Keresztényüldözés ma

KERESZT-TŰZBEN KERESZTÉNYÜLDÖZÉS A KÖZEL-KELETEN |

2017. szeptember 24. - Emide Buda

Egy felekezethez, vallási csoporthoz való tartozás ma is lehet kiváltó oka annak, hogy valaki üldözötté, áldozattá váljon. A legtöbb támadás a vallási diszkriminációt monitorozó intézetek kutatásai alapján a keresztényeket éri. Különösen súlyos a helyzet a Közel-Keleten, a kereszténység bölcsőjében, ahol  kétezer éves keresztény közösségek megmaradását fenyegeti veszély.

A naponta ismétlődő robbantások, véres összecsapások, az egész Közel-Kelet és Észak-Afrika nagy részét elárasztó humanitárius katasztrófa a hírösszeállítások rutinszerűen ismételt elemévé vált. A térség háború és erőszak sújtotta országaiban a személyes és a közösségi tragédiák mindenkit érintenek. 
A keresztények sorsa azonban kiemelt figyelmet követel, hiszen az elmúlt évek eseményei korábban soha nem látott mértékben rázták meg közösségeiket és gyorsították fel számarányuk radikális csökkenését. 
A nyugati kultúra keresztény gyökerei a Közel-Kelet véráztatta földjébe ágyazottak, kitépésük, elhalásuk az egyetemes emberi civilizációt alapjaiban rengetheti meg.

A szélsőséges, dzsihadista szervezetek és a muszlimok közé semmi esetre sem tehető egyenlőségjel. Az iszlám legszélsőségesebb értelmezését valló dzsihadista szalafizmus a 20. század második felében alakult ki. A jelenkori dzsihadizmus legmeghatározóbb szervezete a magát “Iszlám Állam Irakban és Levantében” (röviden ISIS) nevező terrorszervezet. Az ISIS mellett azonban többszáz hasonló elveket valló fegyveres csoport működik a térségben.

Az emberek ellen elkövetett erőszak mellett mindennaposak az épített örökség elleni támadások is. A keresztények kultikus helyei a terroristák számára a pogányság jelképei, amelyeket el kell pusztítani. A támadások célja egyrészt a szimbolikus jelentőségű épületek megsemmisítése, másrészt pedig lakóházak lerombolása.

A támadások és keresztényellenes atrocitások következményeként évtizedek óta tart a keresztények elvándorlása a Közel-Keletről. Ennek nyomán végleg eltűnhet a kereszténység a térségből.

A közel-keleti keresztény közösségek apadása kétségbeejtő méreteket öltött az elmúlt években. Reménységet tápláló fejleményekre és kezdeményezésekre is találunk azonban példát. Világszerte egyre több erőfeszítés történik, amelyeknek célja a probléma hangsúlyozása mellett az otthonmaradás, az újjáépítés és a hazatérés elősegítése.

A kiállítás célja, hogy tudományos alapokra helyezve, történetileg és szakmailag alátámasztva felhívja a figyelmet a Közel-Keleten zajló folyamatokra, rámutatasson a helyzet tarthatatlanságára, feltárja az okokat, és felvázolja a következményeket.
A bemutatott személyes történeteken keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az egyénekre, akik egy-egy közösséghez, kultúrához való tartozásuk miatt szenvednek el ma is rendkívül súlyos atrocitásokat.

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar és keresztény kultúrának, illetve annak történeti örökségének őrzője és kezelője, feladatának tartja, hogy ezeket a problémákat kielemezze és érzékenyen megjelenítse. 

Főkurátor: Dr. Speidl Bianka (Migrációkutató Intézet)
Szakértő, kurátor: Horváth- Sántha Hanga (Migrációkutató Intézet)
Szakértő, kurátor: Mércz András (Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete)
Szaktanácsadó: Dr. Kiss Etele (Magyar Nemzeti Múzeum)
Projektkoordinátor: Varga Lujza (Magyar Nemzeti Múzeum)

A kiállítás az állandó kiállítás belépőjegyével látogatható.

Svédország szellemi halálmenete

Megtiltották az imádkozást egy svéd óvodában

A svéd hatóságok megtiltották, hogy a gyermekek asztali áldást mondjanak, és a Bibliáról tanuljanak egy svédországi, keresztény szervezet által működtetett óvodában, mert szerintük az sérti az oktatási törvényt.

A 2010-ben elfogadott oktatási törvény tiltja, hogy oktatási intézményekben a tanítás vallási elemeket tartalmazzon. A törvény betartását tanügyi ellenőrök felügyelik, akik most már a tanórákon kívüli időt is figyelik. Legutóbb az egyik vidéki óvodában tiltották meg az ebéd előtti imádságot.

prayer-school.jpg

A svéd nemzeti televízió értesülései szerint a tanügyi ellenőrök azt kifogásolták, hogy a gyermekek ebéd előtt imádkoztak és azt, hogy az óvoda pedagógusai egy különfoglalkozást, úgynevezett Biblia-Nasit rendeztek délutánonként, ahol a Bibliáról beszélgettek az óvodásokkal.

A brit Heat Street hírlap információi szerint az óvoda pedagógusai azzal védekeztek, hogy az ebédidő és az asztali áldás nem tartozik sem a tanítási naphoz, sem az oktatáshoz, ezért a törvényi tiltás nem vonatkozik rá.

A tanügyi ellenőrök ezért – hogy biztosra menjenek – egyszerűen betiltották az az “Ámen” szó használatát az óvoda falain belül. Így mostantól a gyermekek ebéd előtt nem egy áldást, csak egy rímecskét mondhatnak el, amiben megköszönik a napot, az esőt és az ételt. A bibliai témákat érintő beszélgetést a tanügyi ellenőrök szintén megtiltották, holott a hittanítást az oktatási törvény engedélyezi a vallási intézmények.

Ez nem az első eset, hogy a keresztény tradíciókat támadják Svédországban. Másfél éve egy stockholmi templomról akarták leszedni az összes keresztet és Mekka irányába fordítani, tavaly karácsonykor pedig az önkormányzati villanypóznák karácsonyi díszkivilágítását tiltották be. A kezdeményezők szerint ugyanis a keresztény jelképek rossz érzést keltenek a muszlim bevándorlókban, akik így nem érzik magukat otthon Svédországban.

Orientalista.hu – Hirado.hu

http://orientalista.hu/blog-post/megtiltottak-az-imadkozast-egy-sved-ovodaban/

Borzalmas gyerekmészárlás Egyiptomban

Herodes mai iszlamista utódai

Merénylet egy kopt keresztényeket szállító busz ellen – videó

Húsvéti bárányok. Mészárlások Egyiptomban.

Az iszlamista terrorszervezet vállalta a felelősséget a több tucat áldozattal járó merényletért. 

Keresztény templomok ellen követett el merényletsorozatot az Iszlám Állam. A vasárnapi terrortámadásokban legalább 36 ember halt meg, több mint száz pedig megsérült. Az első pokolgépet a Kairótól alig száz kilométerre lévő tantai Szent György-templomnál hozták működésbe. Pár órával később, Alexandriában is bomba robbant egy javarészt keresztények lakta negyedben, ahol legalább 11-en vesztették életüket. Az összehangolt terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

A támadások helyszínei tele voltak emberekkel, mivel sokan voltak kíváncsiak virágvasárnapi misére. 

Fotó: AFP
Az ISIS jelentős területeket tart uralma alatt a hivatalosan Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten. 

A világ minden táján megdöbbenés övezte a támadást, több vezető politikus is elítélte a merényletet.

Fotó: AFP

Orbán Viktor miniszterelnök őszinte részvétét fejezte ki Abdel-Fatah esz-Szíszi egyiptomi elnöknek és II. Tavadrosznak, az egyiptomi kopt ortodox egyház pátriárkájának.

Ennek a barbár cselekedetnek az volt a nyilvánvaló szándéka, hogy aláássa Egyiptom nemzeti egységét"

– üzente a miniszterelnök, aki elismerését fejezte ki az államfőnek mindazokért az erőfeszítésekért, amelyeket az egyiptomi emberek, köztük számos keresztény vallású védelméért tesz a terrorizmussal szemben.

Orbán Viktor biztosította az egyiptomi vezetőt Magyarország támogatásáról és szolidaritásáról a terrorizmus elleni harcban.

(ABC, MTI) 

https://888.hu/article-az-isis-kovette-el-az-egyiptomi-merenyletsorozatot-

Ha ez igaz, innen nincs tovább! Felkavaró tartalom! +18

Horror: kenyérdagasztó gépben zúztak halálra 250 keresztény gyermeket az iszlamisták (videó)



„Aki megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt” – ezek voltak az utolsó szavai a szír George Assaf-nak, mielőtt vértanúhalált halt az ISIS katonáinak a kezétől. A gyermek egyetlen bűne kereszténysége volt.

Figyelem! A cikk felkavaró elemeket tartalmaz! Elolvasása 18 éven aluliaknak és gyenge idegzetűeknek nem ajánlott!

George édesanyja, Alice Assaf egyike volt azon keveseknek, akiknek sikerült kijutnia az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által ellenőrzött területekről. Az asszony elmesélte, hogy fiát megkínozták majd agyonlőtték, amiért nem adta fel hitét.

Az anya és a fia az iszlamisták elől egy baráti muszlim családnál rejtőzött, azonban egy árulónak köszönhetően végül a fiút elkapták. Édesanyja hiába könyörgött neki, hogy változtassa meg a nevét egy muszlim hangzásúra,  fia azonban erre nem volt hajlandó. Utolsó szavai Alice-hez ezek voltak:

„Nem akarom elrejteni magam. Te vagy az, aki arra tanított, hogy mindig hallgassak arra, amit Krisztus mondott: ’Aki megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt’.”

A nő, aki szinte csodával határos módon ki tudott menekülni a terrorszervezet kezei közül, emberi ésszel szinte felfoghatatlan borzalmakról számolt be:  városukban az Iszlám Állam a pékséget egy horrorkivégzőhellyé alakította, ahol emberek százai haltak meg.

Mikor az ISIS három évvel ezelőtt elfoglalta a települést, hihetetlen kegyetlenkedésbe kezdett. Az előbb említett péküzemet szemelték ki vesztőhelynek. A hat pékkel, akik ott dolgoztak, brutálisan bántak el: elevenen megsütötték őket a saját kemencéikben.

A korábbi kenyérboltból ezután a halál horrorboltja lett: az Iszlám Állam ugyanis elkezdte összegyűjteni a keresztényeket, hogy végezzen velük. A férfiakat a pékek után küldték: rájuk az eleven megsülés felfoghatatlan kínjai vártak.

A gyermekekkel viszont talán még ennél is brutálisabban bántak el: a mintegy 250 keresztény gyermeket bedobták az üzem dagasztógépeibe, majd beindították azokat. A gyermekek ezekben a gépekben lassú, fájdalmas halált haltak: gyakorlatilag pépes hústömeggé zúzódtak – elevenen. Hogy mit kellett kiállniuk ezen kicsinyeknek, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy kereszténynek születtek, azt emberi szóval ki sem lehet fejezni.

Természetesen a helyi lakosság nem hagyta annyiban a dolgot: mikor beindult a halálgyár, a helyiek egy utolsó, elkeseredett akciót szerveztek gyermekeik kiszabadítására. Az iszlamisták erre válaszul a foglyaikat levetették egyenként az épületek tetejéről.  A terror bevált: a lakosság feladta a küzdelmet, s így az ISIS katonái az összes tússzal végeztek.

Bár az ISIS ma már visszaszorulóban van és egyre több település szabadul fel uralmuk alól, a lakosság továbbra sem nyugodt, állandó a félelem, hogy egyszer visszatérnek a terroristák és újrakezdődik a rémálom. Minden felszabadított falu, város újabb és újabb horrortörténetekkel „gazdagítja” a jelentéseket: a vahabita terrorszervezetnek nem volt elég, hogy megölje az embereket, de törekedtek arra, hogy mindezt a lehető legbrutálisabb módon tegyék.

A terrorszervezet áldozatait ráadásul továbbra is szedi a visszafoglalt területeken is, ugyanis az iszlamisták aláaknáztak számtalan lakóházat és utat, így a hazatérők közül számosan taposóaknák miatt halnak meg.

Elemzőkők szerint egyébként az Iszlám Állam fenyegetése nem szűnik meg akkor sem, ha teljesen kiszorulnak a Közel-Keletről: a csoport ugyanis ez esetben szépen átszivárog olyan területekre, ahol (egyelőre) még nem harcolnak ellenük – ez jelenti Európát is, ahova valószínűsíthetően egyre többen fognak ezek közül érkezni, méghozzá magukat háborús menekültnek kiadva. Könnyen elképzelhető tehát, hogy ha így haladunk, a fentebb elmesélt borzalmakat előbb-utóbb az európai lakosság is a saját bőrén fogja megtapasztalni…

Orientalista.hu – Crusader (Forrás ITT ITTITTITTITT, ITT és ITT)

  

Halállista! Ez alapján gyilkolják a kopt keresztényeket Egyiptomban.

Egyiptomban

A fegyveresek berontottak a házba, hidegvérrel megölték a férjét és a fiát, kihúzták őket a listáról, majd rágyújtották a házat. A 65 éves asszony a World Watch Monitornak elmondta azokat a hátborzongató körülményeket, ahogyan férje, Saad és fia, Medhat életét vesztette, miután az Iszlám Állam fegyveresei módszeresen kivégezték őket otthonukban, El-Arish városában, február 21-én, éjjel. Nabila Fawzi Hanna története.

