több millió európai, köztük állami vezetők egyszer csak elítélik a bűncselekményeket és szörnyülködnek. Mintha a francia vér lenne csak fontos – de mások vére nem az. Nagyon sajnálom, de elvesztettétek a hiteleteket nálunk. Ne gyertek ide demokráciára tanítani bennünket, ne akarjatok tanítani minket az emberi jogokra.”

Van jövő a polgárháború után?

Libanon az egyetlen olyan ország a Közel-Keleten, ahol a keresztények nem elenyésző kisebbségben vannak. Az elsősorban maronita felekezethez tartozó hívők a lakosság 43 százalékát teszik ki. Libanon az egyetlen a térségben, ahová 1860-ban európai (francia) csapatok azért vonultak be, hogy fizikai védelmet nyújtsanak a keresztényeknek – a drúzokkal szemben. Ez volt az első, jogilag is igazolt modern kori humanitárius célzatú nyugati intervenció.

recep tayyip erdogan török elnökRecep Tayyip Erdogan török elnök
A franciák az akkor egy közigazgatás alá tartozó Szíriát és Libanont szétválasztották – az utóbbiban egy keresztény többségű államot hozva létre. 1943-ban törvénybe is iktatták, hogy a főbb kormányzati tiszteket is megosztják a keresztények és muszlimok között. 1975-től azonban egy szörnyű, 15 éven keresztül tartó polgárháború következett, amely kétszázezer ember életét követelte. A polgárháborút követően a keresztények befolyása szinte megszűnt – a hatalom a Szaúd-Arábiához igazodó szunnita és az Iránhoz hűséges síita muszlimok kezébe került át.

„Kereszténynek lenni mindig is egy veszélyeztetett életforma volt” – mondja egy libanoni hívő. „Most ez a veszély az ISIS. Korábban az Oszmán Birodalom jelentette ugyanezt a veszélyt.”


Szíriában a lakosság 8 százaléka keresztény. Az 1970-es hatalomra kerülésétől kezdődően az Aszad-dinasztia mesterien használta a vallást a lakosság manipulálására. A polgárháború idején a keresztény vezetők többsége a kormány oldalára állt, egy iszlamista hatalomátvétel ugyanis minden bizonnyal az üldözést és pusztulást hozta volna el a közösségeik számára. Míg a háború előtt Szíria 23 milliós népességéből 1,8 millió keresztény volt, mára néhány százezren maradtak. A hazáját már elhagyni kényszerült 6 millió szír menekült közül körülbelül egymillió a keresztény hívő. Ők az általuk kereszténynek vélt Nyugatra menekültek, de valójában egy szekularizált világba érkeznek meg, ahol gyakran hamar elveszítik a kulturális identitásukat.

„A keleti keresztények jövője keleten van” – szögezi le egy keleti keresztény vezető. „Nem szabad őket arra bátorítani, hogy hagyják ott a szülőföldjüket. Nekik itt a helyük, a küldetésük.” (Az ARTE televízió dokumentumfilmje augusztus 31-ig érhető el szabadon a csatorna oldalán.)

Hetek / Pátkai Mihály

http://www.atv.hu/kulfold/20160812-eltunhet-a-keresztenysega-kozel-keletrol

Európai papnak európai templomban vágták el a torkát. Itt tartunk.

Döbbenetes részletek a templomi mészárlásról: ez a fiú vágta el a pap torkát - kép

A francia hatóságoknak sikerült azonosítaniuk az egyik férfit, aki késsel felfegyverkezve túszokat ejtett kedd délelőtt egy normandiai templomban, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

Döbbenetes részletek a templomi mészárlásról: ez a fiú vágta el a pap torkát - kép
Adel Kermiche

Az ügyben eljáró ügyész elmondta, hogy az egyik támadó

a 19 éves, Adel Kermiche nevű helyi férfi volt, aki Franciaországban született.

a normandiai templom, ahol a gyilkosság történtA normandiai templom, ahol a gyilkosság történt

Kermiche ellen tavaly vádat emeltek terrorista kapcsolatok miatt, márciusig őrizetben volt, utána pedig elektronikus megfigyelés alatt állt, naponta csak pár órára hagyhatta el az otthonát, és minden nap jelentkeznie kellett a rendőrségen. Az ügyész elmondta, hogy

a nyomkövetőt minden délelőtt öt órára kikapcsolták, és a támadás is ekkor történt.

adel kermiche gyerekkori képeAdel Kermiche gyerekkori képe

Francois Molins államügyész elmondta: Kermich rokonai iratait felhasználva kétszer is megpróbált Szíriába utazni. Tavaly márciusban a testvére személyi igazolványával próbált meg Németországból Szíriába jutni, két hónappal később pedig már Törökországban fogták el a hatóságok. Akkor unokatestvére papírjait használta.

A másik támadót még nem azonosították a francia hatóságok.

egy rendőr elkeríti a gyilkosság helyszínét.Egy rendőr elkeríti a gyilkosság helyszínét.

A két férfi kedd délelőtt késekkel vette be magát a Rouen melletti Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomába, ahol

elvágták a pap torkát, és egy másik embert is súlyosan megsebesítettek,

de az ügyész elmondása szerint ő már nincs életveszélyes állapotban.

A hatóságok arról is beszámoltak, hogy a merénylőkön robbanómellény-utánzat is volt, az apácákat pedig megpróbálták emberi pajzsként használni.

atv.hu / MTI