2013. szeptember 24. (kedd)

Alighogy Hasszán Rohani, Irán mérsékeltnek tartott új elnöke hivatalba lépett, Sirázban négy keresztény évekig tartó börtönbüntetést kapott.

A lelkiismereti foglyokat a Siráz városában (Dél-nyugat Irán) található Adel-Abad börtön hírhedt Ebrat blokkjában tartják fogva, ahol csupán a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges feltételeket biztosítják. Friss levegő vagy megfelelő orvosi ellátás itt természetesen nem létezik. A négy, júniusban elítélt keresztény egyike Vahid Hakkani.

Őrizetbe vett hívők

Vahid Hakkanit már 2012. februárban letartóztatták egy keresztények elleni razzia során. A fiatalember Sirázban éppen egy magánházban tartott áhítaton vett részt, amikor a rendőrök megrohanták az épületet, és több jelenlévőt bekísértek. Köztük volt Mojtaba Szejád-Aladin Huszein, Mohamed-Reza Partoei és Homajun Sokuhi is. A keresztény hívők több mint egy évet töltöttek rács mögött anélkül, hogy ügyüket tárgyalták volna, és a fölajánlott óvadék ellenében sem engedték őket szabadon.

Az eljárást, amely Rasidi bíró vezetésével 2012 októberében kezdődött a sirázi Forradalmi Bíróság 3. osztályán, eddig már többször önkényesen késleltették. A meglehetősen hosszú vád így hangzik: „illegális egyesületek alapítása, házi istentiszteletek látogatása, kapcsolattartás külföldi lelkészekkel, rendszerellenes propaganda, a nemzetbiztonság veszélyeztetése és iszlám szentek megszentségtelenítése hittérítés által”.

A fogolynak nincsenek jogai

A kihallgatások során a keresztények legalapvetőbb emberi jogait sem tartották be. A tárgyalóterembe csak csuklóbilincsben és lábukon lánccal léphettek be. Ezt a megalázó büntetést általában csak gyilkossággal gyanúsítottaknál alkalmazzák, de tőlük még a sürgős orvosi ellátást is megtagadták. Vahid Hakkani bélvérzésben szenved, és azonnali operációra lenne szüksége, de a hatóságok hónapig semmit sem tettek. Sok huzavona után mostanában végre megvizsgálta egy orvos, de hogy megműtik-e, azt nem lehet tudni.

Az előzetesben tartott keresztényeket családtagjaik sem látogathatják, és a kihallgatásokon is csak ritkán lehetnek jelen. A hatóságok nyomást gyakorolnak rájuk. Sokuhi felesége, Fariba Nazemian 17 éves fiával, Nimával együtt szintén a letartóztatottak között volt. Ők már 2012. októberben két év felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, majd nagy összegű óvadék ellenében szabadlábra helyezték őket.

Súlyos börtönbüntetések

2013. júniusban végre ítéletet hirdettek: Partoei és Hakkani három és fél évet kapott. Sokuhi és Huszein négy év két hónapot tölt börtönben, mivel őket már 2008-ban fölfüggesztett fogságra ítélték tiltott vallási tevékenység miatt. Siráz foglyai föllebbeztek a bíró döntése ellen – a keresztények pere tehát tovább folytatódik.

Követeld Hakkani, Huszein, Partoei és Sokuhi szabadlábra helyezését!

Politikai vádak keresztények ellen

Lehetetlen megmondani, hány keresztény él Iránban. Sokan bujkálnak, mert nem merik nyíltan vállalni a hitüket. Becslések szerint 3-500 000-re tehető a számuk. Ez Irán mintegy 80 milliós lakosságának csupán töredéke. Legtöbbjük a hagyományos örmény és asszír egyház tagja, amelyet Teherán csak etnikai csoportnak tart, és nem különösebben háborgat.

A főként nyugati térítés következtében létrejött evangéliumi közösségeket azonban súlyos fenyegetések érik. Nem léphetnek kapcsolatba a külfölddel, vagy misszionáriusokkal, akiket a „nemzetbiztonság veszélyeztetőinek” tartanak. Teherán így akarja megőrizni a vallásszabadság látszatát, és a keresztényeket csupán „politikai okokból” büntetik meg.

Ahmed Sahíd, az ENSZ iráni különmegbízottja becslése szerint az országban 2010 óta több mint 300 keresztényt vettek őrizetbe és tartanak rács mögött önkényesen.

A hatóságok átgondolt és módszeres harcot folytatnak a házi istentiszteleti közösségek ellen. 2013 márciusában betiltották a perzsa nyelvű istentiszteleteket, hogy korlátozzák a kereszténység terjedését. Khamenei államfő 2010. januári, Qomban tartott beszédében támadta a vallási kisebbségeket. Nem sokkal később jelentősen romlott az iráni keresztények helyzete, a házi istentiszteleti mozgalom elleni razziák azóta is tartanak.

Iráni választások – reménykednek a keresztények?

Hasszán Rohani 2013. júniusi elnökválasztási győzelme után kisarjadt a remény, hogy az emberi jogok helyzetében némi javulás áll be. A keményvonalas Mahmud Ahmadinezsád nyolc évig tartó uralma után Rohani volt az egyetlen jelölt, aki reformokat ígért az emberi jogok terén. A mostani elnök Nagy-Britanniában tanult és ő vezette az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat az EU-val szemben.

Bár Rohanit mérsékeltnek tartják, Irán új elnökétől se várjunk túl sokat.

Iránban a tényleges hatalmat az iszlám vallási vezetőkből és jogtudósokból álló testület, az Őrök Tanácsa birtokolja, melynek a politikai és vallási ügyekért felelős Ali Khamenei ajatollah, államfő is tagja. Ahhoz, hogy valaki a választásokon egyáltalán indulhasson, elengedhetetlen az Őrök Tanácsának jóváhagyása. Az elnökválasztás mégsem volt valódi választás, hiszen liberális jelöltek nem indulhattak.

Hogy Rohani elnöksége alatt javul-e valamicskét a keresztények helyzete, arra még várnunk kell.