Éppen lefekvéshez készülődtek, mikor kopogtattak az ajtón. Medhat, Nabila fia nyitott ajtót, őt szinte azon nyomban megölték, a fegyveresek fejbe lőtték. Az ISIS emberei ezután berontottak a hálószobába, ahol az idős férfi, Saad az életéért könyörgött, de őt is fiához hasonló módon kivégezték. A két férfi ez után megkérdezte Nabilát, hogy keresztény-e és, hogy milyen módon kötődik a kivégzett két férfihez. Ő erre igennel felelt és elmondta, hogy ők egy család voltak. Ezután a két fegyveres Saad és Medhet nevét kérdezte, majd miután meggyőződtek a kivégzettek kiléte felől, egyikük egy papíron kihúzott két nevet.

Ezután elvették Nabila jegygyűrűjét, kifosztották, majd pedig rágyújtották a házat. Az asszony el tudott menekülni, de elmondása szerint a környéken ők voltak az egyetlen keresztény család, senki sem segített rajtuk. Másnap az ISIS fegyveresei felkeresték Nabila lányának és vejének otthonát is, de szerencsére a házaspár egy órával előtte el tudott menekülni. Lánya, Abeer és Nabila azóta elhagyták az otthonukat, azokkal a családokkal egyetemben, akik nem érzik magukat biztonságban a Sínai-félsziget északi részén El-Arish környékén, ahonnan mellesleg a kopt-keresztények 70 százaléka, megközelítőleg 160 család kényszerült elhagyni az otthonát az Iszlám Állam miatt.

Az Egyesült Királyságbeli Kopt Keresztény Egyház vezetője, Angaelosz püspök már korábban is felhívta a figyelmet és elítélte a támadásokat, amelyek eddig 40 keresztény életét követelték az elmúlt három (!) hónapban. Hozzátette, hogy ez nagy részben az egyiptomi radikális iszlamisták felhívásának köszönhető, akik konkrét listával rendelkeznek a meglévő egyházközségekről és tagjaikról, akik nyilvános célpontokká váltak. Sajnos a folyamatot csak felerősíti az ISIS által közzétett videó, amiben a „hitetlen” keresztények megölésére buzdítják az embereket és a dzsihadista harcosokat.

Fordította: Dallos Bence

http://777blog.hu/egyeb/lista-alapjan-gyilkoljak-kopt-keresztenyeket-egyiptomban/

Gyorsjelentés 2016-ról. Hatpercenként válik mártírrá egy keresztény!

A mártírok éve: 2016

veres-kereszt



Megközelítőleg kilencvenezer keresztényt gyilkoltak meg a hitük miatt bolygónkon ebben az évben: ez azt jelenti, hogy átlagosan hatpercenként egy keresztény halt vértanúhalált 2016 folyamán – erről szól az a tanulmány, melyet a CESNUR vallás és társadalomkutató központ tett közzé.

A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon továbbra is – erről beszélt Massimo Introvigne, a CESNUR igazgatója a Vatikán Rádiónak. A katolikus egyházhoz köthető intézmény adatai szerint körülbelül 500 000 kereszténynek nem adatik meg a lehetőség vallásának szabad gyakorlására.

christiansA szír keresztényüldözés egyik ikonikussá vált képe: a lerombolt templomában imádkozó szír férfi

Introvigne arról is beszélt interjúja során, hogy a 2016-ban meghalt keresztények 70%-a az afrikai törzsi háborúknak köszönhetően halt vértanúhalált, ez javarészt azzal magyarázható, hogy a helyi Krisztus-hívők nem hajlandóak fegyvert fogni, így könnyű prédát jelentenek az állig felfegyverzett katonai milíciák számára.

A maradék 30% (megközelítőleg 27 000 ember) terrortámadások, valamint keresztény települések lerombolása során halt meg, illetve, ezen mártírok egy része az egyes államokban kiterjedt keresztényüldözés következtében lett halálra ítélve és kivégezve.

Az igazgató ugyanakkor arról is beszélt, hogy bár a 90 000 még mindig hatalmas szám, a tavalyi 105 000-hez képest javulni látszik a tendencia. Ugyanakkor, azt is beismerte, hogy a tanulmány még nincs kész, az eddigi adatokban a kínai és indiai keresztényüldözés áldozatai még nincsenek benne (ezekben az országokban az evangéliumi keresztény közösségek csak föld alatt működhetnek, bár Kínában létezik keresztény egyház, azonban, ez a kommunista rezsim felügyelete alatt áll, mely csak egy meglehetősen kilúgozott verzióját engedélyezi a kereszténységnek – s ez a hívők számára nem elég, nem is lehet elég).

A CESNUR ígéretet tett arra, hogy a teljes tanulmányt közzéteszi 2017. januárjában.

Szíriában továbbra is súlyos a keresztények helyzete

Introvigne az interjú során kitért a szíriai és iraki helyzetre is, s arról is beszélt, hogy a katolikus egyház megfontolás alá vette azon keresztények szentté avatását, akik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenysége következtében vesztették életüket.

aleppo2A szír katolikusok “mérsékelt lázadók”  által súlyosan megrongált székesegyháza Kelet-Aleppoban

Korábban az év folyamán Aleppo káld pátriarkája, Antoine Audo is megkongatta a vészharangokat, amikor arról beszélt, hogy a már öt éve húzódó szíriai háborúnak köszönhetően Assad országában a keresztények száma 1,5 millióról 500 000-re csökkent.

Az országban maradt keresztények zöme jelenleg a szír kormányerők által ellenőrzött területeken tartózkodik, a „mérsékelt lázadók” ugyanis a az al-Nuszra Fronthoz és az ISIS-hez hasonlóan kiterjedt keresztényüldözésbe kezdtek az általuk elfoglalt régiókban: akiket nem végeztek ki, azokat egyszerűen elűzték otthonaikból.

aleppo1Az aleppoi Szent György templom kiégett belső tere

Az országból elmenekült keresztények nagy része pedig különféle közel-keleti menekülttáborokban tengeti életét (ezek nagy része Jordániában található): ők rendkívül rossz körülmények között várnak arra, hogy hazájukban újra béke legyen, s helyreálljon a korábbi szekuláris államrend, ugyanis csak ritka kivétel az, hogy valakinek legyen pénze az embercsempészekre, és még pénzzel sem veszélytelen az Európába való bejutás kísérlete: nem egy és nem kettő olyan esetről tudni, amikor vagy maguk a bevándorlók, vagy az embercsempészek végeztek azon menekültekkel, akikről kiderült, hogy keresztények, s az ismert esetek száma valószínűleg csak töredéke az ilyen incidensek valós számának.

Számukra reménysugár lehet az a tűzszünet, melyet orosz-török közös kezdeményezés hatására kötöttek egymással a kormányerők és a velük szemben álló iszlamista katonai csoportok – azonban, ha ez a törékeny megállapodás hosszú életű is lesz, s a kormányerők ki tudnak egyezni a „mérsékelt lázadókkal”, akkor is még hosszú évekig elhúzódhat az Iszlám Állam és az al-Nuszra Front nevű szunnita terrorszervezetek elleni háború.

Orientalista.hu – Crusader

https://orientalista.hu/a-martirok-eve-2016/ 

Újabb egyiptomi mártírok. Legalább 20 halott az aljas merényletben.

2016-12-11 10:59:00

Kopt templom közelében robbantottak

Feltehetőleg pokolgép robbant a kairói kopt keresztény katedrális közelében, mintegy húszan életüket vesztették és 25-en megsebesültek - jelentette az egyiptomi állami televízió vasárnap.

Kopt templom közelében robbantottak

A támadás elkövetőjeként egyelőre egy szervezet sem jelentkezett.

A robbanást az egyiptomi főváros Abasszíja körzetében található Szent Márk-katedrális szomszédságában történt. A katedrális az egyiptomi kopt keresztény egyház központja és II. Teodor kopt pápa székhelye.

A külügyminisztérium részvétét küldi

A Külgazdasági és Külügyminisztérium határozottan elítéli a barbár, semmivel nem igazolható terrorcselekményt, amelyet a kairói kopt keresztény székesegyház közelében hajtottak végre vasárnap - közölte a tárca az MTI-vel.

A közlemény szerint a külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült a kairói Szent Péter kopt templomban történt, számos emberéletet követelő robbantásos merényletről, s mély együttérzését fejezi ki Egyiptom keresztény közösségének és a teljes egyiptomi nemzetnek.

atv.hu / MTI

http://www.atv.hu/kulfold/20161211-kopt-templom-kozeleben-robbantottak

Menesztették a keresztény polgármestert

Menesztették a keresztény polgármestert

A tisztogatás folytatódik

Februniye Akyol. Több mint 30 polgármestert bocsátottak el a PKK-val való kapcsolat vádjával.

Törökország egyetlen keresztény polgármestere is áldozatul esett a júliusi sikertelen puccskísérlet utáni tisztogatásoknak. Az asszír közösséghez tartozó Februniye Akyol az első keresztény nő volt, aki ilyen magas tisztségbe került. Recep Tayyip Erdogan elnök kormánya eddig több mint 30 polgármestert távolított el hivatalából azzal az indokkal, hogy kapcsolatba hozhatók Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal vagy a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Februniye Akyol 25 évesen, diákként robbant be a török politikai életbe. 2014-ben a Béke és Demokrácia Párt elnevezésű kurd párt színeiben elindult az önkormányzati választásokon, ahol megválasztották az ország délkeleti részén fekvő Mardin város egyik polgármesterének. A város irányítását egy 71 éves, nagy támogatottsággal és tapasztalattal rendelkező kurd vezetővel együtt végezte. A kurd párt ugyanis minden vezetői tisztséget megoszt egy férfi és egy nő között, hogy ezzel ösztönözze a nőket az aktívabb politikai szerepvállalásra.

 

Akyol, aki egy ezüstműves lánya, ahhoz az asszír keresztény közösséghez tartozik, amely még mindig a Jézus korabeli arámi nyelvet beszéli. Az ősi közösség számtalan mészárlást és üldöztetést élt át, helyzetük a mai napig is kiszolgáltatott. Bár Törökország az uniós csatlakozási tárgyalások miatt „hivatalosan” megerősítette a társadalmi és vallási jogokat, Akyol megválasztásakor azt mondta, közössége „még nem szabad, és nem tudnak békében élni”. A török állam nem ismeri el hivatalosan vallási kisebbségként őket, így saját iskoláikban sem taníthatják ősi nyelvüket gyermekeiknek. Ráadásul a török hadsereg és a kurd önállóságért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt közötti háborúnak is áldozatul estek: a fegyveres harcok során több asszír keresztény falut is leromboltak.

Törökországban eddig kisebb városokban sikerült keresztényeknek polgármesteri tisztségbe kerülniük. Nagyobb „áttörés” 2011-ben történt, amikor Erol Dora képviselői mandátumot szerzett az ankarai parlamentben – ő szintén az asszír keresztény közösséghez tartozott. Ilyenre az 1960-as évek óta nem volt példa az országban. Akyol pedig az első keresztény volt, aki Törökország 30 nagyvárosi önkormányzata egyikének a vezetője lett két évvel ezelőtt.

A fiatal nő nagy reményekkel vágott neki a politikai életnek. Túllépett a kurdokkal szembeni előítéletein, akik szintén részt vettek a keresztény közösség elleni mészárlásban, üldözésekben, és kurd vezetőtársával változásokat akartak elérni kisebbségeik számára. Azonban már hivatalba lépésük előtt akadályokba ütköztek: a távozó városi vezetés más kormányzati intézményeknek adta át az önkormányzat épületét, autóit, íróasztalait és számítógépeit. Így teljesen üres hivatalt vehettek át.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható

http://www.hetek.hu/kulfold/201611/menesztettek_a_kereszteny_polgarmestert

Tragikus helyzetben a közel-keleti keresztények

Elkeserítő helyzetben a közel-keleti keresztények

○ A közel-keleti vezetők nem értik a kétezer éves vallás egyenlőségről szóló tanítását ○ A Nyugat kettős mércéje

Kuthi Áron, 2016. október 27., csütörtök 13:51, frissítve: csütörtök 14:10
Fotó: Haidar Mohammed Ali / Europress/AFP

Tehetetlenek vagyunk a Közel-Keleten, minden ugyanúgy ismétlődik, mint épp száz éve – vont párhuzamot Afram Habib egyetemi tanár, a libanoni keresztény szervezetek uniójának elnöke a szíriai polgárháború és az 1915-ös örmény mészárlás között egy brüsszeli fórumon. Habib örmény nagyapját az ottománok végezték ki a százegy évvel ezelőtti genocídium során, többek között ez a családi tragédia késztette a közel-keleti keresztény közösségekről több könyvet publikáló, számos egyetemen előadó kutatót, hogy a lehető legtöbb fórumon felemelje szavát a vallásüldözés ellen. Bár a közel-keleti térségben tíz országban szétszórva nagyjából tizenötmillió keresztény él, az utóbbi években történelmi jelen­létük felét elvesztették a polgárháború dúlásai közepette. Mint mondta, a térség uralkodói, sejkek, diktátorok nem értik a kereszténység egyenlőségről szóló tanítását, a keresztények tehát a hosszú évszázadok alatt hozzászoktak, hogy másodrendű állampolgárként éljenek. A szakértő ugyanakkor mégis azt tartja érthetetlennek, hogy a nyugati hatalmak a NATO katonai szövetségét maguk mögött tudva és az összes többi beavatkozó felet is ideértve miért nem voltak képesek két év alatt megsemmisíteni az Iszlám Államot. Azt is elképesztőnek és a kettős mérce alkalmazásának tartotta, hogy az egyik ország egy diktátort (Aszadot), mások pedig úgy­nevezett mérsékelt erőket támogatnak.

– Árvák vagyunk a Közel-Keleten, senki sem érti, mi történik, és nincs megoldás, a migráció főként nem az – jelentette ki az ADF International keresztény értékeket védő emberi jogi szervezet konferenciáján. – A Nyugatnak, Európának elsősorban a saját értékeit kellene védenie, nem pedig asszisztálni az Iszlám Állam programjához azzal, hogy feltétel nélküli meghívót adva valójában Európába engedi űzni a lakosságot. – Ezzel csak ugyanazt folytatja Európa, mint az Iszlám Állam, el­tünteti a lakosságot a térségből! – mutatott rá a kutató a közel-keleti etnikai térkép megváltoztatásának visszafordíthatatlan folyamatára.

Nina Shea kutató szerint ugyanakkor nemcsak az Iszlám Állam jelent fenyegetést a közösségekre, hanem furcsa módon a nyugati beavatkozás is, mert a keresztények épp az autokratikus rendszerek árnyékába húzódva élhettek eddig valamelyes biztonságban, a szíriai központi hatalmat, az államigazgatást viszont épp most zúzzák szét.

Az ENSZ-t sok bírálat érte amiatt, hogyan kezeli a keresztényeket érő megpróbáltatásokat. António Guterres még menekültügyi főbiztosként nyilatkozott arról, hogy arányukhoz képest a keresztények azért vannak annyira alulreprezentálva a menekültek között, mert ők „hozzátartoznak a Közel-Kelet DNS-éhez”. Guterres a keresztények „helyben hagyását” a libanoni elnök kérésére hivatkozva szentesítette, aki nála azt kérte, hogy hagyják ki őket a menekítésből. Az amerikai Wall Street Journal napilap szerint viszont ez felveti a politikai érdekek alapján történő vallási diszkrimináció gyanúját. Az Egyesült Államokban menekültstátust kérők etnikai-vallási hovatartozásáról szóló statisztikák is alátámasztják a feltételezést, mivel az ott szeptember végéig menedéket kérő 12 587 szíriai közül mindössze 68 keresztény és 24 jazidi volt, ami fél százaléknak felel meg, ugyanakkor Szíria lakosságának hagyományosan 10 százaléka vallja magát kereszténynek.

http://mno.hu/kulfold/elkeserito-helyzetben-a-kozel-keleti-keresztenyek-1368613

Öngyilkos merénylők rontottak be egy keresztény településre Pesavarnál

2016-09-02 08:27:00

Öngyilkos merénylők rontottak be egy keresztény településre Pesavarnál

Négy öngyilkos merénylő hatolt be péntek reggel egy keresztény településre az északnyugat-pakisztáni Pesavar város közelében, de a hatóságok gyorsan reagáltak, a támadásnak rövid időn belül véget vetettek.

Öngyilkos merénylők rontottak be egy keresztény településre Pesavarnál

A lőfegyverekkel is felszerelt támadók és a biztonsági erők között kialakult tűzpárbajban az összes merénylő életét vesztette. A biztonságiak közül öten megsebesültek.

A helyi rendőrfőnök szerint egy keresztény civil is életét vesztette a fegyveresek akciójában, de nem részletezte, hogyan. Hozzátette azonban, hogy az egyik merénylő behatolt a helyi templomba, de nem talált ott senkit.

A támadást a tálibokkal szövetséges egyik szervezet, a Dzsamaat-ul-Ahrar vállalta magára.

Egy több mint másfél évig tartó nyugalmas időszak után az utóbbi hetekben ismét támadások sorát éli Pakisztán. Augusztus elején szélsőségesek egy kórház előtt hajtottak végre támadást Beludzsisztán tartományban, s megöltek 74 embert, csaknem 200-at pedig megsebesítettek.

Iszlámábád egy nappal korábban jelentette ki, hogy "eltiporta" az Iszlám Állam nevű terrorszervezet terjeszkedési kísérletét a dél-ázsiai országban és hangsúlyozta azt is: "válogatás nélkül" üldöz minden terrorszervezetet.

atv.hu / MTI

http://www.atv.hu/kulfold/20160902-ongyilkos-merenylok-rontottak-be-egy-kereszteny-telepulesre-pesavarnal

Akik útban vannak. Eltűnik a kereszténység a Közel-Keletről?

Eltűnhet a kereszténység a Közel-Keletről?

A fizikai üldözések, a radikális iszlám, a muzulmán többséget szolgáló diktatúrák és a Nyugat passzivitása következtében a kereszténység lassan, de biztosan eltűnik a Közel-Keletről. Pedig nekünk, nyugatiaknak felbecsülhetetlen a kulturális tartozásunk a térségben élő keresztények felé. Krisztus első követői is „keleti keresztények” voltak. Imaházaik közel kétezer évvel ezelőtt épültek – amikor Európa még a pogány vallások földrésze volt. A keresztények jelenléte a Közel-Keleten hatszáz évvel előzi meg az iszlám megjelenését. A folyamatos diszkrimináció és a fizikai üldözések ellenére is mindeddig folytonos volt a jelenlétük a Földnek ezen a pontján. Didier Martiny francia rendező az ARTE francia csatornán sugárzott dokumentumfilmje a keleti kereszténység modernkori hanyatlását dolgozza fel. A Hetek cikke.

Eltűnhet a kereszténység a Közel-Keletről?

A 20. század elején még minden negyedik közel-keleti ember keresztény vallású volt. Napjainkra 11 millióan maradtak a muzulmán hívők 320 milliós tengerében. Mára – Libanon kivételével – minden országban elenyésző kisebbségben vannak. A Közel-Kelet ismét lángokban áll, a nyugati hatalmak azonban nem tulajdonítanak semmilyen stratégiai jelentőséget az ott élő keresztényeknek. A kérdés az, hogy van-e egyáltalán jövőjük a szülőföldjükön?

„De kik ők?” – teszi fel a kérdést Pascal Gollnisch, a Támogatás a Közel-Keleti Egyházaknak elnevezésű szervezet vezetője. „Bennünket, nyugatiakat meglepetésként ér a létezésük? Pedig a nyugati kereszténység létezése a nagyobb talány!

A kereszténység a Közel-Keleten jött létre – ezek a hívők az első damaszkuszi, alexandriai, antiókiai hívők örökösei. Itt már akkor virágzott a kereszténység, amikor Európában még druidák kevergették mágikus italaikat.”

Az egyik ok, amiért a keleti kereszténység veszélyben van, az hogy a muszlimok folyton a Nyugattal, a „hódítókkal” azonosítják.

A keleti keresztények három fő csoportja a római katolikusok, a helyi pátriárkák által vezetett közösségek és a független protestáns-evangéliumi gyülekezetek. A második csoportba alapvetően hat különféle keleti keresztény felekezet tartozik: a bizánci, az örmény, az asszír (nesztoriánus), a káld vagy káldeus, a maronita és a kopt irányzat.

Elfeledett hívők

Bár a kereszténység egészéhez mérten kevesen vannak, a keleti hívők eltűnése globális veszteséget jelentene az egyház és a zsidó-keresztény kultúrkör számára – Jézus első híveinek a helyi örököseit veszítenénk el.

„Mi nyugatiak gyakran elfelejtjük, hogy ők is léteznek” – mondja Timothy Radcliffe angol domonkos szerzetes. „Ha eszünkbe jutnak, akkor meg elszégyelljük magunkat. Rettenetes paradoxon ez – a Közel-Keleten a Nyugatot látják bennük, ezért üldözik őket, a Nyugat pedig a saját szekularizációja miatt nem akar közösséget vállalni velük.”


„A 20. század elején a Nyugat arra igyekezett rávenni a keleti keresztényeket, hogy hozzanak létre egy saját államot a Közel-Keleten” – mondja Jean-Francois Colosimo francia vallástörténész. „De a Nyugat újra és újra nem tartotta be a támogatásukra tett ígéreteit.

A keleti keresztények helyzetének megértéséhez mindenekelőtt azt kell figyelembe vennünk, hogy ők évszázadokon keresztül a Nyugat és az iszlám ütközőzónájában éltek.

„A keresztények nem a muszlimok után jöttek ide” – szögezi le Victor Assouad, közel-keleti jezsuita elöljáró. „Ők az iszlám előtti időből származnak. Ők az őslakosok, akik eleinte baráti módon üdvözölték a muszlimokat.” Amikor azonban az iszlám meghódította a térséget és már a kalifák írták a törvényeket, a keresztényeket másodrendű polgárokká, alattvalókká tették, úgynevezett dhimmi-státuszba helyezték. A diszkrimináció részeként máshogy kellett öltözködniük, különadók sújtották őket és nem tölthettek be komolyabb állami tisztségeket sem.

A 15. századtól megjelenő oszmán–török kalifátus időszaka alatt is ez az úgynevezett megtűrt státusz maradt érvényben. A 19. század végétől azonban egyre erősödtek a nacionalizmus azon hangjai, amelyek szerint csak muszlim hitűek lehetnek a kalifátus hűséges alattvalói – mutat rá Didier Billion francia politológus. Ettől kezdődően csak hithű muszlimok lehettek „igazi” törökök. Musztafa Kemal
Atatürk, a modern Törökország alapítója is ezt a koncepciót támogatta – a nemzetiség és vallás fogalmai nem voltak elválaszthatóak egymástól.


A diszkrimináció és megbélyegzés hosszú időszakát szükségszerűen követte a fizikai üldözés is. A törökök 1915-ben mintegy másfél millió, többségében keresztény örményt pusztítottak el egy szisztematikus népirtás keretében. Az első világháború idején további 275 ezer asszír keresztényt gyilkoltak meg.  
„Ma is vannak olyanok, mint az ISIS, az Iszlám Állam hívei, akik szerint a keresztények nem valók a Közel-Keletre” – teszi hozzá Gollnisch.

„Vagy térjenek át az iszlámra, vagy menjenek el, vagy meg kell őket semmisíteni.” Az ISIS felemelkedése Irak és Szíria területén, illetve az iszlám kalifátus létrehozásának víziói szörnyű erőszakhullámot szabadítottak el a térségben a keresztényekkel szemben.


Obama felelőssége

2014 júniusában az Iszlám Állam megtámadta az ősi város, Ninive körzetét, és elfoglalta Moszult, Irak második legnagyobb városát. A keresztények menekülni kényszerültek. „Mindent hátra kellett hagynom odahaza, Ninivében” – meséli Rami Paulus. „Azzal, hogy el kellett hagynom hazámat és őseim földjét, az Iszlám Állam engem is megölt. Az egyetlen megoldás a fegyveres ellenállás az ISIS-el szemben. A fiataljainknak nem menekülttáborokban kellene lenniük. Harcolniuk kell!”

barack obama elnökBarack Obama elnök
„A közel-keleti kereszténység pusztulása már egy ideje zajlik” – állítja Myriam Benraad író és Közel-Kelet szakértő. „Irakban Szaddám Huszein hatalomra kerülésekor másfél millió keresztény élt. A diktátor nem látott bennük veszélyt – közülük többen komoly politikai tisztségeket is kaptak. Amikor Szaddám megbukott, a keresztényeket üldözés érte.

Az amerikai elnök szerencsétlen fogalmazása, miszerint az amerikai katonák az »új keresztesek«, szintén több ezer keresztény halálát eredményezte. A szunnita felkelők szemében ők voltak a Nyugat előretolt helyőrsége.”

„Tudatosan és szisztematikusan számolják fel a keresztény jelenlétet (Irakban)” – állítja Imad Nouri Elias, a moszuli Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója. „Meddig kell még az Iszlám Állam fenyegetéseivel és hazugságaival együtt élnünk? Évszázadok óta szenvedünk – csak azt akarjuk, hogy a gyermekeinknek legyen jövőjük!”

„A nevem Dániel Selgur, én decemberben jöttem, hogy csatlakozzam a Dwekh Nawsha-hoz (jelentése: akik feláldozzák magukat – az Iszlám Állam ellen harcoló keresztény fegyveres csoport Irakban). Korábban a piacon árultam kenyeret, az előtt pedig geológus voltam. Mi keresztények többnyire pacifisták vagyunk. Békét akarunk, biztonságot. Nem szeretünk harcolni, másokat bántani. De ami sok, az sok. Tennünk kellett valamit. Otthon ülve semmit sem tudtunk tenni. Talán más asszír keresztények is látják a példámat és ők is visszatérnek a szülőföldjükre.”

Törökország és Egyiptom elvesztése

A 20. század elején a török keresztények alkották a legnagyobb keresztény közösséget a Közel-Keleten. Ma már csak néhány ezerre tehető a számuk. Az első világháború idején ugyanis lezajlott a modernkori történelem egyik legnagyobb népirtása – a törökök másfél millió örmény és további 275 ezer asszír keresztényt gyilkoltak meg.

Napjainkban Erdogan elnök a szavak szintjén ugyan védelmezi a keresztény kisebbséget, a valóságban azonban sohasem ismerte el az asszír, a protestáns és az evangéliumi keresztény közösségeket. Kormányzása idején több keresztény templomot is mecsetté alakítottak át.

Egyiptom 90 milliós népességének 6-15 százaléka keresztény – a pontos számról tabu beszélni az országban, de az bizonyos, hogy napjainkban ők alkotják a legnagyobb keresztény közösséget az arab világban. Ezek a többnyire kopt felekezethez tartozó keresztények az első, második és harmadik században keresztény hitre tért egyiptomiak leszármazottai. Gamal Abden Nasszer, a modern Egyiptom második miniszterelnöke az ’50-es és ’60-as években még a pánarab eszmét hirdette. Ekkoriban nagy népszerűségnek örvendett ez az arab világ egységét zászlajára tűző idealista nézet. A pánarabizmus modern és békés, szocialista arab államokat szeretett volna látni a térségben.


Ez az ideológia azonban elbukott (részben talán a nyugati országok támogatásának a hiányában), és az 1980-as évek végétől a nacionalista és iszlamista eszmék váltak egyre népszerűbbé az arab világban. Az iszlamizmus pedig már nem hagy semmilyen szerepet a kereszténységnek. Nasszertől Mubarakig az egyiptomi kormány a muszlim többség szolgálatában állt. 1971-ben Anvar Szadat elnök beleíratta az iszlám saría törvényt az alkotmányba. 1981-ben pedig az egyiptomi kopt vezetőt száműzték az országból.
Az alkotmány 1952 óta kizárja, hogy egy keresztény lehessen Egyiptom miniszterelnöke, államelnöke, illetve bármilyen más, magas rangú politikusa. A templomokban még a közelmúltban is egy WC felújításához elnöki rendeletre volt szükség. A keresztények Egyiptomban is másodrendű polgároknak számítanak – megtűrt, dhimmi státuszban tartják őket.

„Az egyiptomi keresztények számára voltak már sokkal rosszabb időszakok is” – mondja Eveque Biman, a Deir el-Malak Michael apátság vezetője. „Igen, közülünk többeket megölnek, ők a mártírjaink. A keresztényeket támadások érik, és fel is gyújtanak templomokat. Mégis itt vagyunk! Szeretnék üzenni valamit az európai, a nyugati embereknek. Egykoron csodálattal töltött el a demokratikus értékekről és az emberi jogok tiszteletéről vallott nézeteitek. Éppen ezért döbbentem meg annyira, amikor láttam, miként reagáltatok a Nigériában elkövetett szörnyű gaztettekre. Egész falvakat égettek fel ott – az ott élő emberekkel együtt – és ti nem tettettek semmit.

Aztán Irakban is – egész falvakat perzseltek fel – jazidi és keresztény embereket öltek meg. A mártírjainknak elvágták a torkát, Etiópiában és Líbiában.

Megint csak semmi. Semmi érdemi reakció. Amikor a párizsi újságnál történt incidens, akkor viszont több millió európai, köztük állami vezetők egyszer csak elítélik a bűncselekményeket és szörnyülködnek. Mintha a francia vér lenne csak fontos – de mások vére nem az. Nagyon sajnálom, de elvesztettétek a hiteleteket nálunk. Ne gyertek ide demokráciára tanítani bennünket, ne akarjatok tanítani minket az emberi jogokra.”

Van jövő a polgárháború után?

Libanon az egyetlen olyan ország a Közel-Keleten, ahol a keresztények nem elenyésző kisebbségben vannak. Az elsősorban maronita felekezethez tartozó hívők a lakosság 43 százalékát teszik ki. Libanon az egyetlen a térségben, ahová 1860-ban európai (francia) csapatok azért vonultak be, hogy fizikai védelmet nyújtsanak a keresztényeknek – a drúzokkal szemben. Ez volt az első, jogilag is igazolt modern kori humanitárius célzatú nyugati intervenció.

recep tayyip erdogan török elnökRecep Tayyip Erdogan török elnök
A franciák az akkor egy közigazgatás alá tartozó Szíriát és Libanont szétválasztották – az utóbbiban egy keresztény többségű államot hozva létre. 1943-ban törvénybe is iktatták, hogy a főbb kormányzati tiszteket is megosztják a keresztények és muszlimok között. 1975-től azonban egy szörnyű, 15 éven keresztül tartó polgárháború következett, amely kétszázezer ember életét követelte. A polgárháborút követően a keresztények befolyása szinte megszűnt – a hatalom a Szaúd-Arábiához igazodó szunnita és az Iránhoz hűséges síita muszlimok kezébe került át.

„Kereszténynek lenni mindig is egy veszélyeztetett életforma volt” – mondja egy libanoni hívő. „Most ez a veszély az ISIS. Korábban az Oszmán Birodalom jelentette ugyanezt a veszélyt.”


Szíriában a lakosság 8 százaléka keresztény. Az 1970-es hatalomra kerülésétől kezdődően az Aszad-dinasztia mesterien használta a vallást a lakosság manipulálására. A polgárháború idején a keresztény vezetők többsége a kormány oldalára állt, egy iszlamista hatalomátvétel ugyanis minden bizonnyal az üldözést és pusztulást hozta volna el a közösségeik számára. Míg a háború előtt Szíria 23 milliós népességéből 1,8 millió keresztény volt, mára néhány százezren maradtak. A hazáját már elhagyni kényszerült 6 millió szír menekült közül körülbelül egymillió a keresztény hívő. Ők az általuk kereszténynek vélt Nyugatra menekültek, de valójában egy szekularizált világba érkeznek meg, ahol gyakran hamar elveszítik a kulturális identitásukat.

„A keleti keresztények jövője keleten van” – szögezi le egy keleti keresztény vezető. „Nem szabad őket arra bátorítani, hogy hagyják ott a szülőföldjüket. Nekik itt a helyük, a küldetésük.” (Az ARTE televízió dokumentumfilmje augusztus 31-ig érhető el szabadon a csatorna oldalán.)

Hetek / Pátkai Mihály

http://www.atv.hu/kulfold/20160812-eltunhet-a-keresztenysega-kozel-keletrol

Európai papnak európai templomban vágták el a torkát. Itt tartunk.

Döbbenetes részletek a templomi mészárlásról: ez a fiú vágta el a pap torkát - kép

A francia hatóságoknak sikerült azonosítaniuk az egyik férfit, aki késsel felfegyverkezve túszokat ejtett kedd délelőtt egy normandiai templomban, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

Döbbenetes részletek a templomi mészárlásról: ez a fiú vágta el a pap torkát - kép
Adel Kermiche

Az ügyben eljáró ügyész elmondta, hogy az egyik támadó

a 19 éves, Adel Kermiche nevű helyi férfi volt, aki Franciaországban született.

a normandiai templom, ahol a gyilkosság történtA normandiai templom, ahol a gyilkosság történt

Kermiche ellen tavaly vádat emeltek terrorista kapcsolatok miatt, márciusig őrizetben volt, utána pedig elektronikus megfigyelés alatt állt, naponta csak pár órára hagyhatta el az otthonát, és minden nap jelentkeznie kellett a rendőrségen. Az ügyész elmondta, hogy

a nyomkövetőt minden délelőtt öt órára kikapcsolták, és a támadás is ekkor történt.

adel kermiche gyerekkori képeAdel Kermiche gyerekkori képe

Francois Molins államügyész elmondta: Kermich rokonai iratait felhasználva kétszer is megpróbált Szíriába utazni. Tavaly márciusban a testvére személyi igazolványával próbált meg Németországból Szíriába jutni, két hónappal később pedig már Törökországban fogták el a hatóságok. Akkor unokatestvére papírjait használta.

A másik támadót még nem azonosították a francia hatóságok.

egy rendőr elkeríti a gyilkosság helyszínét.Egy rendőr elkeríti a gyilkosság helyszínét.

A két férfi kedd délelőtt késekkel vette be magát a Rouen melletti Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomába, ahol

elvágták a pap torkát, és egy másik embert is súlyosan megsebesítettek,

de az ügyész elmondása szerint ő már nincs életveszélyes állapotban.

A hatóságok arról is beszámoltak, hogy a merénylőkön robbanómellény-utánzat is volt, az apácákat pedig megpróbálták emberi pajzsként használni.

atv.hu / MTI

Afrikai vérfürdő.Vallási alapú tisztogatás folyik a Kongói Demokratikus Köztársaságban

Vallási alapú tisztogatás folyik a Kongói Demokratikus Köztársaságban – helyzetjelentés Afrikából

2016. június 16. csütörtök 15:43

2016 májusában a kiújult keresztényellenes támadásoknak több mint hetven halálos áldozatuk volt a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A közép-afrikai ország keleti felét már évek óta rettegésben tartják az iszlamista MDI (Muslim Defense International) lázadói.

A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ második legszegényebb állama és folyamatos harcok színtere. Lakossága 81,7 millió főre tehető, ebből keresztény 65,4 millió, muszlim 9,8 millió. A harcok sújtotta térségekben a keresztények vannak a legnagyobb veszélyben. Az MDI (Muslim Defense International; Nemzetközi Muszlim Véderő, korábban: ADF – Allied Democratic Forces) fegyveresei a Nagy-tavak mentén létre akarnak hozni egy támaszpontot, ezért elüldözik a keresztényeket a környékről.

2014 októbere és 2016 májusa között összesen 1116 embert gyilkoltak meg; 1470 lakost elraboltak, a menekültek száma több tízezerre tehető; 1750 házat és 13 egészségügyi központot fölgyújtottak; 27 iskolát leromboltak vagy megszálltak; az áruraktárakat és gabonakészleteket kifosztják.

2016 májusában több mint hetven embert mészároltak le. A 6 millió lakosú Észak-Kivu tartomány Kamango nevű városát május 3-án macsétákkal és baltákkal fölfegyverkezett iszlamista harcosok támadták meg, és meggyilkoltak több mint 40 lakost; május 6-án a tartomány másik települését, Eringetit érte támadás, amelynek során tizenöt keresztény vesztette életét. Az iszlamisták május első napjaiban három másik helységet is megtámadtak.

* * *

Előzmények

A szüntelen polgárháborús és etnikai összecsapásoknak 1994-től napjainkig 4 millió áldozata volt. A II. világháború óta a kongói a legvéresebb konfliktus a világon.

2009 novemberében Kabare település katolikus templomában megölték a papot, egy apácát és két hívőt. Fél év múlva ismeretlen fegyveresek törtek be Sylvestre Bali-Busane Bahati anglikán püspök lakásába Bukavuban. A püspöknek nem esett baja, de legnagyobb fiát megkötözték, megverték a biztonsági őrt, és fosztogattak.

A terrorcselekmények célja, hogy Kelet-Kongó túlnyomórészt keresztény lakosságát elűzzék a régióból. A Muszlim Véderő elsősorban külföldi harcosokból áll.

A François-Xavier Maroy Rusengo érsek vezette, hat püspökséget magában foglaló bukavui érsekség főpásztorai 2015. májusi nyílt levelükben a „népirtás veszélyére” figyelmeztettek. A főpásztorok szerint a kormány és az ENSZ tétlenül nézik a békés lakosság kiirtását. „Vagy a nemzetközi szervezetek csak a helyzet romlására várnak, mielőtt beavatkoznának a dzsihadisták ellen?” – kérdezték a püspökök.

Köztudott, hogy a keresztényeket az iszlám hitre kényszerítik, a bukavui püspökök emellett a kitelepítési stratégiáról is beszámoltak: „egész népcsoportokat kényszerrel áttelepítenek, hogy fokozatosan elfoglalják a vidéket és terroristakiképző bázisokat hozzanak létre az országban”.

Oma Kavota, a Béke, Demokrácia és Emberi Jogok Tanulmányi Központ (SCPPDHR – Study Centre for the Promotion of Peace, Democracy and Human Rights) igazgatója nemzetközi szolidaritást sürget.

A Nemzetközi Muszlim Véderővel a Boko Haram mellett – amelynek támadásai Nigérián kívül a szomszédos Kamerunra, Nigerre és Csádra is átterjednek – egy újabb, eddig ismeretlen szélsőséges militáns alakulat jött létre. Ezek a dzsihadisták először Ugandában próbáltak létrehozni fundamentalista iszlám kormányt, de a Kongói Demokratikus Köztársasággal közös határ menti peremvidékre szorították őket, így most ebben az országban akarják megvetni a lábukat.

Kongó keleti részén korábban jelentéktelen számú muszlim élt, arányuk az utóbbi években 1 százalékról 10 százalékra nőtt. Muszlim misszionáriusok több mint húsz mecsetet építtettek ezen a területen, valamint Beni és Eringeti területén és az Ugandával határos körzetekben kikiáltották a kalifátust és bevezették a saríát (isteni kinyilatkoztatás által szentesített iszlám erkölcsi jogrendszer – a szerk.). Az iszlamisták szerint a nem muszlim lakosság akadályozza a Kelet-kongói Kalifátus létrehozását. Ez az oka a túlnyomórészt keresztény őslakosok elűzésének.

A Muszlim Véderő korábban szövetkezett a 2003-ban elhunyt Idi Amin Dada ugandai diktátorral. Bár 2015 áprilisában elfogták vezérüket, ez nem törte meg az MDI erejét, sőt a terrorszervezet növelte hatalmát. 1996 óta a Rwenzori-hegységben (Kongói Demokratikus Köztársaság) is megvetették a lábukat. Rendszerint a helyi gyerekeket sorozzák be katonának. Ingyenes oktatással, a szülőknek adott ajándékokkal és ingyenes zarándoklatok ígéretével csábítják őket. 2005-ben megpróbálták kifüstölni őket a hegyekből, ekkor megközelíthetetlen helyekre húzódtak vissza. Gyermekeket és felnőtt férfiakat rabolnak, hogy föltöltsék soraikat, a nőket megerőszakolják, hogy biztosítsák a harcosok utánpótlását.

A régiót alaposan ismerő Loris Cattani katolikus misszionárius szerint a helyzet egyre aggasztóbb. Bár az ENSZ-jelentés állítja, hogy a kongói militáns csoportok és a szomáliai al-Shabaab közti kapcsolatra nincs bizonyíték, a kongói sajtó mégis a Boko Harammal való lehetséges szövetségről cikkezik. Már az Ugandában megalakult ADF (Allied Democratic Forces), a Muszlim Véderő elődje is kemény dzsihadista ideológiát képviselt. Más bűncselekmények mellett az ADF terroristáit vádolják három asszumpcionista (Mária Mennybevételéről Nevezett Ágostonos Kongregáció) pap 2012. októberi elhurcolásával, akikről azóta sincs hír.

A helyzetet még elemezzük, de az eddigiek alapján már látszik, hogy meg kell kongatnunk a vészharangot. A világnak meg kell tudnia, mi történik a Kongói Demokratikus Köztársaságban – hangsúlyozta Loris testvér.

Forrás: CSI-magyarorszag.hu – Viz Péter

Fotó: Dioceseoftulsa.org

Magyar Kurír http://www.magyarkurir.hu/kitekinto/vallasi-alapu-tisztogatas-folyik-kongoi-demokratikus-koztarsasagban-helyzetjelentes-afrikabol

Két ismeretlen halálra késelt egy középkorú keresztény nőt Nigériában

016-06-05 08:29:00

Nagyobb védelmet követelnek a nigériai keresztények

A nigériai keresztények szervezete azzal a követeléssel fordult szombaton a hatóságokhoz, hogy tegyenek többet a többségében muzulmánok lakta északi országrészben a keresztények védelmében, miután két nappal korábban ismeretlenek megkéseltek egy nőt, mert állítólag meggyalázta Mohamed prófétát.

Nagyobb védelmet követelnek a nigériai keresztények

Két ismeretlen csütörtökön az északkeleti városban, Kanóban halálra késelt egy középkorú  keresztény nőt, mivel szerintük megsértette a prófétát. A nő állítólag olyan megjegyzést tett, hogy Mohamed próféta "nem volt fontos".
   
A rendőrség őrizetbe is vette a két gyilkost. A Nigériai Keresztény Egyesület helyi szervezete ugyanakkor azt követelte a hatóságoktól, hogy a jövőben hozzanak nagyobb erőfeszítéseket a hasonló indíttatású bűncselekmények megelőzésére és a helyi keresztények védelmében, máskülönben elmélyülnek a vallásközi ellentétek. A rendőrség ottani parancsnoka ígéretet is tett a helyzet javítására


Nigéria 170 millió lakósa csaknem fele-fele részben oszlik a déli országrészben többséget alkotó keresztényekre, illetve a főleg északon élő muzulmánokra.

Összességében e két vallás hívei békében élnek egymással, de északon az utóbbi időben megszaporodtak a vallási indíttatású gyilkosságok. Különösen azóta, hogy a Boko Haram elnevezésű szervezet immár hét éve tartó terrorcselekményeiben mintegy húszezer ember vesztette életét. Kano lakosságát például folyamatosan rettegésben tartják az öngyilkos merénylők.
   
A Boko Haram ugyanis felesküdött az iraki és szíriai Iszlám Államra, és ugyanolyan berendezkedésű országot akar magának Nigériában. A szervezet célja a saría (iszlám törvénykezés) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozása Nigéria északkeleti részén és a szomszédos területeken is, ezért a terrorcsoport már Kamerunra és Nigerre is kiterjesztette harcát.
   
Nem tudni, hogy a legutóbbi gyilkosság elkövetői a szervezet tagjai voltak-e, de a hatóságok szerint az említett viszonyok miatt könnyen fajulhatnak véres cselekményekké a mindennapi vallási ellentétek a lakosság körében.

MTI

http://www.atv.hu/kulfold/20160605-nagyobb-vedelmet-koBisztenyek

A kereszténység romjai. "Vigyázó szemetek " Londonra vessétek!

Túl keresztény a BBC? – Új szelek fújnak a szigetországban

Miközben hazánkban még rendszeresen felhangzik a déli harangszó, a multikulturális Londonban és egész Angliában új szelek fújdogálnak. A BBC-t a vallási és etikai bizottság jelentése túl kereszténynek bélyegezte. Aaqil Ahmed, a bizottság vezetője szerint jelenleg a kereszténység romjai képezik az angol közszolgálati műsorok sarokköveit. Felmerült az is, a vasárnapi mise mellett pénteken a mecsetből közvetíthetnék az imát. A vallási törekvések előretolt bástyája lehet a munkáspárti Sadiq Khan, akit a londoni polgármesterválasztás alatt azzal vádoltak, túl sokat mutatkozott szélsőséges vallási vezetőkkel a kampánya során. Külön érdekesség, hogy Khan azt a Boris Johnsont váltotta a polgármesteri székben, aki a brexit egyik élharcosa, és esélyes David Cameron után a miniszterelnökségre. Brit szabadságharc egy multikulturális Angliáért?

Nem lesz jegyáremelés

A londoni polgármester-választás befutója jelentős előnnyel a munkáspárti Sadiq Khan lett a voksok 57 százalékának megszerzésével. A konzervatívok jelöltje ugyanakkor Zac Goldsmith csak 43 százalékot szerzett. A brit fővárosnak így nyolc év óta először van ismét baloldali, és egyben az első muszlim polgármestere

Sadiq Khan 84 oldalas választási programjának legfőbb pontjai mind a választópolgárok zsebét érintették. Ígéretet tett például a a londoni tömegközlekedési díjak befagyasztására négy évre. Az új lakásépítési programot különböző támogatásri rendszereken keresztül pedig úgy formálná, hogy azok 50 százaléka az alkalmazotti fizetésekből élők számára is megfizethető legyen.

Gazdag rassztisták kontra muszlim szélsőségesek

A 45 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként, meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban élő nyolcgyermekes családban nevelkedett. Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő. Érdekesség, hogy miközben a milliomos családból származó Goldsmith-t rasszita kijelentései miatt, addig Khant azért bírálták a választási kampányban, mert rendszeresen mutatkozott szélsőséges nézeteket hirdető hitszónokok társaságában London muszlimok lakta kerületeiben.

Sadiq Khan (mirror.co.uk)

A munkáspárti Khan; Forrá: mirro.co.uk

Polgármesterből szabadságharcos

Sadiq Khan azt a konzervatív párti Boris Johnsont váltotta a polgármesteri székben, aki azért nem indult el harmadszor is a választásokon, mert sajtóértesülések szerint nagyratörőbb terveket dédelget. Egyes források úgy tudják, a Konzervatív Párt egyik legeredetibb, legszínesebb figurájának tartott Johnson megmérettetné magát a kormányfői tisztségért 2020-ban esedékes parlamenti választásokon, David Cameron utódjaként.

Boris Johnson jelenleg a brexitet szorgalmazó néppárti kampány vezetője is, aki minapi nyilatkozatában Brüsszelt bírálta, hogy Hitler és Napóleon mintájára szuperállamot akarnak létrehozni. Élesen kritizálta Németországot is, amikor kijelentette, „Brüsszel katasztrofális hibát követett el azzal, hogy növelte a feszültséget a tagállamok között, lehetővé tette, hogy megnövekedjen Németország hatalma, átvegye Olaszország gazdaságát és elpusztítsa Görögországét”.

A túl keresztény BBC

Eközben a BBC-nél, az angol közszolgálati csatornán belül is szemléletváltozást sürgetnek, legalábbis a vallási műsorok, vallási tartalmak tekintetében tekintetében – írja a Telegraph. Mint arról a portál beszámol, a csatorna vallási és etikai részlegének vizsgálata szerint „túl keresztény” a BBC arculata. A vallási és etikai részleg vezetője, a beszédes nevű Aaqil Ahmed a vizsgálat nyomán azt javasolta, a műsoridőben helyet kellene kapnia a muszlim, hindu és szikh vallási tartalmaknak is.

aaqil

Aaqil Ahmed a BBC vallási és etikai részlegének vezetője; Forrás: blazingcatfur.ca

A kereszténység romjai

Ahmed egy vallásműveltségi ülésen arról beszélt, jelentést írt a BBC-vezér Lord Tony Hallnak, amelyben választ várt a nem-keresztények alárendeltségéről szóló kritikákra. Ahmed úgy fogalmazott, a kereszténység romjai képezik a BBC vallási műsorainak sarokköveit. Ugyanakkor megjegyezte, ezen a területen évről-évre fejlődés mutatkozik, amelyet ki is értékelnek. Hangsúlyozta, a vallási műsoroknak a társadalom összetételét is figyelembe kell vennie, például azt, hogy a muszlimok száma az elmúlt évtizedben hárommillióra duplázódott a szigetországban.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Aaqil Ahmed 2009-es kinevezését a BBC vallási és etikai részlegének élére már akkor is sok kritika érte. Ahmedet ugyanis korábbi munkahelyén, a Channel 4-on iszlám elfogultsággal vádolták.

Pénteken mecset vasárnap templom

Ibrahim Mogra, a Brit Muslim Tanács részéről úgy nyilatkozott, a BBC közvetíthetné a muszlimok hagyományos pénteki imáját a keresztény vasárnap mintájára, de ezt a nagyobb vallási ünnepekre is kiterjeszthetnék. Hozzátette, nem szeretnék, ha a keresztények emiatt bármilyen hátrányt is szenvednének.

A jelentés kapcsán a  BBC szóvivőjét is megkérdezték, előfordulhat –e a keresztény vallási műsorok idejének megkurtítása más vallási műsorok javára. A szóvivő válaszában úgy nyilatkozott, korai lenne még erről beszélni, ugyanakkor megjegyezte, ha kiterjesztenék is a vallási műsorok idejét, az nem a keresztény műsorok rovására menne, hozzátette, ez nem „vagy-vagy” kérdés.

Miközben a szigetországban fej-fej mellett állnak az EU-ból való kilépés és a bennmaradás támogatói, Anglia vallási és etnikai kisebbségei több nyilvánosságot szeretnének. Immáron előretolt bástyájuk is van a baloldali londoni polgármester személyében. Hogyan fér meg együtt az elszakadáspárti szabadságharc és a multikulturalizmus? Melyik Anglia az igazi?

Forrás: MTI/MTI/telegraph.co.uk

http://pestisracok.hu/tul-kereszteny-a-bbc-uj-szelek-fujna-a-szigetorszagban/

Egy nagyon fájdalmas visszaemlékezés a Kultúrparton az örmény népirtásról

Keresztre feszítve, kardélre hányva

Brutálisan megkínzott nők és gyerekek, koncentrációs táborok, levágott fejek, megpatkolt, és halálra táncoltatott áldozatok. 101 éve kezdődött az örmény népirtás.

Aurora Mardiganian az örmény népirtás Anne Frankja, bár ő túlélte a borzalmakat. Visszaemlékezéseiben leírja, hogy megerőszakolták, és hárembe kényszerítették. Sok ezer örmény nő osztozott sorsában, többségüket végül megölték. Malatiában látta, hogy 16 lányt keresztre feszítenek, és a testüket keselyűk falják fel. A fenti kép az ő könyve alapján készült 1918-as Ravished Armenia c. film egyik kockája. Mardiganian később elmondta, hogy a kép inkább szimbolikus, a valóságban sokkal brutálisabb volt a keresztek használata.

Híres örményeink

2013-ban az örmény népirtás áldozatainak szegedi emlékműve felavatására írt külügyminiszteri levelében Martonyi János a magyar és az örmény nép mély és évszázadokra visszanyúló barátságáról írt, amely a közös keresztény hitből, és a hazánkban letelepedett, velünk együtt élő örmény közösségek elismerésre méltó eredményeiből táplálkozik. Hazánkban már évszázadok óta élnek örmények magyarokkal sorsközösségben, sokuk kultúránkat is gazdagította. Egyes krónikák szerint már a honfoglaló magyarokkal is jöttek örmények a Kárpát-medencébe. II. Endre királyunk a keresztes hadjáratok során járt a kaukázusi országban és fiát egy Zabel nevű örmény hercegnővel házasította ki, akivel együtt számos örmény érkezett Magyarországra. Az 1600-as években az örmények Apafi Mihály fejedelemtől hivatalosan is letelepedési engedélyt kaptak. A legnagyobb arányú betelepedés az 1800-as években történt, amikor a pogromoktól és a töröktől való félelemtől késztetve mintegy 600 örmény család érkezett Erdélybe.

Agárdy Gábor Keresztelő János ikonja
Agárdy Gábor Keresztelő János ikonja

Agárdy Gábor (eredetileg Arklián Gábor) színész nagyapja pedig az 1915-ös népirtás egyik áldozata volt, apját menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe és így megmenekült a mészárlás elől. A színészlegenda mindamellett, hogy a Nemzet Színésze elismerést is megkapta, potré-, és ikonfestő is volt, festményei a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is megtekinthetőek. Lehet, hogy sokan nem tudják, de a főváros egyik ékességének számító Szent István Bazilikának a tervezője, Jakabffy Endre építész is örmény származású volt. Ady Endre felmenői anyai ágon voltak örmények. Alexa Károly irodalomtörténész Távol Araráttól… A magyarörmény irodalom című munkájában 37  ismert örmény kötődésű szerzőt mutat be, köztük a részben örmény származású Dragomán György József Attila-díjas műfordítót, írót és Bodor Ádám Kossuth-díjas erdélyi-magyar írót.  Az előbbiekhez hasonlóan szintén erdélyi születésű Novák Ferenc Tata Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus is örmény elődökkel is büszkélkedhet.

Itthon sincs hivatalosan elismerve

Hivatalosan Magyarország sem ismerte el genocídiumnak az örmény népirtást, annak ellenére, hogy az Európai Unió felkérte erre tagállamait. A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a Heti Válasznak adott interjújában az indokok között felsorakoztatja azt is, hogy ebben a kérdésben Magyarország az EU fősodrához tartozik, illetve, ezzel a döntéssel romlanának hazánk és Törökország kapcsolatai. A jelenleg fagyos örmény-magyar kapcsolatot pedig érdemes lenne oldani, amely az örmény társát hidegvérrel meggyilkolt azeri katona, Ramil Safarov Azerbajdzsánnak történő átadása következtében jegesedett el. Az amúgy életfogytiglan börtönbüntetésre ítélt baltás gyilkos hazájában hazaengedése pillanatában nemzeti hős lett, így az incidens rögtön kiváltotta a nagyhatalmak, köztük az USA félelmét attól, hogy a történtek akár háborút is indukálhatnak Örményország és Azerbajdzsán között. Az akkori magyarországi amerikai nagykövetnek elég nehéz napokat okozott a Safarov kiadatása, olyannyira, hogy Madam Ambassador című könyvében úgy emlékszik vissza az esetre, hogy ekkor ingott meg a magyarok megbízhatóságába vetett hite. 

A holokauszt főpróbája – túlteljesítve

Visszatérve a 101 évvel ezelőtti tragikus eseményekre, fontos megjegyezni, hogy a főként ifjútörökök által elkövetett népirtásról tudott az akkori világ, az első világháborúban ott állomásozó nyugat-európai katonák, amerikai, skandináv és német misszionáriusok beszámolóinak és látleleteinek köszönhetően. Winston Churchill adminisztratív holokausztnak nevezte a mészárlást: "Ezt a bűncselekményt politikai okokból tervezték meg és hajtották végre. Lehetőség adódott arra, hogy a török földet megtisztítsák a keresztény népcsoporttól". A híradások a második világháborúban pedig nem másnak, mint magának Hitlernek adtak ihletett a Lebensraum téveszméjéhez, és a különös kegyetlenséggel megtervezett zsidó holokauszthoz. A legismertebb beszéd, amelyben Hitler az örményeket említi, 1939-ben hangzott el, itt utalt arra, hogy az Anatóliában évezredek óta szétszórva élő örmény keresztény kisebbségből néhány év leforgása alatt körülbelül másfél millióval kevesebb lett, a maradék nemzeti és vallási identitását megtagadva az állam vallását felvéve teljesen asszimilálódott a muszlim világba vagy szétszóródott a diaszpórába: "Kiadtam a parancsot − és bárkit, aki csak egy szóval is bírálni mer ezért, a kivégzőosztag elé állíttatok − hogy háborús céljaink nem csak bizonyos vonalak elérését, hanem az ellenség fizikai megsemmisítését is magukban foglalják. Ennek megfelelően halálfejes alakulatomat riadókészültségbe helyeztem − egyelőre csak keleten − azzal a paranccsal, hogy küldjenek halálba irgalmatlanul és könyörület nélkül minden lengyel származású és nyelvű férfit, nőt és gyereket. Csak így szerezhetjük meg azt az életteret (Lebensraum), amelyre szükségünk van. Végül is, ki beszél ma már az örmények megsemmisítéséről?" 

Egy kétinterpretációs népirtás

A történtek után 101 évvel azért is érdemes beszélni a másfél millió örmény likvidálásáról, mivel mindössze 24 állam - köztük zömében olyan kisebb országok, mint Bolívia vagy Hawaii - ismeri el hivatalosan is a genocídiumot. Bár maga a Nobel-díjas író, Elie Wiesel alapítványa is közzé tett egy 53 Nobel-díjas tudós által aláírt levelet, amelyben közlik, hogy a történész-kutatókkal megegyezve egyetértenek abban, hogy az 1915-ös örmények elleni tömeges gyilkosságok kimerítik a genocídium fogalmát, Törökország töretlenül kitart amellett, hogy az események a világháború során történtek, szükségképpen ugyanúgy voltak török áldozatai is, és a török vezetés nem játszott semmilyen szerepet az örmények tömeges meggyilkolásában. A népirtás 99. évfordulóján Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök részvétét fejezte ki az örmény népnek a háború alatt történt tragédia miatt, ugyanakkor kiemelte, hogy ez egy közös fájdalom, hiszen számos török is életét vesztette ez idő alatt. A török kormány nem átallott eddig a pápától egészen Barack Obama elnökig minden olyan közméltóságot, közszereplőt, tudóst és művészt befenyíteni, aki a történtekkel kapcsolatban a népirtás szót merte nyilvánosan használni. Egy nép szinte teljes eltüntetésének értelmezése pedig mindmáig politikusokat és országokat állít szembe,  elsőként a török vezetést a vele jó diplomáciai kapcsolatokra törekvő, a népirtás tényét viszont megtagadni nem hajlandó államokkal. Amikor Ferenc Pápa tavaly – a többi egykori és a jelenlegi, hitük miatt kivégzett keresztényekkel szolidaritást vállalva –  hivatalosan is nevén nevezte a történteket, Erdogan török miniszterelnök rögtön visszarendelte a vatikáni török képviseletet.

Örményország tele van ezzel a népirtásra emlékező poszterrel

– Mindannyian az örmény népirtás túlélőinek leszármazottai vagyunk. Nagyszüleink hihetetlen, gyakran visszatérő történeteket meséltek nekünk arról, hogyan élték túl a szörnyűségeket. Kisgyerekek vagy még csak csecsemők voltak, amikor az történt. Az én nagyszüleim életét egy kisváros török polgármestere mentette meg, amikor Szíria, a sivatag felé menekültek – mondta Serj Tankian, a System of a Dawn nevű együttes örmény származású frontembere korábban a Rolling Stone magazinnak adott interjúban. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a jereváni genocídium központban nem találunk az előbbihez hasonló, török életmentőkre szóló utalást. Fodor Gábor turkológus szerint is olyan történelmi eseményről van szó, amelynek a mai napig van egy török és egy örmény értelmezése.

Repedések a tabun

A most áprilisban felélénkült Hegyi-Karabahban zajló azeri-örmény harcok utáni tűzszünetet követően a pápa bejelentette, hogy a kaukázusi országok közül idén elsőként az alig 3 milliós népességű, a posztszocializmus átkait nyögő Örményországba fog ellátogatni. A békéltetésre nagy szükség is lenne, de úgy tűnik, hogy ehhez nélkülözhetetlen a történelmi múlttal történő szembenézés, ami az EU-ba igyekvő Törökországnak is előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz. Flesch István külügyi újságíró átfogó Örmények, törökök, kurdok című könyvében nyugati, török források és személyes tapasztalatok alapján azt állítja, hogy a jelenlegi török államvezetés örmény és kurd kérdésekben belátóbb elődeinél, a hivatalos álláspont és a közhangulat egyenlőre nem mutat túl nagy változást. Gondoljunk csak az örmény származású 2007-ben meggyilkolt török újságíróra Hrant Dinkre, akinek mindössze annyi volt a bűne, hogy megkísérelte felszámolni a történelmi tudatlanságot, ami a múlttal való szembenézés útjában áll. Az újságíró ellen eljárást is indítottak, hasonlóképp a Nobel-díjas török író Orhan Pamuk ellen is vádat emeltek néhány éve, miután arról beszélt, hogy „egymillió örményt öltek meg ebben az országban”. Három éves börtönbüntetéssel fenyegették meg Elif Şafak írónőt, az Isztambuli fattyú című regényére utalva az „EU fattyújának” kiáltották ki, képét leköpték. A török írónőt a „török nép megsértésével” vádolták, mert regényének szereplői nyíltan beszélnek a 80 milliós Törökországban tabutémának számító népirtásról. Az efféle módszerek nem számítanak kivételesnek: Törökországban több ismert művész, tudós és újságíró ellen indult hasonló eljárás. A Pew Research legújabb felmérései szerint a Boszporusz országában még mindig a legtöbben úgy gondolják, hogy nem legitim, nem helyes a kormányt nyilvánosan kritizálni. Friss hírek szerint kiutasították Törökországból Tural Kerimovot, a Sputnik orosz állami hírügynökség törökországi irodavezetőjét és még a héten őrizetbe vették a német ARD közszolgálati televízió tudósítóját is. Margarita Simonyan, a Sputnik örmény származású főszerkesztője, írásbeli nyilatkozata szerint a lépés a kemény török cenzúra egyik újabb példája és hozzátette : "Törökország esetében a sajtószabadság fogalmáról többé nem beszélhetünk."

Az örmény kérdés nem csak a geopolitikában, a társadalmi párbeszédben, a katasztrófaértelmezésben, hanem a személyes és a családi életekben is sok tabut renget. Számos iszlamizált, már török, kurd neveket viselő örmény túlélő sarja mostanában szembesül gyökereivel. A már említett Hrant Dink újságíró politikai demonstrációvá alakult temetésén kétszázezer gyászoló azt kiabálta: „mind örmények vagyunk!”  Ayse Gül Altinay kulturális antropológus szerint újonnan öntudatra ébredő iszlamizált örmény túlélők leszármazottjai alkothatták a felvonulókat. Sok példa van arra is, hogy török családok a saját életüket is veszélybe sodorták az örmény nők és árvák megmentésével, mások pedig kényszerházasságokra kényszerítettek örmény lányokat. Ezek a sokgyermekes muzulmán családok családanyaivá válva mélyen hallgattak az őket ért traumákról - magyarázta az antropológus. Az unokák egy része így identitásválságba került, amint rájött arra, hogy nagyszüleik, dédszüleik generációjával mi történt.

http://kulturpart.blog.hu/2016/04/24/keresztre_feszitve_kardelre_hanyva

Pakisztáni Húsvét. 56 halott, többszáz sebesült.

 

Bomba robbant Pakisztánban, legalább 50-en meghaltak

Vasárnap bomba robbant a kelet-pakisztáni Pandzsáb állam fővárosában, Lahorban. A helyi rendőrség egyelőre még vizsgálja, hogy öngyilkos merényletről van-e szó. A robbanásban legalább 56-an életüket vesztették, több mint száz ember pedig megsérült. 

A robbanás a Gülsán-e-Ikbál parknál történt, ahol a helyi keresztény közösség húsvéti ünnepséget tartott. A bomba akkor robbant fel, amikor a ünneplők éppen elhagyták a parkot. Az áldozatok és a sérültek többsége nő vagy gyerek.

Helyi hírek szerint egy motorhoz rögzíthették a bombát, de a tűzszerészek szerint viszont

a 8-10 kilogrammnyi robbanóanyagot a saját testére erősítette egy öngyilkos merénylő

-írta az MTI. A Pakistantoday 200 körüli sérültről írt, akik közül nagyon sok a súlyos sérült, ezért a halálos áldozatok száma is még emelkedhet. A forrásaik szerint a park tömve volt pihenő családokkal, ezért is sikerülhetett ilyen durván a robbantás. A mentők leírása szerint minden elárasztott a vér a helyszínen és a park tele van szétszóródott emberi darabokkal.

A pakisztáni hadsereg is időközben a merénylet színhelyére érkezett és a sebesültek elszállításában segédkezik.   Lahor városának parkjait a hatóságok bezárták, és felszólították a lakosokat, hogy maradjanak otthon. Eddig még egy terrorszervezet sem vállalta a felelősséget a robbantásért.

http://index.hu/kulfold/2016/03/27/bomba_robbant_pakisztanban_legalabb_38-an_meghaltak/

Újabb afrikai mártír.Kongóban megöltek egy asszumpcionista szerzetest .

Március 20-án, vasárnap éjjel a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, Észak-Kivu tartományban fekvő Vitungwe-Isale faluban lelőtték Vincent Machozi asszumpcionista szerzetest.

Emmanuel Kahindo, az asszumpcionista rend kongói helynöke a La Croix francia napilapnak elmondta, hogy március 20-án éjfél körül katonák érkeztek dzsipeken, betörték a szerzetesház ajtaját, és a helyszínen megölték Vincent Machozit.

A szemtanúk állítják, hogy a kongói fegyveres erők katonái a gyilkosok. Célpontjuk a szerzetes és III. Kalamire, a Basho törzsi közösség vezetője volt, aki épp a szerzetesházban vendégeskedett. Bár a jelenlevők igyekeztek megelőzni a katonákat és elbújtatni a célba vett két személyt, ez nem sikerült nekik, s a katonák megtalálták Vincent Machozit, aki számítógépén dolgozott a belső udvaron. A tanúk fegyverropogást hallottak és a szerzetes kiáltását, hogy „Miért öltök meg?”. III. Kalamire csak azért élte túl a támadást, mert éppen elköszönt a szerzetestől, s visszavonult pihenni.

Vincent Machozit már több halálos fenyegetést kapott. 2003-ban száműzetésbe kényszerült az Egyesült Államokba. Miután visszatért a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hét támadást élt túl. Többször felemelte hangját a nande etnikumú lakosság szenvedései miatt, amelyeket a Beni területén jelen lévő fegyveres csoportok okoznak. Ők tartják kezükben az illegális koltánbányászatot. Ezt az ásványt használják fel a mobiltelefonok elektronikai részeinek gyártásában. A világ koltánkészletének 80%-a Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. A bányászat nemcsak az ott élő veszélyeztetett főemlősfajok utolsó populációira, hanem az emberek életére is katasztrofális hatással van. Sok bányában teljesen mindennapos jelenség a gyermekmunka és a rabszolgaság.

Vincent Machozi 1965-ben született. 17 évesen lépett be az asszumpcionista rendbe. Franciaországi tanulmányait befejezve Angers-ben szentelték pappá 1994-ben. A kinshasai szemináriumban tanított, majd a Bostoni Egyetemen doktorált konfliktuskezelés témában.

Vasárnap egy másik szerzetes a kongói Katwiguru településen súlyos sérülést szenvedett egy utcai késelésben.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Fides.org

http://www.magyarkurir.hu/kitekinto/kongoban-megoltek-egy-asszumpcionista-szerzetest

Brutális mészárlás a jemeni kolostorban

Terrortámadás áldozatául estek Teréz anya nővérei Jemenben

2016. március 4. péntek 16:57

Március 4-én fegyveresek lemészárolták a – Kalkuttai Teréz anya által alapított – Szeretet Misszionáriusai kongregáció négy tagját ádeni kolostorukban. A nővérek mellett a közösség tíz munkatársa is életét vesztette, de a kolostor főnöknője túlélte a terrortámadást.

A nővérek közül kettő Ruandából, egy Indiából és egy Kenyából származott.

A péntek reggeli támadás után a közösség által gondozott idősek és fogyatékkal élők valamennyien életben vannak, de a merénylők valószínűleg fogva tartják Tom Uzhunnalil indiai szalézi szerzetest, aki a kolostorban élt, és a rajtaütés perceiben a kápolnában imádkozott. A szerzetes azután költözött a kolostorba, hogy múlt szeptemberben az általa vezetett ádeni Szent Család-templomot kifosztották és felgyújtották ismeretlen fegyveresek.

A hírt Paul Hinder püspök,

paul.jpgdél-arábiai apostoli vikárius tette közzé, aki szerint egyértelmű, hogy vallási indítékú bűncselekmény történt. „Tudtuk, hogy a helyzet nehéz, és hogy a már korábban is megtámadott nővérek bizonyos kockázatot vállaltak – fogalmazott a püspök. – Mégis úgy döntöttek, hogy maradnak, bármi is történjék, mert ez részét képezi a lelkiségüknek. Másrészt világos volt, hogy a környék nem biztonságos, még ha nem is voltak különleges előjelek, és nehéz hírekhez jutni.”

 

 

 

Forrás és fotó: Vatikáni rádió olasz nyelvű szerkesztősége   Magyar Kurír
(asz) http://www.magyarkurir.hu/hirek/terrortamadas-aldozataul-estek-terez-anya-noverei-jemenben

Imádkozni tilos! Legalábbis az EasyJet járatain.

Leszállítottak egy brit férfit a repülőről, mert imádkozásról csetelt

Egy keresztény brit férfit leszállítottak a repülőgépről, mert attól tartottak, hogy terrorista. Furcsán hangzik? Talán kevésbé lepődnek meg, ha úgy írjuk, hogy egy fekete, a társaival imádkozásról csetelő férfit leszállítottak a repülőgépről, mert attól tartottak, hogy terrorista.

index.jpg

A 40 éves, nigériai születésű Laolu Opebiyi Lutonban várt egy EasyJet-járat indulására a gép fedélzetén, és épp egy közös imádkozást szervezett Whatsappon a barátaival, amikor a biztonsági emberek odaléptek hozzá, és megkérték, hogy hagyja el velük a gépet. Mint kiderült, egy ismeretlen utastárs meglátta, hogy a fekete férfi imádkozásról írogat a telefonján, ezért értesítette a személyzetet. A helyzetet súlyosbította, hogy a csoportos beszélgetésnek az "ISI men" nevet adták, ami ugyan csak egy bibliai idézet rövidítése, de a gyanakvó utastárs valószínűleg összetévesztette az Iszlám Államot jelölő ISIS-szel.

A történet elsőre akár viccesnek is tűnhet, de jobban belegondolva inkább ijesztő, mert mutatja, milyen paranoiás és ellenséges hangulatot teremtett az utóbbi hónapok terroristafenyegetése Európában. Opebiyi nemhogy nem iszlamista terrorista, de még csak nem is muszlim vallású, hanem keresztény, és egy keresztény imakör szervezéséért szállították le a gépről.

A férfi érthetően ki is akadt, hogy az ismeretlen utas két perc alatt ráküldte a biztonságiakat, és mint mondta, még ha muszlim is lenne, akkor se tűrné ezt a bánásmódot.

Ha továbbra is átadjuk magunkat ennek az irracionális félelemnek, azt kell hogy mondjam, a terroristák elérték a céljukat

– mondta az eset után, amely egyébként nem ért véget a leszállítás után. Először az őrök elkérték a telefonját és a jelszavát, aztán kérdezgették, hogy biztosan nem is tervez-e áttérni a muszlim vallásra, végül mikor megbizonyosodtak, hogy valóban ártalmatlan – a táskájában tartott Biblia megvizsgálása után –, a pilóta nem volt hajlandó visszaengedni a gépre. Három órát várt a következő járatra, de közben egy másik utas, aki félelmében leszállt a gépről, észrevette, és követelte, hogy ne engedjék fel arra a gépre se.

easy.jpg

Ráadásul Opebiyit  hazafelé nem engedte át az elektronikus kapu, és egy bevándorlási ügyintézővel kellett beszélnie, hogy hazatérhessen. Ezért most attól fél, hogy terrorizmusügyi figyelőlistára került, mert fekete és imádkozni akart.

http://index.hu/kulfold/2016/03/03/leszallitottak_egy_brit_ferfit_a_repulorol_mert_imadkozasrol_csetelt/

Man removed from UK flight over 'prayer' message on phone

Laolu Opebiyi says fellow passenger on EasyJet plane at Luton saw his conversation on ‘ISI men’ WhatsApp group and reported him

An easyJet plane at Luton airport
An easyJet plane at Luton airport. Photograph: ATM/Barcroft Media

A British man was removed from a plane by armed police at Luton airport after a fellow passenger read a message on his mobile phone about “prayer” and reported him as a security threat.

Laolu Opebiyi, 40, from London, said he was forced to hand over his phone and supply his password in order to establish his innocence after he tried to arrange a conference call prayer with friends using WhatsApp.

A detective subsequently questioned and cleared Opebiyi but the pilot refused to allow him back on to the easyJet flight to Amsterdam last Thursday and he was forced to wait more than three hours for the next scheduled departure.

The Nigerian-born Christian believes the passenger next to him assumed he was a Muslim and jumped to the conclusion that he may be a terrorist.

“That guy doesn’t know me and within two minutes he’s judging me,” he told the Guardian. “Even if I was a Muslim, it was pretty unfair the way I was treated. I don’t think anyone, irrespective of their religion should be treated in such a way.

“If we keep on giving into this kind of bigotry and irrational fear, I dare say that the terrorists will have achieved their aim.”

Opebiyi, a business analyst, said that as they awaited the plane’s 6.45am departure, his fellow passenger asked him: “What do you mean by ‘prayer’?” Taken aback that he had been reading over his shoulder, Opebiyi explained that he was arranging to pray with friends.

About two minutes later, the male passenger went to the front of the plane and began a conversation with the cabin crew, Opebiyi said. The man was taken to the door of the cockpit and returned 15 minutes later, telling Opebiyi that he was getting off the plane because he felt unwell. A few minutes later, two armed officers entered the plane. They asked Opebiyi for his phone and told him to remove his belongings and accompany them off the plane and into the terminal building.

Advertisement

Jelentés a világméretű üldözésről

Ötven ország, ahol életveszélyes kereszténynek lenni

Jelentés a világméretű üldözésről

Az Open Doors nemzetközi keresztény szervezet e napokban ismerteti a 2016-os ranglistáját, amelyet egy olyan komplex szempontrendszer alapján állítanak össze, amelyben figyelembe veszik a magánélet, a családi élet, a társadalmi élet, a civil és egyházi szerveződés terén jelentkező veszélyeket és akadályokat. Ezek alapján mérik fel a keresztényüldözés különböző szintjeit az egyes nemzetek esetében. A legmagasabb pontszámot elérő nemzetek (egy 100-as skálán) alkotják a keresztények vallásszabadsága területén legrosszabbul teljesítő ötven ország listáját.

A holland székhelyű európai szervezet az Európai Parlamentben, valamint több nemzeti parlamentben (például Nagy-Britanniában és Franciaországban) külön rendezvény keretében ismerteti a képviselők előtt a „szégyenlista” eredményeit. Az idei rangsor elsődleges megállapítása az, hogy világméretekben erősödött az üldözés. A tavalyi évhez képest változatlan abszolút pontszámot elérő országok visszacsúsztak (Kína, Algéria) a negatív rangsorban, vagy ki is kerültek belőle (Niger), ami nem azt jelzi, hogy ezekben az országokban javult volna a helyzet, hanem azt, hogy máshol még tovább romlott.

Az abszolút számokra tekintettel a megvizsgált idő-szakban (2014. november 1-től 2015. október 31-ig) 7100 keresztény halt meg úgy, hogy haláluknak oka bizonyított módon közvetlenül a keresztény mivoltuk volt. Tavaly a szervezet még „csak” 4344 keresztény mártírról szerzett tudomást. Ebbe a számba nem tartoznak bele a fegyveres konfliktusok áldozatai, és a teljesen zárt országokról (mint például Észak-Korea vagy Eritrea...) értelem-szerűen nem érkeznek pontos adatok.

A második főindikátor a célba vett templomok és gyülekezeti házak, amelyeket konkrét támadás (értve ezalatt a megtámadott, megrongált, felrobbantott, elpusztított, felgyújtott, hatósagilag elkobzott épületeket) ért. Ezek száma 2015-ben 2406 volt, az előző évinek a duplája (1062). Csak Kínában egy hatósági kampány nyomán 1500 gyülekezeti házat romboltak le (érvénytelen építési engedélyre hivatkozva).

A jelentés megállapítja, hogy egy templom vagy gyülekezeti ház elleni támadás hosszú távon is közösségromboló hatással van: a keresztények félnek újra ellátogatni egy istentiszteletre, és ez a félelem más keresztény közösségre is ragályos lehet. Egy ilyen épület rombolása menekülésre késztethet egy teljes közösséget, és egyfajta vallási tisztogatásnak az előszele lehet. Ez történt meg például 2015 októberében Indonéziában, amikor egy gyülekezeti ház eldózerolása után mintegy 8000 keresztény menekült el az Aceh tartományból.

Kalifátus és erőszak

A legnagyobb számban Nigériában haltak meg keresztények a hitükért (4028 személy), továbbá a Közép-afrikai Köztársaságban (1269), a Kongói Demokratikus Köztársaságban (467), valamint Kenyában (2259).

Ezek a halálesetek mind, korábban az Al-Kaidának, jelenleg pedig az Iszlám Államnak hűséget fogadó iszlamista terrorcsoportok tevékenységéhez kötődnek. Pontosabban: ezek a terrorcsoportok alakultak át többé-kevésbé egybefüggő területtel rendelkező „államokká”, vagy egyfajta párhuzamos hatóságként működnek akár több országhatáron át olyan térségekben, ahol gyenge államhatalommal találkoznak: Észak-Nigériában, Kamerunban, Nigerben a Boko Haram; Líbiában, Maliban, Közép-afrikai Köztársaságban (több csoport); Szomáliában, Kenyában, Tanzániában az al-Shabaab; Ugandában, a Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu tartományában a ADF-Nalu. A kalifátus „kisugárzási” területén a cél a keresztény lakosság elrettentése, majd tömeges kivándorlásra késztetése (lásd Iszlám Államot), hogy a keletkezett űrben a kalifátus uralmába beolvadjon egy vallásilag homogén muszlim lakosság.

 Rajtaütésszerű támadásokat szerveznek (sokszor a rosszul védett országhatárokon túl) keresztény célpontok ellen – keresztény gyülekezeti házakat, iskolákat vesznek célba. Például az al-Shabaab Szomáliából indult, hogy 2015. április 2-án túszul ejtsen 700 diákot egy egyetemi kampuszon Kenyában. Az intézményben a keresztényeket elkülönítették a muszlim társaiktól, és egyetlen nap alatt 148 keresztény fiatalt megöltek.

Vagy a korábban szinte ismeretlen ADF-Nalu Ugandából éjjelente hatol be rendszeresen a zömében keresztény lakosságú Kongóba. Itt falvakra támadnak, ahol késsel, borotvapengével, elképesztő kínzások közepette végeznek a helyi lakossággal. Amikor a Boko Haram rátámadt egy keresztény falura Észak-Nigériában, ahol sok Boro Haram elől menekülő ember húzódott meg, a támadók egyenként gyújtották fel az alvó emberek kunyhóit és házait, a menekülőkre pedig géppisztollyal tüzeltek. Ezzel a stratégiával terjed a kalifátus Afrikában.

Jogfosztás: a csendes üldözés

Az Open Doors aggodalmát fejezte ki a „rendszerszintű” (államilag megtűrt, támogatott, indított) keresztényüldözés megerősödése miatt is, elsősorban Eritreában (idén a 3. helyen van a listán), Pakisztánban, Indiában, míg az első helyen változatlanul Észak-Korea áll.

Eritreában, „Afrika Észak-Koreájában” totalitárius diktatúra működik, ahol könyörtelenül üldözik a kereszténység minden, államilag nem engedélyezett formáját. Emiatt a keresztények tömegesen igyekeznek elhagyni Eritreát, és többnyire Olaszország felé veszik az irányt. Az olasz tengerpartra érkező migránsok egynegyede állítólag eritreai állampolgárságú, sok közülük vélhetően keresztény.

Pakisztánban a keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma soha nem látott méreteket öltött. Több terrortámadással, lincseléssel, pogrommal. Az erőszak a 3,8 millió pakisztáni keresztény számára mindennapos fenyegetés. „Az erőszak abban nyilvánul meg, hogy naponta rabolnak el fiatal keresztény lányokat, hogy megerőszakolják, kényszerből férjhez adják és megterítsék őket az iszlámra. Nincs a mindennapos életnek olyan szegmense, ahol a keresztények ne néznének szembe az üldözéssel, ami gyakran nem állami szintű, hanem inkább radikális muszlim körökből származik.”

India a ranglista 17. helyére került a tavalyi 21. helyről. Az országban hatalmas társadalmi változásokat idézett elő a nacionalista hindu párt hatalomra jutása a 2014-es választásokon. A Narendra Modi vezette Indiai Néppárt – BJP – hatalomra jutása óta a keresztények elleni atrocitások elkövetői „gyakorlatilag mindig” büntetlenül maradnak. „Az elnök végig hallgatott, amikor 2015-ben elszaporodtak az erőszakos cselekmények keresztény épületekkel és vezetőkkel szemben. A rendőrség szinte soha nem megy ki a helyszínre, és a perek aligha vezetnek eredményhez. A kormány amnesztiában részesíti azokat, akik keresztényeket támadnak meg.” – írja a jelentés.

A rendszerszintű üldözés erősödött a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban. (Kirgizisztán kivételével, mely az egyetlen ország a térségben, ami nem szerepel a rangsorban), Üzbegisztánban a legrosszabb a helyzet. A térségben az ország a rangsor 15. helyén áll. Dél- és Közép-Amerikában, a drog-maffiák által ellenőr­zött területeken továbbra is jelentős a keresztényüldözés, bár több ország visszacsúszott néhány hellyel a rangsorban (Mexikó jelenleg a 40. helyen, Kolumbia a 46. helyen áll), ám ez – amint említettük – nem az itt bekövetkezett javulásnak, hanem a keresztények elleni általános üldözés erősödésének köszönhető.

Tagadják az együttélést

Az idei ranglista fő tanulsága az, hogy az üldözés, bár alapvetően két egymástól eltérő formában nyilvánul meg (rajtaütésszerű erőszak vagy a mindennapokban kódolt rendszerszintű erőszak), egyaránt vallási alapú tisztogatáshoz vezet, mivel mindkét esetben ugyanaz a motiváció: a radikális csoportok nem hajlandóak tovább együttélni keresztény polgártársaikkal. A fenyegetések hátterében elsősorban a radikális iszlám áll (az 50 országból 35-ben a radikális iszlám a keresztényüldözés elsődleges forrása), de nem kizárólag. Például Rajeshwar Singh, az újnacionalista hindu kormányzathoz közelálló személyiség politikai programként december 2014-ben meghirdette a kereszténység és az iszlám teljes eltűnését Indiából 2021 végéig.

Példátlan menekülthullám

„A keresztények körében soha nem tapasztaltunk ekkora menekülthullámot. Legyen ez Szíriában, Nigériában, Kenyában vagy Eritreában, egész városokból, teljes tartományokból tűnik el a keresztény lakosság. Már a pakisztáni keresztények is menekülnek más dél-ázsiai országokba, hogy menedékjogot kérjenek.”

Nagy kihívás azonban máshol megtalálni a biztonságot, amire az Open Doors az iraki–szír keresztények esetét idézi. Az őket eddig befogadó kurd tartomány nemrég korlátozta a keresztények tulajdonszerzését a tartományban. Tulajdon (ház, föld, üzlet) perspektívája nélkül azonban az ott élő mintegy 120-200 ezer keresztény menekült nem fog hosszú távon beilleszkedni, és egy részük újra útnak indulhat.

http://www.hetek.hu/kulfold/201602/otven_orszag_ahol_eletveszelyes_keresztenynek_lenni

Elszomorító helyzetjelentés: Ugrásszerűen megnőtt a keresztényüldözések száma

Ugrásszerűen megnőtt a keresztényüldözések száma egy keresztény szervezet szerint

2016. január 17. vasárnap 17:01

Ugrásszerűen megnőtt tavaly a keresztényüldözések száma a világban, mindenekelőtt Észak-Koreában, máshol pedig a szélsőséges iszlamizmus miatt – derül ki a témára specializálódott, hollandiai alapítású Open Doors (Nyitott ajtók) elnevezésű evangélikus szervezet éves jelentéséből.

Az Open Doors szervezet grafikája a keresztényüldözés mértékét is ábrázolja, piros: szélsőséges üldözés, narancssárga: kemény üldözés, zöld: közepes üldözés, kék: szórványos üldözés

Az országonként vizsgált adatok szerint legalább 7100 keresztényt öltek meg világszerte 2015-ben „a hitéhez kapcsolódó okok miatt”, ami 63 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest – írja a keresztények elleni diszkriminációkról és erőszakos cselekményekről közölt éves jelentés.

„Ez a szám évről évre nő, rávilágítva arra, hogy a keresztények elleni üldözés növekedőben van a világban” – hívta fel a figyelmet a jelentésben az Open Doors, amely szerint 2012-ben 1201, 2013-ban 2123, 2014-ben pedig 4344 keresztény embert öltek meg a világban hite miatt. A szervezet jelezte, hogy ezek a számok – a különböző források alapján (internet, sajtó) – csak a bizonyíthatóan keresztényekkel szembeni emberölésekre vonatkoznak, s emiatt a valós helyzetnél kisebb számokat tükröznek.

Tavaly csak Nigériában több mint négyezer keresztényt öltek meg vallási okokból, mégpedig a Boko Haram dzsihadista szervezet akcióiban, valamint a fulbe etnikai csoporthoz tartozó nomád pásztorok által elkövetett bűncselekményekben.

A megtámadott keresztény templomok száma megduplázódott tavaly: míg 2014-ben 1062, 2015-ben már 2406 templom ellen követtek el valamilyen támadást, ezek közül 1500 Kínában található.

Az Open Doors 1997 óta állítja össze a keresztények elleni üldözések listáját és annak az ötven országnak a térképét, ahol a katolikus, protestáns vagy ortodox hívők hite a leginkább fenyegetett. A jelentésben nem kizárólag az erőszakos cselekmények, hanem a vallásszabadságot sértő más tettek is szerepelnek, így bebörtönzések, a társadalmi kirekesztés, a mindennapi életben való diszkrimináció és az úgynevezett „diszkrét elnyomás”.

„A 2015-ös esztendőt az ugrásszerű növekedés éveként említhetjük, mégpedig a dzsihadizmus előretörése miatt” – mondta Michel Varton, az Open Doors franciaországi igazgatója párizsi sajtótájékoztatóján.

Jóllehet országos lebontásban Észak-Korea áll a keresztényüldözések élén immáron 14. éve, a szélsőséges iszlamizmus a keresztényüldözés elsődleges forrása, amely az ötven besorolt országból 35-ben a jelenség alapvető oka. Annak a nyolc országnak a többségében is, ahol „szélsőséges üldöztetésnek” vannak kitéve a keresztények, ez pedig Irak, Eritrea, Afganisztán, Szíria, Pakisztán, Szomália, Szudán és Irán.

Az iszlamista radikalizmus azonban nem az egyetlen tényezője a keresztények üldözésének. Phenjanban, Észak-Korea fővárosában mintegy 300 ezer keresztény csak illegálisan tudja gyakorolni a vallását az Open Doors szerint, és Eritreában is állami üldözésnek vannak kitéve a keresztények, akiket fémkonténerekbe zárva kényszerítenek a hitük megtagadására. India pedig először került azon húsz ország közé, ahol a legrosszabb a keresztények helyzete, mégpedig a 17. helyre. Az Open Doors szerint a 2014-es – hindu nacionalisták győzelmét hozó – választások óta a világ legnagyobb demokráciájában a hindu vallást a nemzet összefogására használja fel a politika más vallásokkal szemben.

Forrás: MTI

Illusztráció és videó: Open Doors USA

Magyar Kurír

http://www.magyarkurir.hu/kitekinto/ugrasszeruen-megnott-keresztenyuldozesek-szama-egy-kereszteny-szervezet-szerint

Ahol már nem lesz többet Karácsony

Tádzsikisztánban a Mikulással kiiktatással kezdték

Tadzsikisztán annak ellenére, hogy egy szekuláris állam több konfliktus alapját adták már az év végi ünnepek. 2011-ben egy Mikulásnak öltözött férfit késeltek halálra szilveszterkor. A család állítja, a támadásnak vallási töltete volt.

A volt-szovjet tagköztársaság lakosság 70 százaléka muszlimnak, többségük nem gyakorolja a vallását. A lakosság idősebb generációja ratja inkább a vallási hagyományokat. Egy hatéves felmérés szerint a tadzsikok csak 30%-a jár rendszeresen mecsetbe.

Az ország keresztény ortodox lakosság 5%-át teszi ki a teljes népességből, de még is feszült a viszony köztük és a muszlimok között. A karácsonyt korlátozó intézkedésekkel a további konfliktusoknak akarja elejét venni az állami vezetés.

A muszlim többségű országban évek óta a köztéri karácsonyfákat sem engedik elhelyezni. Az egyetlen kivételt a fővárosban, Dusanbéban néhány napra felállított fenyő jelenti. Tavaly az oroszoktól átvett Mikulás napot is betiltották.

tadzsik.jpg

Emomali Rahmon tadzsik elnök

 

 

A volt-szovjet tagköztársaság lakosság 70 százaléka muszlimnak, többségük nem gyakorolja a vallását. A lakosság idősebb generációja ratja inkább a vallási hagyományokat. Egy hatéves felmérés szerint a tadzsikok csak 30%-a jár rendszeresen mecsetbe.

Az ország keresztény ortodox lakosság 5%-át teszi ki a teljes népességből, de még is feszült a viszony köztük és a muszlimok között. A karácsonyt korlátozó intézkedésekkel a további konfliktusoknak akarja elejét venni az állami vezetés.

A muszlim többségű országban évek óta a köztéri karácsonyfákat sem engedik elhelyezni. Az egyetlen kivételt a fővárosban, Dusanbéban néhány napra felállított fenyő jelenti. Tavaly az oroszoktól átvett Mikulás napot is betiltották.

Bruneiban öt év börtön jár annak aki Karácsonyozni mer

Brunei uralkodója Hasszanal Bolkiah szultán bejelentette, a hitüket károsítja a Karácsony, ezért tilos a muszlimoknak megünnepelni Jézus születését. Aki a szultán rendelkezését nem tartja be az akár öt év börtönbüntetést is kaphat. A szultánság lakossága 420 000 és 65 %-a muszlim.

A kőolajból meggazdagodott ország vallásügy minisztériuma külön közleményben fejtette ki, hogy a Karácsonykor megjelenő szimbólumok, énekek és díszítések ártanak a muszlim hívőknek és befolyásolhatja őket. A helyi imámok többsége helyeselte a döntést.

brunei.jpg

A Brunei polgárok tiltakozó akciókat szervezetek, aminek a keretein belül karácsonyfákkal és más karácsonyi kellékekkel készítenek magukról fényképeket, amiket megosztanak a közösségi oldalakon.

A tiltakozó akciónak gyorsan lett neve is – My Treedom, ami a szabadság és a fa szavak ötvözésével született meg.  A kezdeményezés több konzervatív muszlim és arab országokban is elterjedt.

 

Hassanal Bolkiah brunei szultán

 

 

Szomáliában is betiltották a Karácsonyt

„A Karácsonynak semmi köze az Iszlámhoz.” – Ezzel az indokkal tiltotta be a szomáliai kormány a karácsonyi és újévi ünnepségeket.

Sheikh Mohamed Kheyrow,

szom2.jpg

a szomáliai vallásügyi minisztere a döntést az állami rádión jelentette be és óva intette a szomáli lakosságot, hogy megünnepeljék a Karácsonyt.

“Ez vallási kérdés. A karácsony ünnepének és dobpergéseinek semmi köze az iszlámhoz” – fogalmazott a tárcavezető.

 

 

 

 

szom.jpg

A minisztérium közlése szerint a döntésről tájékoztatták a rendőrséget, a belbiztonságot és a fővárosi hatóságokat, akiket arra utasítottak, hogy akadályozzák meg a Karácsony megünneplését.

Szomália lakosságának szinte teljes egésze muszlim vallású. Az évtizedek óta polgárháború és terrorista szervezetek által sújtott országban több ezer külföldi békefenntartó állomásozik, akik többségében keresztény Burundi, Uganda és Kenya hadseregének katonái.

Orientalista.hu – Zenobia

http://orientalista.hu/betiltott-karacsony/

Itt tartunk. A francia belügyminiszter a templomok védelmének megerősítését kéri a karácsonyi misék idejére .

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter december 18-án a biztonsági intézkedések megerősítését kérte a templomok bejáratainál a karácsonyi misék idejére, miután a november 13-i 130 áldozattal járó párizsi merényleteket követően továbbra is a legmagasabb szintű a terrorkészültség Franciaországban.

A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy „jelenleg nincsenek konkrét fenyegetések a templomokkal szemben”.

A plébániákhoz, valamint a helyi rendőri és csendőri vezetőkhöz és a prefektusokhoz intézett pénteki levelében a belügyminiszter a biztonsági intézkedések megerősítését kéri december 24-én és 25-én a templomok környékén.

Hasonló ajánlást tett a belügyminiszter egy áprilisban meghiúsított, templomok ellen tervezett merényletkísérletet követően, valamint az augusztus 15-i Nagyboldogasszony ünnep előtt.

Áprilisban egy 24 éves algériai informatikus hallgató tervezett a párizsi régióban egy vagy több templom ellen támadást, de annak végrehajtása előtt őrizetbe vették.

Bernard Cazeneuve azt javasolta, hogy a nagyáruházak, múzeumok, színházak és más kulturális létesítmények beléptetéséhez hasonlóan a templomok kapujában is az őrök vetessék le mindenkivel a kabátját. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a dzsihadista merényletek után is fokozott fenyegetettségnek kitett Franciaországban egy templom ellen irányuló támadásnak „jelképes ereje” lenne. Ezért a belügyi tárca vezetője azt kéri, hogy korlátozzák a bejutási lehetőségek számát a templomokba, és „szenteljenek kitüntetett figyelmet a felügyelet nélküli csomagoknak, táskáknak”. Arra is emlékeztetett a belügyminiszter, hogy minden szokatlan viselkedésről értesíteni kell a rendőri szerveket.

Franciaországban 13 ezer katolikus egyházkerületben 45 ezer templom, valamint 4 ezer protestáns templom működik, ez utóbbiak közül 2600 evangélikus. A 17 áldozatot követelő januári párizsi merényletek óta 178 kiemelt katolikus intézmény élvez fokozott védelmet.

Forrás: MTI

Fotó: Claude Troung-Ngoc/Wikimedia (Strasbourg)

Magyar Kurír